Kedves Zsolt!

A kúttervezés eredményességének megítélése I-II és A kúttervezés bizonytalanságainak következménye c. blogokban azt fejtegettem, hogy milyen -adathiányból fakadó- bizonytalanságokkal kell egy tervezőnek dolgoznia, amikor egy ponton vízadó rétegek meglétét valószínűsíti. Általában nem egy vízadó réteg van valahol, hanem több, különböző vízvezető képességű, és a tervezők a vízigény és az ügyfél pénztárcájának (mélység) megfelelően jelölik meg a beszűrőzendő rétege(ke)t.

Baksa területét nem ismerem. De ha ismerném is, ez a fórum nem hivatott kiváltani a tervezők és a területet ismerő kútfúrók munkáját.   

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Ilike!

A szennyvízaknát úgy helyezném el, hogy

-egy szippantókocsi könnyen megközelíthesse, 

-ha van talajvizes kút a telken, akkor ahhoz képest áramlási irányban a kút alatt legyen (ez általában megegyezik a mélyebb térszínnel),

-ha az udvar valamely részében többet tartózkodnak, akkor attól távolabb legyen.

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Péter!

Elnézését kérem, hogy csak most válaszolok. Bár kicsi a valószínűsége, hogy még segít.

Azt mondtam volna, hogy a kútban az üzemi vízszint ismerete a meghatározó, és ha már most 4-5 m mélyen van a vízszint (és a szivattyú számára ez a mérvadó, mert át kell emelnie a vizet a kút peremén), akkor kérdéses, hogy leszívással nem lépi-e át a vízszint a 6-7 m-es határt, amit egy centrifugális szivattyú még meg tud probléma nélkül emelni. 

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Manó!

Elnézését kérem a kései válaszért.

A talajvízszintemelkedés megítéléséhez szükséges lenne ismerni a talajvízadó réteg vízvezető képességét, a szivattyúzás és a vízbevezetés mértékét. Pl. folyóvízi teraszkavicsban azt mondanám, hogy nem lehet egy házi esővízbevezetéssel lényegesen megemelni a talajvízszintet. 

Törvényi szabályozás külön az esővízelvezetésre van, valamint a vízkitermelésre mint vízjogi engedélyköteles tevékenységre. 

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Erika!

 Elnézését kérem a kései válaszért. 

A kutat szakszerűen cementtejjel kell feltölteni. 

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Jutka!

Elnézését kérem a kései válaszért, de remélem, még tudok így is segíteni.

Felnőtteknek a NO3-hatrérték a haza szabályozás szerint 40 mg/l (az EU egyébként többet enged: 50 mg/l). Fürdeni lehet benne, de főzni nem javaslom használni.

A víz nitráttartalma csökkenthető fordított ozmózissal, ioncserével, stb. Ezügyben legyen kedves megkeresni víztisztítással foglalkozó szakcégeket.

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Viki!

Elnézését kérem, hogy csak most válaszolok.

Csak engedélyezett kutat lehet szüneteltetni, így az engedélyezésnek és a kút állapotfelmérésének költsége alól nem mentesülnek. A szüneteltetés csak a vízhasználat mennyisége után fizetendő vízkészletjárulék tekintetében jelent költségcsökkentést. 

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves István!

Akkor tegyen feljelentést/panaszt, ha biztos abban, vagyis ki tud zárni minden más lehetséges okot, hogy a kút miatt vizesedik a pincéje. A panasszal a jegyzőhöz fordulhat, mivel ez a hivatal adja ki (elvileg) a házi vízhasználatú kutak vízjogi engedélyét. Kártalanítási igényét pedig polgári peres úton tudja legrosszabb esetben érvényesíteni.

