Rovatok
- Ez van!
- Sztárok
- TV-sztárok
- Gasztro
- Szex & Más
- Trend
- Család
- Életmód
- Fogyj velünk!
- Egészség
- Otthon
- Szabadidő
- Ezo
- Nők Lapja
2011 áprilisába találkoztam a Premium Diétával. Mint szakember és, mint 2 gyerekes anyuka, aki esküvőre készülgetett és benne volt a maradékevés, kevés mozgás, szoptatás utáni súlygyarapodás ördögi körében.
Akkor blogokban írtam a Belső Kontroll Konzultáció FB oldalamon: Amikor a hóhért akasztják címmel. Sorozatban. Sikeres volt a diéta, működik a program, azóta segítettem már sokaknak, ha kérték.
És kialakult egy új, rendezettebb, egészségesebb életmód programom, ami súlymegtatáshoz és energiához juttatott.
Most a harmadik babával átlagban 7 kilóval vagyok könnyebb, mint a korábbi várandóságaim idején. A program kapcsán utánanéztem ehető, élhető alapanyagoknak is! (Az elveken túl, a gyakorlat nehézséges, de eredményes oldalán.) Így találkoztam a Dia-Wellness lisztekkel, palancsinta-, lángos porokkal, cukrokkal, stb. Ajánlom, kóstolják meg, használják. A mértékletesség elvével és a boldogságos eredménnyel már nem is tűnik fel, hogy némileg költségesebb mutatvány, mint a finomított lisztek, cukrok, édesített, ízesített műkaják tárháza. És a lányok is bőven betelhetnek a mákostésztával, a lángossal, a szörpökkel. Mert én is nyugodtan adom a kezükbe. Már csak egy fagyigép hiányzik a repertoárból, ezért rágják a fülem.
Ma lángosos, bodzaszörpös ebéd volt anyukám ropogós zöldbabjából (konzerv) és apukám isteni kolbászából. A lángoshoz mi kell? Dia-Wellnes lángospor, víz és élesztő tejben felfuttatva. Egy kelesztő. Utána ebéd előtti séta, pletyó a szomszéd asszonnyal és a kislányával (közben sikeresen elfelejtettem olajat venni). Tehát kell szomszéd olaj (mediterrán Floriol) és kis kezecskék, amik a kiszaggatott, levesevés közben még kelő pogácsákat adogatják, nyúzzák. És aztán szintén ezek a kis puha kezecskék kenik tejföllel, szórják sajttal és pici sóval (alacsony Na-tartalmúval) és fokhagymával.
Hát, nyugodt vagyok már a kosztolás után. Régen e menüt letarolva egyrészt rosszul lettem attól, hogy mozdulni nem bírtam, másrészt szieszta után kopogott a szemünk az éhségtől. Tehát 3 óra múlva újra ettünk. Most bepakoltam mindent az udvarról, behoztam a teregetést, mert viharos szél fúj, meglocsoltam a napvirágokat és a petúniát és most a poszt után kicsit horgolok. A csajok meg horkolnak.
Aláfestésként Led Zeppelin adta a ritmust. És néhány nap múlva (max. egy hét :-) megszületik a kisfiam. A lányoknál ebben az időszakban már csak henyélésre voltam kárhoztatva. Most aktív vagyok!
Érdemes váltani... Ha másért nem, a gyerekekért. De elsősorban magunkért. Mert sokan nem 20 évesen szülünk. És ezeket a kis palántákat jó lenne 40 évesen is látni, segíteni nekik, unokázni. Milyen 80 évesek legyünk? Fittek, egészségesek, frissek!
Szép hetet kívánok szeretettel: Bagi Éva
Rágjuk át magunkat beszélgetésekkel
Kedves Olvasóim!
A táplálkozási kontrollvesztő témával kapcsolatban sokszor keresnek kóros soványsággal küzdők. Nekik is van megoldás, csak némileg inverz, kifordított a program bizonyos eleme, lépéskörei. (Ilyen pl. az, hogy napi 3-szori étkezés helyett, amit a fogyókúra kapcsán javaslunk, beiktatjuk azt a plusz 2-3 apránkénti étkezést. Ami a kisgyermekek fejlődéséhez is szükséges, elengedhetetlen ritmus. Mert ugyebár fejlődni, növekedni, kiegyensúlyozódni szeretnénk.)
