Ásványvizekkel kapcsolatos linkek tára

Mi minden olvasható a világhálón?

Kiemelten szeretném figyelmükbe ajánlani a Tudatos Vásárló Magazin hatodik, Víz c. számát:
http://tudatosvasarlo.hu/magazin/archivum?issue=6

A Magyar Ásványvíz Szövetség honlapja ásványvízmárkákkal, információkkal:
http://www.asvanyvizek.hu/

A hazánkban elismert ásványvizek listája:
http://efrira1.antsz.hu/gyogyviz.jsp

A Fovarosi Vízművek és a Magyar Ásványvíz és Terméktanács Szövetség közötti 'vezetékes víz kontra palackozott víz' vitáról:
http://www.vizmuvek.hu/showcontent.php?chid=343

A Medián 2006. évi felmérése ivási szokásainkról:
http://www.median.hu/object.6c9e961b-8583-40e1-988e-946507c6371f.ivy

És egy 2009 évi eladási adat az ásványvízpiacról:
http://www.vizpiac.hu/hirek/vege-az-asvanyviz-korszaknak

Díjazottaink a 2005. évi Eauscars versenyen:
http://www.eu-info.hu/cikk.asp?db=hirek&id=5220

A Veritas Gold fogyasztókat megtévesztő reklámjának esete:
http://www.jogiforum.hu/hirek/15681

Az ásványvíz élettani hatásáról egy a reklámokkal szemben álló vélemény:
http://viztisztito-berendezes.hu/asvanyviz

A borkóstolás mintájára: ásványvízteszt:
http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2008/05/03/asvanyviz_teszt/

Ki a gazdája, ki a haszonélvezője ivóvízkészleteinknek, vízműveinknek?

A politika színpadán a közelmúltban többször felmerült ivóvízkészleteink kiárusításának lehetősége. A kérdést meghagyva e színház szereplőinek, szeretném bemutatni az ivóvízkészletek és a víziközművek tulajdonlásának mai helyzetét.

Ivóvizünket felszíni és felszín alatti vízkészleteinkből nyerjük: folyóinkból, rétegvizeinkből, karsztvizeinkből, melyek a csapadékból különböző időléptékben utánpótlódnak. A vízjog értelmében ivóvízkészleteink állami tulajdonban vannak, kitermelésük, használatuk a vízjogi engedélyeken keresztül szabályozott. Minden egyes legális vízhasználónak (vízművek, palackozók) joga van ebből az országos vízkészletből a jogszabályok figyelembe vételével engedélyezett éves vízmennyiség kivételére, amiért a vízmennyiséggel arányosan járulékot kell fizetni az államnak (ez a vízkészletjárulék). Egy adás-vétellel az új tulajdonos lesz a vízhasználati jog új birtokosa is.

A közüzemi ívóvízellátás sokáig állami feladat volt. A politikai-gazdasági rendszer megváltozásával mára azt mondhatjuk, hogy a víziközműlétesítmények köztulajdonban (állami vagy önkormányzati) vannak, de a jogszabályokban meghatározott működtetési feladatok végzője, az üzemeltető (=a vízmű a köznyelvben) már nem feltétlenül az állam: ez lehet a közművagyon-tulajdonos vagy a tulajdonos által kizárólagos tulajdon mellett alapított gazdasági szervezet vagy koncessziós szerződés keretében a pályázatot megnyerő vállalkozó cég. A rendszerváltás után hazánkban három multinacionális energiakonszern szerzett kisebbségi résztulajdont egy-egy vízműben: a franciaországi székhelyű Veolia Environnement csoport tagja, a Veolia Eau (korábban Companie Générale des Eaux), a szintén franciaországi székhelyű GDF SUEZ csoport tagja, a SUEZ Environnement S.A., (korábban Lyonnais des Eaux) és a németországi székhelyű RWE csoport tagja, az RWE Aqua GmbH.. Az érintett vízművek a külföldi partner belépésének időrendjében a következők:
-Szegedi Vízmű Zrt.: Veolia 49 % - 1994 óta,
-Kaposvári Vízművek Kft.: SUEZ 1994 - 2009. január 31-ig
-Pécsi Vízmű Zrt.: SUEZ 48,05 % - 1995 óta,
-Fővárosi Vízművek Zrt.: SUEZ 0,87 % , RWE Aqua 0,84 %, kettejük közös projektszervezete, a HungáriaVíz Zrt. 23,65 %; tehát összesen 25,36 % - 1997 óta, az üzemeltetés joga 25 évre a külföldi befektetőké,
-Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft.: Veolia 26 % - 2006 óta 25 évre szóló együttműködési megállapodást kötött.
A jogi szabályozás értelmében a közművagyon állami, illetve önkormányzati kézben maradása biztosított.