De -mivel nem írta, hol laknak, dombtetőn vagy ártéren- szeretném felhívni a  figyelmét arra, hogy az elmúlt évben/években az ország sok pontján annyira megemelkedett a talajvíz, hogy vizesedtek a pincék. A szomszédja kútja kínálja ennek legjobb meghatározását: ha nyugalmi állapotban (termeltetés után kellő ideig várakozva) megméri a talajvízszintet a terepszinttől, és az akár csak közel van az alapozáshoz mélységben, akkor bizony nem kell hozzá kút, hogy vizesedjen a pince.

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Pál!

A 94. kérdés ugyanerre a problémára kérdezett rá, csak a szomszéd szemszögéből. A válaszom ugyanaz: jogszabály nem tesz kikötést nem víziközmű célú kút körül tartandó távolságra.  

Üdvözlettel:

Faragó Éva 

Kedves Sancika!

A kompresszorozás azt jelenti, hogy szivattyú nélkül termeltetik a kutat: nagy nyomású levegőt a kútba nyomva, az kiszorítja a rétegből a vizet és ezzel felfelé kényszeríti. Ez a profi kútkiképzés első lépcsője (lenne) mélyebb kutaknál, és többek között a homoktartalom csökkentésére szolgál, ami azért is fontos volna a végleges szivattyú beépítése előtt, mert a vízzel átáramló homok egyébként károsítja a szivattyú forgó részeit. 

Ha a kútfúró a kút fúrása után összesen 20 percet termeltette azt, akkor az nagyon kevés. Igen, a homoklás termeltetéssel csökkenthető - szűntethető meg, 10 óra, 15 óra, stb. (ez hozamtól és a kiindulási homoktartalomtól függ) után. 

A lábszeleppel -feltételezem nincs gond-, mivel a közelmútban szereltette a rendszert.  

Az Ön szivattyúja a gyártó leírása szerint alkalmas gáztartalmú víz termeltetésére is (ha a szivattyú jó), így én másra gyanakszom. A vízoszlop magasságára vonatkozó információ szerintem a vízszintet jelentheti, mivel egy 36 m mély kútból (a szűrőzést nem írta) 2 m vízoszlop (talptól lenne értendő) nem lenne kitermelhető centrifugális szivattyúval, és mint kút sincs értelme.

A centrifugális szivattyúkra általában igaz, hogy csak 5-6-7 m mélységből tudják jól felemelni a vizet - és ez a mélység az ún. üzemi vízszint, ami a leszívás közben áll be, nem pedig az ún. nyugalmi, amely a termeltetés nélküli szint (az elméleti érték 9-10 m, de a gyakorlati tapasztalat ennél kevesebbet mutat). Amennyiben a kút fúrása óta pl. lesüllyedt a vízszint annyira, hogy a termeltetéssel ezt az 5-6-7 m-es határt átlépi a kútja, akkor a szivattyú (típustól függetlenül) nem tudja felvenni a vizet.

Ezt úgy tudja leellenőrizni, hogy ha a szivattyú szívócsöve mellett beférne egy sok méter hosszú madzag valamilyen pici méretű súllyal a végén (hogy feszüljön), akkor termeltetés utáni hosszabb szünet után leméri a vízszintet a tereptől (a szivattyú szintjétől), majd beindítja a szivattút,  és megméri néhány perc múlva is, mennyire süllyedt. A vízszint ugyanis változhat, süllyedhet szezonálisan és az évek során is.   

 Mivel még olyan sokat a leírása alapján nem mehetett a kút, kicsi a valószínűsége, hogy a beáramló homok ollyan mennyiségű volna, ami feltölti a kutat (azaz elzárja a szűrő egy részét vagy egészét.) Egészen még nyilván nem zárta el, mivel még néha jön víz. De a részbeni elzáródás is lehet a magyarázata a vízszint problémájának - ui. ekkor megnő az üzemi vízszint. Ehhez ismerni kellene a szűrő pontos helyét, és a szivattyú termelőcsövét kiépítve meg kellene mérni a kút talpát, vagyis az esetleges homok szintjét. Ha a "talp" a szőrű alsó határánál magasabban van, akkor a homokolódás elkezdte eltömíteni a kutat.

Üdvözlettel:

Faragó Éva