De milyen lépései is vannak a programnak?
Mindenekelőtt egy teljeskörű orvosi (belgyógyász) vérképet és kivizsgálást kell kérni háziorvos segítségével. Utána érdemes valakivel (szakemberrel) egy (b)első beszélgetést lefolytatni és írni egy önéletrajzot. Lehet 5-10 oldal is.
Ezt követően (látatlanban és az eredmények, beszélgetések előtt javaslom) ki kell dolgoznunk együtt egy lépésről-lépésre életmód váltó koncepciót, mely áll 4 összetevőből: 2 heti konzultáció, mérés, táplálkozási irányelvek és mozgás. Ennek a menete néhány hét alatt körvonalazódik, de az átállás hónapokat is igénybe vesz. Türelem, érdeklődés és nyitottság kell hozzá. Semmi egyéb, könnyen tanulható!! A konzultációkra, a programokra elhozhatják a gyermekeiket, hisz ez az ő életüket is befolyásolja, meghatározhatja.
Beiktathatunk egy roboráló, vitalizáló, proteindús étrendkiegészítőt, ami segít rendezni az anyagcsere és homeosztatikus viszonyokat.
Szíves figyelmükbe ajánlom a Premium Diet oldalát és orvosait, szakembereit, koncepcióját.
Amennyiben kérdése van, írjon, hívjon!
Szép napot kívánok szeretettel: Bagi Éva
Szecsenov-fenomén
Kedves Olvasó!
Ha nem is hallott Szecsenovról, az orosz agy- és viselkedéskutatóról, az aktív pihenésről annál inkább, bizonyára.
Mai üzenetem témája az, hogyan tudjuk az egyik típusú fáradtságunkat kipihenni úgy, hogy abból ne unatkozás, tartalmatlan tv-bámulás, ólomlábú időpazalás legyen. Természetesen ezen utóbbiaknak is van helye alkalom adtán. Én úgy hívom az ilyen ritka pásztorórákat, hogy resetelek. Amikor a számítógépet egy gondbnyomással hatástalanítom.
Ilyenkor nálam tulajdonképpen nem a tv-műsor a lényeg, hanem az, hogy kikapcsoljon a gondolkodásom, üres járatot kapjak.
Mire jó az aktív pihenés? Arra, hogy teljesen elengedjük azokat az idegrendszeri köröket, amin pl. egy takarításkor, egy tárgyaláskor (nekem az előbbi súlyosabb kategória), egy számlaellenőrzéskor vagy egy maratoni gyerek-szülinapi zsúr szervezésekor és lebonyolításakor terhelünk. És más köröket mozgassunk. Egyfelől a fáradt, terhelt részek totális nyugalomba, gátlásba kerülnek ilyenkor, másfelől, mégis történik valami, ami lehetőleg újabb töltést ad nekünk.
Olyasféle trükk ez, mint sportoláskor az agonista izmok pihentetésére szánt időben az antagonisták terhelése.
Milyen tevékenységekre gondolok? Szellemi (nehéz) koncentrációs művelet után egy flow-élményt kihívó "munka". Ami egy építő szenvedély is lehet. Kertészkedés, makettezés, geocaching túratervezés, kreatívkodás. Nekem ilyen a csipkekesztyű-horgolás. Teljesen elszállok csodaországba, elvesztem az időérzékem, beindul a kreatív fantáziám és a realitás-kontroll talaját veszti. Ami annyit jelent, hogy édesen pancsikolhatok az ábrándjaim ragacsos, rózsaszín felhőpaplanjaiban. Ilyenkor születnek a legjobb (szerintem legjobb) ötleteim és ilyenkor tudok természetesen "berágni", ha valami oknál fogva kurtítani kell az én-időmet. De már arra is begyakorlható technikák vannak, hogy visszahozzuk magunkat a Földre, mert hívás érkezett.
Intenzívebb kikapcsolódás természetesen a szellemi tevékenység fizikaival való habarása. Séta, kocogás, de akár egy Yamato-dobolás (nézés, hallgatás, művelés).