Szintén hazai vízkészleteinket fogyasztjuk mindannyian az ásványvizek és üdítőitalok vásárlásával. Az ezt kiszolgáló ipar tulajdonosi szerkezete -a szabad vállalkozás jegyében- általános európai képet mutat: nagyobb külföldi multinacionális és magán- és kisebb hazai magántulajdont.
Az ásványvizek közül mára 100 %-os külföldi tulajdonba került pl. a Kékkúti (a NESTLÉ Waters tulajdonában lévő Kékkúti Ásványvíz Zrt.), a Balfi és a Visegrádi ásványvíz (a svájci székhelyű Pet-Pack Holding AG tulajdonában lévő Pet-Pack Kft.), a Margitszigeti kristályvíz és a Harmatvíz (a Pepsi-Cola General Bottlers Inc. tulajdonában lévő Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt.), a Fonyódi forrásvíz (a zágrábi székhelyű Jamnica d.d. tulajdonában lévő Fonyódi Ásványvíz Kft.), az Apenta (a lengyelországi székhelyű Maspex Wadonice csoporthoz tartozó Maspex Olympos Kft.). Szeretném megjegyezni, hogy például a NESTLÉ Waters olyan ásványvizeket kebelezett be, mint a Perrier, a Vittel, a San Bernardo és a San Pellegrino.
Továbbá szép számban vannak a külföldi érdekeltségek által alapított üzemek is: a NaturAqua (a Coca-Cola Beverages Holdings II B.V. tulajdonában lévő Coca-Cola HBC Magyarország Kft.), a Fonte Verde (az olasz magán érdekeltségű Fonte Viva Kft.), a ballonos Monti (a brit székhelyű Euroventures III LP tulajdonában lévő Montivíz Zrt.), a ballonos Vivien és Pearl Natural (a brit székhelyű Juliet Ltd és Considine Properties 2005 Coproration tulajdonában lévő Pearl Natural Kft.), stb.
Magyar magánszemély tulajdonosa van többek között az Uniquelle-nek (Vasszilvágy), az Aqua Mathias –nak (Alba Mineral Székesfehérvári Ásványvíz Kft.), a Szentkirályi ásványvíznek (Szentkirályi Ásványvíz Kft.), a Parádi vizeknek (Medaqua Kft.), stb.

Vízkészleteinket isszuk a víziközművektől literenként 50 fillér - 1 Ft-ért, az ásványvíz- és üdítőpalackozóktól literenként 20-60 Ft-ért. A víziközművek pl. a rétegvíz literéért 0,45 fillér, a palackozó vállalkozások ugyanezért 0,9-1,35 fillér vízkészletjárulékot fizetnek az államnak. A legtöbb, kis- és közepes ásványi anyag tartalmú ásványvíz és a réteg- és karsztvíz eredetű közműves ivóvíz egymás mellé állítása nem alaptalan. Ha tényleg a magyar terméket szeretnék támogatni, akkor -a réteg- és karsztvízbázisú vízművek esetében- a vezetékes vizet igyuk. Szervezetünk ásványi anyag utánpótlása semmivel sem szenved hátrányt, nagyságrendileg század annyiba kerül, és nem termelünk vele szemetet.

A vízjogi engedélyezés VI. - Miből áll a tervező munkája?

Látszólag bürokratikus a tervező jelenléte az engedélyezési eljárásban, valójában alapvető koncepcionális tanácsokkal segíthet.

Hivatali történetek II. - folytatás

Az eset pedig a következő:
Egy csongrád megyei szikvízüzem a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzésével bízott meg.
A megbízás elvállalásakor még nem tudtam, hogy az üzem tulajdonosának elegendően sok ellensége van, akik megfogadták, hogy ő márpedig nem fog szikvízüzemet üzemeltetni ott azon a helyen. E szándékuk elérésére pedig találtak megfelelő hivatali ismeretséget, akik az alábbiakat tették az ügy érdekében:
A vízjogi eljárás során a területileg illetékes szentesi ÁNTSz elutasította a szakhatósági hozzájárulás megadását, miközben állásfoglalása tartalmában hiánypótlást írt ki, és rögtön ezután feljelentette az üzemet a Csongrád megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomásnál. A feljelentés tartalmára nem derült fény (valószínűleg a névleges szakhatósági elutasítás is szerepelt az okok között). Az élelmiszerellenőrző állomás két nap múlva (!) helyszíni szemle tartott, és bő két hét múlva határozatot hozott, melyben az üzem bezáratásáról rendelkezett. A határozat indoklásában kivétel nélkül a mai jogszabályoknak nem megfelelő állítások szerepelnek, idézem:

1. "A termelés elkezdéséhez az érvényes vízjogi engedély alapján kiállított ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulás szükséges."

Valójában a vízjogi engedélyhez szükséges az ÁNTSz szakhatósági hozzájárulása, és nem fordítva. (Az ÁNTSz a benyújtott hiánypótlás után szakhatósági hozzájárulását megadta.)