Arra ösztönzöm Önöket, ne csak próbálják ki, hanem buzdítsák erre gyermekeiket, párjukat is. Finoman, inkább mintát nyújtva, példát mutatva. Mert a kifáradt, unatkozó test vagy szellem sok-sok önpusztító cselekedetre képes. Például másokat kezdünk kritizálni, bírálgatni, cimkézni, pótcselekvések sorához nyúlunk, romboló (fajta) pletykálkodásba süppedünk. Amitől a végén az érzi legrosszabbul magát, aki műveli. Jönnek pl. az állandó megsértődések, az üldözési mánia, a kirekesztettség érzése, az ego-centrikus szemüveg felvétele, melyben ahelyett, hogy másoknak való adásból töltekeznék, a magunk hiányérzetén ugrándozva épülünk le. És építjük le a környezetünkben még leledző barátokat, csaldtagokat. És az bizony egy ördögi kör.
Frissítsük hát fel a szerszámkészletünket és tartsuk szárazon a pusakaport végleges leeresztés-leépülés elkerülése helyett!
Megéri!
Szép napot kívánok szeretettel: Bagi Éva
LUKÁCS EVANGÉLIUMÁNAK (IV.) MAGYARÁZATA (Írta: Dr. Varga Zsigmond professzor)
Kedves Olvasóim!
Közeledik a húsvét ünnepe, lassan vége a böjti időszaknak, ami egyre nehezebb vagy a gyakorlottabbaknak, tapasztaltabbaknak felemelőbb. Nagy ilyenkor a kísértés is. Az ünneppel, a sok lemondással, a fárdtság miatt. Legyünk erősek, tiszták és maradjunk józanok. Segítésül küldök egy evangéliumot, Lukács IV-et. És egy segítő elemzés-részletet.
Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem." Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd , és csak neki szolgálj!" Ekkor elhagyta őt az ördög, és Íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.
Máté 4:8-11,
Gondoljuk végig, hány ismerősünk esik ebbe a csapdába. Kísérti az ördög, ő meg elkezdi magát bálványozni mert szép, híres lesz, de nem boldog és végül esetleg öngyilkos lesz,vagy megölik, a jobbik esetben egyedül marad öreg korára. De vége hossza nincs a becsapásnak. Ahogy az ige mondja," ha leborulva imádsz engem" Tényleg úgy tűnik, hogy mindent megkap az illető, csak épp be lesz csapva, mert az csak ideig óráig van. Vigyázzunk mert lesben áll minden fiatal előtt és ha megkaparintja, nehéz onnan a vissza út. Ezért nagyon fontos, hogy imádkozzunk a gyermekeinkért, az unokáinkért és mindenkiért akikért felelősek vagyunk. Hogy ki mikor és miért menekül meg sok bajból, azt nem tudhatjuk, de biztos, hogy minden imádság meghallgattatik.
Egyszer majd minden titok ki fog derülni, amikor ott leszünk az Úrnál.
Lukács evangéliuma 4. fejezet
1. Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
2. Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
3. És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
4. Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
5. Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
6. És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
7. Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
8. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
9. Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
10. Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
11. És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
12. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
13. És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
14. Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
15. És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
16. És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
17. És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
18. Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
19. Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
20. És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
21. Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
22. És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
23. És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
24. Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
25. És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
26. Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
27. És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
28. És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
29. És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
30. Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
31. És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
32. És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
33. És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
34. Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
35. És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
36. És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
37. És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
38. Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
39. És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
40. A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
41. Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
42. A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
43. Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
44. És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
Az értelmezés részletei:
"Az evangélium theológiai gondolatvilága.
Lk középponti gondolata az evangélium egyetemes érvénye: hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus megváltó tette Isten terve szerint kezdettől fogva az egész embervilágra tekint, minden emberi korlátozás nélkül. Így a többi evangéliumnál nagyobb hangsúlyt tesz Lk Jézus Krisztusnak az elveszettek iránti szeretetére is. Ehhez szorosan kapcsolódik a földi javakhoz való viszonyunk kérdése: akár a makarismos-ok Lk-féle megfogalmazására, akár a 16. r. tartalmára gondolunk, világos, hogy Lk határozottan a szegények mellé áll a gazdagokkal szemben (Lk „ebionitizmusáról” beszélni persze nem helytálló). Erőteljes hangsúlyt kap az evangéliumban a Szentlélek jelentősége: ez a bevezető történetben kezdődik, végigvonul Jézus egész életén, a Lélek munkájának gyümölcse a Jézusban beköszöntő új korszak eljövetele, és a Lélek teremti meg a folyamatosságot Jézus élete és az egyház élete között."
"A farizeusokkal való vita Lk-ban elmarad: az evangélium ellenségei Lk szemléletmódja szerint egészen másak, környezetének az anyagi javakra, az emberi számításra épülő magabiztosságában keresendők."
"Péter anyósa maláriában szenvedhet, de Jézus úr a betegséget okozó démoni erők fölött: meggyógyítja a beteget, és ezzel visszaadja neki azt a lehetőséget, hogy hivatását ismét betölthesse."
Szép húsvéti készülődést kívánok szeretettel: Bagi Éva
Ez is kémiai függőség! Az agy kémiája...
http://velvet.hu/szex/2012/03/27/a_pornofugges_mogott_a_maganytol_valo_felelem_is_all/
Kedves Felépülő (?)!
Hamarosan meg fog jelenni egy könyv -nagyon hiánypótló- magyarul ebben a témában. Sajnos a felépülésre vágyó pornófüggő férfi nagyon tévúton jár a felépüléséhez szükséges lépések megtételében. Olyan, ha hasonlattal lehet élni, mintha alkoholmentes sört iszogatna a leszokásához. Az AA és az összes anonym gyűlés remek, kiváló! A felépülés első időszakában. Utána sajnos veszélyes, mivel benne tartja a gondolkodási körben a felépülni vágyókat. Kvázi, arról beszélnek, amitől szabadulni szeretnének. Programozzák magukat. A felépülés későbbi fázisában már teljesen másra érdemes helyezni a hangsúlyt mindamellett, hogy a napi gondokkal tisztáben kell lenni. A függőséghez társuló visszaesési jelekkel és annak természetével. Egy esetleges (és természetes) visszaesés elkerüléséhez.
És még egy tévedés: az szex valóban az élet része, ettől nem érdemes megszabadulni. A bensőséges, erotikus, pre-erotikus szexualitás, stb. De ez nem tartalmazza a pótcselekvéseket, az önkielégítést, a pornózást, az idegen nőkkel való ágyba-bújást, a sztriptízbárokba járást. Ezek pontosan a triggerek a bombához, hogy beindítsák a társított, feltételes reflexként rögzült mintákat. Tehát, a magányhoz, a szeretethiányhoz, az önismereti, önérékelési problémához társítunk egy gyors, de nem mély, nem tartalmas, nem szeretet- és bizalomteljes önszeretgetést és kész a gondolati minta.
Ez egy tanulási folyamat. Ami hosszú, kitartó, türelmes és rendszerezett, következetes, tudati, belső kontrollal működtethető viselkedéssel változtatható. Újrataníthatjuk magunkat. És, ami a cikkben is benne van: hagyjunk teret annak a bizonyos "rajtunk kívülálló" dolgoknak. Amire nincs hatásunk. A spiritualitásnak, egy Felsőbb Erőnek, a Jóistennek. Engedjük el az akaratunk. Felé, neki, teljes ráhagyatkozással. És egy segítő, egy szakember felé. Vagy egy sikeres felépülésben előttünk járó felé.
Üdvözlöm szeretettel: Bagi Éva
A túlsúly az csak egy tünet. Mit is rejt a köpeny?
Kedves Olvasóim!
Beszélgettem valakivel a minap. Hiszik vagy sem, egy kicsattanóan fess hatvanas hölgy. Szép magas, valaha-sudár, kissé pocakosan és illatozón. Kellemes, enyhén fűszeres, virágos felhőcskével. Két felnőtt gyermek, egy lány és egy fiú édesanyja. A gyermekek külön apától, akiktől Rebi elváltan (nevezzük Rebekának) él egy budai szép környezetben. A gyönyörű lakását el kellett adja, kisebbe kényszerült, mert belefutott egy szélhámos hódolóba, aki szeretetét, hiszékenységét kihasználva meglépett egy maroknyi tőkével. Mint utólag kiderült, még néhány korosodó asszonyt lenyúlt a lókötő és egyenesen az USA-ig szaladt, per ide-per oda.