2. "Az üzem részére a müködési engedélyt az ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulás hiányában nem adtuk ki."

Az évekkel ezelőtti jogi gyakorlat szerint a működési engedélyt valóban ez az állomás adta ki, de ez jelenleg már nem hatásköre.
Ma működési engedélyt kereskedelmi egységeknek kell beszerezniük, amelyben az önkormányzati szervek járnak el. A gyártó egységeknek, mint ez a szikvízüzem is, telepengedélyt kell beszerezniük, melyet szintén az önkormányzati szervek adnak ki. (A szikvízüzem rendelkezik telepengedéllyel.)
Továbbá működési engedélyt csak kérelemre lehetne kapni, nem egy hivatali feljelentés nyomán kelt eljárásban.

A hatásköri megjelölésben az élelmiszerellenőrző állomás olyan jogszabályokra hivatkozott, melyek az állomást a gyártó üzemek higiéniai, vízminőségi és gyártástechnológiai ellenőrzésére hatalmazza fel. De ilyen tárgyú kifogásról az indoklásban egy szó sem esett (és ismereteim szerint az üzem megfelel az ilyen tárgyú előírásoknak).

Végül egy -ezek után- apróság: az I. fokú határozat az esetleges fellebezés címzettjének az állomás igazgatóját jelölte meg, nem a másodfokú szervet.

A fellebezés végül beadásra került, és kíváncsian várom a további hivatali lépéseket...

Egy kút bekerülési költsége

avagy mibe kerül az egyedi vízellátás összesen?

Az egyedi vízellátás megvalósítása a működőképes rendszer kivitelezése mellett, a jogszabályi előírások miatt sok járulékos költséggel jár, amit a beruházás tervezésekor célszerű szem előtt tartani. A felmerülő költségeket egy konkrét példán mutatom be: a gazdálkodó egy gyümölcsös öntözését egyedi vízellátással szeretné megoldani.
A megadott netto árak a Nyugat-dunántúlon alkalmazott árak. Az árak az országban területenként és esetenként eltérhetnek ettől.

A felmerülő költségek a következők:

1. A vízjogi létesítési engedély beszerzése:
- a tervdokumentáció elkészítésének díja: 60 000 - 200 000 Ft
- a vízjogi eljárás illetéke: 5 000 Ft
- talajtani szakvélemény: 60 000 - 100 000 Ft

2. A vízjogi létesítési engedélyhez kapcsolódó további költségek:
- VKJ az engedélyben rögzített éves vízigény 50 %-a után (ld. blog #11 és #12).

(Amennyiben a vízbeszerzés tervezésekor nem áll rendelkezésre elegendő vízföldtani adat, akkor szükségessé válhat földtani feltáró kutatás végzése (pl. geofizikai mérés vagy keresőfúrás), amely -akár több százezres nagyságrendben- tovább növeli a költségeket. Az előzetes földtani feltárás nem jogszabályi kötelezettség, de a beruházás során fontos döntési pont lehet.)

3. A kút fúrása és kiképezése, valamint a kútdokumentációhoz (vízföldtani napló) szükséges mérések elvégzése és a napló kiállíttatása:
Az árat a kút talpmélységével arányosan képezik.

- ásott kút esetén: kb. 13 000 Ft/m
- kézzel fúrt kút: kb. 11-13 000 Ft/m
- géppel fúrt kút: 24 000 - 35 000 Ft/m

4. A kútfej és a termelő szivattyú kialakításának költsége:
A kút felszínközeli vége (lezárása) a kútfej, melyhez a jogszabályokban előírt szerelvényeket kell csatlakoztatni: vízórát, vízmintavevő csapot, illetve a kútfejen vízszint mérésére alkalmas nyílást kell kialakítani . A kútfejszerelvényeket felszín felett kútházban/épületben vagy felszín alatt kútaknában szokás elhelyezni. A kút termeltetéséhez pedig búvárszivattyút vagy felső szívású szivattyút kell vásárolni. E műszaki termékek ára típustól és mérettől függőn, illetve a szivattyúk esetében kapacitástól, emelőmagasságtól, stb. függően alkul.
Összesen 250 000 - 700 000 Ft-tal számolhatunk.

4. A kút üzemeltetési engedélyének beszerzése:
- a tervdokumentáció elkészítésének díja: 60 000 - 150 000 Ft
- a vízjogi eljárás illetéke: 5 000 Ft

5. A kút üzemeltetése során a VKJ fizetése:
A vízórával mért, kitermelt vízmennyiség köbmétere után adót kell fizetni. Erről ld. blog #11 és #12.

A kút kialakítása és a szivattyú költségén túl tehát esettől függően 0,5-1 millió Ft többletköltséggel kell számolni a jogszabályi előírások miatt.