Rebeka korábban táncolni járt társaságba, jött-ment, utazott, élte független és gyermekeiért bizsergő életét. És jött a krízis. A vörös démon, az afrikai vadon Elzája – mert anyaoroszlánként éli ő a mindennapokat - magára csukta új lakásának ajtaját, kerülte a táncokat, a társaságot, a kikapcsolódást. Egyetlen "öröme" maradt, a bikavér csupán. De már csak palackban. És jöttek a plusz kilók számolatlanul, a depresszió, a még mélyebbre zuhanás, a rendszertelenség. És, ami még rosszabb: sok-sok bírálat, kritika, kötözködés, elégedetlenség. Amitől a gyermekei egyre nehezebben viselik. És amitől a talaj is veszni látszik még anyai ölben kicsit tán sokáig melengetett talpuk alatt. Rebeka kérte, hogy beszélgessünk. Segítsek fogyni. Említette, hogy azért engem választott, mert a fizioterápia (életmódbeli testi- és anyagcsere folyamtok konzultációja) mellett függőséggel, kontroll-vesztett állapotokkal, krízisekkel is foglalkozok.
Megnyugtattam Rebekát, hogy a krízise normális (normál, életeseménnyel együtt járó, kézbe vehető állapot) és a fogyás a munkánk során pusztán mellékhatás. Az asszony lassan-lassan nyílik. Mer talán kicsit gyenge is tud már lenni. Mert az ő primer gondja nem a néhány, két pislogás alatt felugrott zsír-vánkoska. Hanem pl. a hátralevő élet. A hogyan, merre ezután? Társtalanul, reménytelenül vagy még mindig erősen tovább? Láthatja-e még az unokáit, babusgathatja-e őket (gyermekei fénysebességgel karriert építenek vagy éppen lomhán kerülnek).
Sokszor csak azért félünk, mert nem tudjuk pontosan, merre haladhatnánk, igazán melyek a vágyott céljaink és eszköztelenek vagyunk azok megvalósítására. Nem látjuk reálisan az elért eredményeinket, erősségeinket és krízis idején hajlamosak vagyunk felnagyítani az önvádat, a tehetetlenségünket, a reménytelenségünket.
Én még nem láttam olyat, hogy ne lett volna kiút. Az első gyermekem születése előtt mondta valaki nagy bölcsen – akkor nekem még új „aranyköpést: „Gyerek bent még nem maradt!”
Szépen, lecsendesülve halljuk meg belső, halk hangunkat vagy más sírva kiáltását és tartsuk markunkban kezét. Ha nyújtja tétován felénk.
Szép, tavaszváró heteket kívánok szeretettel:
Bagi Éva
Szép havat, ródlit, hóemberépítést váró napokat kívánok! Hadd csalogassam vissza a kedves Olvasóm a takaróba bugyolált, fázós talpakkal kattintgató szörfözőt, forró, meleg teát kavargató ebédszünetelőt, akik már várják a hétvégét, egy toppanásnyit a szilveszter éjszakába, az év búcsúztatásába. Mielőtt ránk kopog a báli szezon, a farsang és a lányaim által már hőn vágyott tavasz!
Előző blogomban arról elmélkedtem, mennyire fontos a természet adta hangulat, a kandalló, a szeretet, a közös hurka- és kocsonygyártós családi hangulat, a beszélgetés. Gyöngyöstarjáni túránk másnapján az Ukrán határ irányábva, Nábrád felé vettük az irányt. Ha felütjük a www.nabrad.hu oldalt, egyből belecsöppenhetünk a térség hangulatába, patinájába: " A Szamos mentén kétségtelenül a legrégibb települési réteghez tartozó község." Barnagoljanak kedvükre a fehérgyarmati szomszédságú település oldalain, megéri! Akár egy tavaszi, nyári túraötlet gyanánt is.
Baráti család, családi barátaink, a kisebbik lányom keresztszülei invitáltak bennünket. Az édesapa - akinek az édesapja volt a környék lelkésze gyermekkorában - volt általános iskolai osztálytársaival élő, bensőséges, szeretetteljes kapcsolatot ápol a mai napig. Kedves felesége, aki holisztikus doktornő, rendkívül nyitott, befogadó és temperamentumos asszonyka a család és fiaik oldalán. Két gyermekük hétvégi, szünidei élete tavasztól télig egy kaland ott, Nábrádon.
És, hát a szilveszteri mulatság, a lakoma és a társasozós, karaokés jókedv! Bevallom és sejtem, sok más hasonkorú társammal, igen tanácstalan voltam évek óta annak tekintetében, szeretem-e én a szilvesztereket. Mert rendre tikkasztóak, olyan "Most kell bulizni!" hangulatúak voltak és nagyon a negyven köszöbén már nemigen találtam vonzónak a hajnalig pislákolást sem. De itt, idén, megtört a titkon vágyott varázs! Olyan batyus jellegű étel-ital felhozatal volt, kivéve persze a sült malacot és az éjféli lencsés-salátás, töltött káposztás svédasztalt. Mindenki hozta a saját kis sütemányét, italát, büszkélekdni valóját. És a jóízű hangulatot, az anekdótákat, a Scrabblet, a hátteret az önfeledt, szabad énekléshez. És a porontyokat, akik biztonsággal nyargalásztak fáradhatatlanul le, s fel a szatmárcsekei Panzió emeletein. A legkisebbek közül volt, aki majdnem pirkadatig! Mások már fél 9 tájékán kérték a nekik járó esti mesét és az ölelést.
Ha jól számolom, ez a kis társaság harminc éve ismeri egymást, együtt vannak nagy szülinapokkor az ország szegleteiből vagy éppen a szomszéd utcából. Nevetnek, együtt hatódnak meg örömeiken, bánataikon, meglepetésszerűen berobbannak akár egy budapesti lakásba, mert szülinapja van az egyik testvéri cimborának. Babos kendőben, kötényben! Máskor cowboynak öltözik az egész társaság és country-rockot ad elő valaki szülinapján. Ritka kincs az ő lelkük-szülte összetartozás!
Én köszönöm ezt az év végét! Mert csillapította a rohanást, a kandallók, a kályhák pattogó tüze, melege balzsamozta az alvást, a lányaim belepisloghattak valami elemibe, ami törekvéseim szerint az ő életük részévé is válik. Hogy mindig szerető közösségben, értékkel telt, tartalmas együttlétben tölthessék azt az időt, ami nekik adatik. Mert ezek az ölelő kapcsolatok egyben és boldogságban, örömben és biztonságban tartanak. Kicsit, nagyot, aggastyánt. Tavaszi szellőben, de legfőképp tomboló viharok során.
Izgalmas jelmeztervezést, hótalp-rozsdátlanítást és a már esetleg padlásra vitt téli göncök előkotrását kívánom a hétvégére szeretettel! Találkozzunk valamelyik környékbeli hópaplanos domboldalon!
Bagi Éva
Új esztendőre reális álmokat, barátokat és tartalmas lelki békét kívánok szeretettel!
Békés, boldog, lelkiekben gazdag újesztendőt kívánok, kedves Olvasó!
Még friss az élményem, ezért megosztom, mert orromban a ropogó fa illata, fülemben a nagy nevetések gurulása és mosódnak mosódióval a gyermekeim sártól egybeállt ruhácskái. Keletnek vettük az irányt a szüleinknél töltött karácsony után, elköszönni az óévtől és izgatottan, jó társaságban szerettünk volna átsurranni az újba. Várakozásaimon felül jó éreztük magunkat. Mindezt azért így írom, mert én már a szilveszteri buliktól pici gyerekekkel leginkább csak a jókedvet, a nyugalmat, a finom (és rendszeres) ennivalókat és a korai ágybamenetelt várom. Hát ennél azért több pottyant a tarsolyunkba!
Gyöngyöstarján volt az első célállomás. De nem akármilyen kis célpont volt ez! A falu egyik utcácskájának legeslegutolsó házikója, ahonnan már csak a szemünk szalad tovább. Egészen a Kékes-tető csúcsáig. Az unokatestvéremék házában ropogott a kandallóban a fa, és a csontunkig ontotta a kellemes meleget. Az asztalon sorakozott szépen, rendben a házigazda és a háziasszony házikosztja. De nem akármilyen ám!! Komótosan, ízletesen elkészítetten, a nyári napsugarakat és ezt a tavaszba hajló telet is elénk tálalva. Szerencsére, rokonok révén nem csak nézhettük az otthonos műsort, bátran csatlakozhattunk is! Kavartam a libaszív pörköltet, aminek a színe olyan szaftosan bivaly-vörösen rotyogott, hogy beleremegtünk. Aztán a tárkonyos pipileves! És a zakuszka! Amit még nyári termés csemegéi közt emelt le a gazda a kicsinek nem mondható, általam minden háztartás elengedhetetlen helységének kívánkozó spájz polcáról. Aki nem csak a zakuszkával és a sajttal szerette volna beérni, hát ízlelgethette a natúr padlizsánkrémet. Úgy erdélyiesen, fokhagymásan, borsosan! Jaj! És közben a sok-sok családi anekdota, a jó borok, férfiembereknek pálinka-nyalás ("csak az íze végett!"), mert csontozni kellett a kocsonyának főtt csülköt.
A lurkók kifogyhatatlan játékba kezdtek. És örültem neki, hogy a közöttük levő távolság, hogy ritkán láthatják egymást és a majd egy-két iskolányi idő sem szabott korlátokat önfeledt játékuknak. Itt több generáción, mozaikcsaládon átnyargalva mindenki szerette a másikat, amit nem voltak rest akár percenként kimutatni! A cicák mit sem törődtek velünk. Zavartalanul dagasztották a kandalló párkánya melletti kosárkájukat.A szüleim töltött káposztája és hurka-kolbász kóstolója sem maradt el, illetve ugyebár a telefonhívása. Mert idén szétspricceltünk az ország távoli szegleteibe, de igyekeztünk átszivárogni időnként lélekben egymás társaságához. Este, kései estebéd után túráztunk egy rövidke, városias kört, hogy levegőztessük a kicsiket és magunkat (tespedés
helyett). Estére értünk a szőlőskertek feletti útra, ahonnan gyönyörűen láttuk a falucska fényeit. De nem a flitteres, karácsonyi, villódzó, angyalkás-fenyőfásat. CSAK otthonos fényeket.
Másnap Gyöngyöstarjánban be kellett szaladni a helyi gyermekorvos doktornőhöz pelenkakiütés miatt. Ezt követte a patika és a posta. Normál esetben 20 perces körnek gondolná az ember. Hát, oszlott a társaság, kicsik és apa a játszótér felé vették az irányt. De nem akármilyen ám! Fa, édes-takaros, gyerekbarát! Mi pedig nem értük be őket, bármennyire ezt volt a terv. Mert a kis túránk több, mint egy órásra sikeredett. Mert mindenhol BESZÉLGETTEK az emberek. Igazi érdeklődést, mosolyt, meghallgatást vagy útbaigazítást kaptunk mindenre vonatkozólag. Ugyanezt tapasztaltam Gyöngyösön, a Panacea Patikában is (mert az egyik készítményt csak ott tudtuk beszerezni a babának). Menczel Jolán, a patika tulajdonosa beszélgetett, érdeklődött. És elmondása szerint, nála ez minden egyes üzletnél (még a pestinél is) természetes és elvárt az ott dolgozóktól. Még akkor is, ha rohanni kellene.
Mindezt azét írtam le, mert itt a Nők Lapja Café oldalán a szenvedélyekről szoktam elmélkedni. A pusztítókról ugyanúgy, mint az építőkről. Gondolhatnánk sokan, hogy a szenvedély az rohan, tarol, felgyújt. Ilyen is van. Most inkább a melengető, a másokat is töltő oldalára szerettem volna rávilágítani. Hogy mennyire meg lehet élni a hétköznapi dolgainkat és milyen szépen ápolgathatjuk, terelgethetjük a mindennapi feladatainkat egy szerethető, beszélgetős, töltekező mederbe. Hisz az étkek együtt elkészítése, a nyári betakarítás gyümölcsei, az ügyintézések ugyanúgy részei az életünknek. Sőt, mi több, efelett csupán elenyésző idő marad ránk, magunkra, ÉNIDŐNKRE. Lehet ezt lassabban, megélve, duruzsolósan-melengetőn is művelni. Ez az igazi szenvedély, kérem! Mert a házigazdáim értelmiségi és munkahelyen mindennap dolgozó, teljesítő emberek. Első házasságaikból is hozott, már felnőtt emberekkel és közös, kisiskolás csemetével. Nem kevés emberről kell nekik még gondoskodniuk. Nem akárhogyan teszik ezt. Ma hajnalban engem keltett a legkisebb csemetém. Berzenkedik, mert lassan a saját ágyikója felé van terelgetve. (Megsúgom, a túrán, aminek a második, nábrádi állomását később osztom meg Önökkel, egyszer sem sírt fel éjjel. Dagadt a kis frisslevegős, rózsás pofija és szuszmákolt békésen a kandalló, később a kályha melengette szobában a métermagas dunyha alatt!) És e cikk írása előtt már megfőztem az ebédet: anyukám receptjét, a zöldbablevest kolbásszal és egy kis petrezselymes krumpilt a maradék sültmalac-husihoz. Azon ábrándoztam, milyen jó is ötkor kelni! Készítettem rostos levet citromból, nábrádi almából és kübekházi napraforgó-mézből. Mert apukámnak mondta a tanyáján méheit kaptározó méhész, hogy azt nem érdemes 40 foknál melegebb italba tenni.
Kedves Olvasóim! Az én évem ajándékkal zárult, apró kincsekkel, figyelemmel, szeretettel. És én hálás vagyok érte. Kívánok Mindenkinek az új esztendőre reális álmokat, barátokat és tartalmas lelki békét szeretettel!
Egy lány visszatekintése az egyik legszebb és legkeményebb útjára
Kedves Olvasó!
Időnként közzéeszem krízisből felépült személyek visszatekintéseit, mert ezzel tudom, hogy segíthet a mintájával, tapaztalataival, élményeivel a történet megosztója másoknak.
Zs. levele:
"Pontosan 1 éve annak, hogy Éva segítségét kérve, elindultam a változás útján. Visszanézve ezernyi gondolat és érzés fut át a fejemben, s mostanra mondhatom azt teljes bizonyossággal: kikerültem a krízishelyzetből, megtaláltam a lelki békémet és visszanyertem azt az embert, akinek születtem.
Miközben írom a sorokat, azon gondolkodom, vajon érthető-e ez a folyamat és állapot olyasvalaki számára, aki még ezen nem esett át.
Én azt tudom mondani, bármely ember bármilyen tudatos változáson is esik át, a legvégső cél a lelki béke megtalálása. Itt van ehhez egy eszköz, egy módszer, egy szakértő, s csak rajtunk áll, megragadjuk-e vagy sem. Azt mondom: BÁTORSÁG!!
Mert minden ember változik. Csak az a kérdés, tudattalanul vagy tudatosan.
Október közepén, egy konkrét esemény (vezetőképző és személyiségfejlesztő szeminárium) után történt az elképesztően felszabadító végső érzés: újra feléledt bennem legbelül az a bátor "kislány", aki voltam gyerekkoromban, akinek vannak álmai, céljai, félelmek nincsenek a fejében. Végre elhittem magamról mindazt a pozitívat, aminek igazán látom magam, az egészséges énkép, amivel minden embernek rendelkeznie kellene, csak amire az évek negatív behatásai olyannyira rányomták bélyegüket, hogy elvesztettem felnőtt koromra azt a "kislányt". Az a kislány bátor volt kimondani, amit gondol, amit érez és nem félt. Bátorsággal mondhatom, hogy most élek igazán és tudom, hogy a választás hatalma az én kezemben van. Minden ember kezében ott van.
Amikor ezt újra átéltem, sírtam a boldogságtól és ráébredtem, az enyém a világ.
Éva segítségével végérvényesen kitisztítottuk a mocskot a lelkemből, felkavartuk az iszapot, kiürítettük és most tisztán, lebegve ott van bennem és azt tudom mondani, megtaláltam a belső békémet és boldogságomat.
Hogy minden nap rószaszín-e? Dehogy. Hogy vannak nehézségek? Igen. Viszont mindig a megoldást keresem és nem hagyom magam lehúzni s nyakon csípem magam, ahogy Éva mondta mindig. Ez az ember legnagyobb hatalma saját maga felett. Az én titkom mi volt?
FELISMERNI, hogy baj van. BÁTORSÁG és AKARAT változni. JÓ SZAKEMBER. Megfelelő KÖNYVEK. Személyiségfejlesztés bizonyos szemináriumokon.
Zs.
A mottóm: merjetek változni, mert megéri... és sosem megállni a fejlődésben. És hinni egy felsőbb erőben. Naponta. Szokássá tenni. Az elengedhetetlen. Mert ez az ember belső hangja.
50 db páros belépőjegyet sorsolunk ki a Várandósok című filmre!
Sorsolás 2012-06-01