Rovatok
- Ez van!
- Sztárok
- TV-sztárok
- Gasztro
- Szex & Más
- Trend
- Család
- Életmód
- Fogyj velünk!
- Egészség
- Otthon
- Szabadidő
- Ezo
- Nők Lapja
A terápiát Anna Jean Ayresről (ejtsd: írisz) kaliforniai neuropszichológusról nevezték el, aki 1972-ben tette közzé módszerét.
A mozgás terápia lényege, hogy a gyermeknek olyan eszközöket, lehetőséget kínáljunk életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodva, melyek használata a mozgás örömén keresztül fejlesztik a külvilágból érkező ingerek integrálódását (összerendezését), annak érdekében, hogy az idegrendszer adekvát (megfelelő) választ tudjon adni. Így a mozgás koordinációt, egyensúlyt, a téri tájékozódást, figyelmet, nagymozgásokat és finommotorikát, szem-kéz koordinációt. Segít a testkép, testfogalom, oldaliság (jobb-bal) kialakulásában. Megelőzhető a másodlagos tünetként kialakuló magatartási probléma, javulást lehet elérni a tanulási képességek terén. A terápia elsősorban a tapintás és egyensúlyérzék ingerlésén, fejlesztésén át juttatja el a gyermeket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre.
Azoknak a gyermekeknek ajánljuk csecsemőkortól 10-12 éves korig, akik veszélyeztetett terhesség után születtek, koraszülöttek. Mozgás-és beszédfejlődésük megkésett, mozgásuk ügyetlen, összerendezetlen, nehezen tájékozódnak a térben, egyensúlyi problémáik vannak, figyelemzavarral küszködnek, társas kapcsolataik nehezítettek, túlmozgásosak, vagy túlságosan passzívak. Tanulási zavar veszélyeztetettek, az iskolában tanulási-, magatartási problémákkal küszködnek.
A terápia célja, hogy a két agyfélteke összehangoltan működjön, a megismerési funkciók javuljanak, minél korábbi fejlesztéssel megelőzzük a tanulási-és magatartási problémák kialakulását, iskolai kudarcokat. A terápia hat a személyiség fejlődésére is.
A pubertás az egyén szervezetében lejátszódó forradalmi biológiai fejlődés, amely a testileg éretlen egyént biológiailag éretté és szaporodásra képessé teszi. A pubertás átlagosan négy évig tart, kezdete és vége egyénileg nagy eltéréseket mutat. A hipofízis (agyalapi mirigy) vezérli az összes többi belső elválasztású mirigy működését, ezek hormonjai az egészséges testi, lelki fejlődést nagyban befolyásolják. A testi növekedés hirtelen felgyorsul. Az elsődleges nemi szervek (amelyek részt vesznek a szaporodásban) megnövekszenek, és funkcionálisan éretté válnak. A másodlagos nemi jellegek (amelyek megkülönböztetik a nőket a férfiaktól) kialakulnak, megjelennek.
A második alakváltozás kora.
11-13 éves korban először a lábak, kezek hossza nyúlik meg, a mozgás képe diszharmonikus, szögletes, a serdülő ügyetlen, ezért mérgelődik, gyakran elpirul. 6-9 hónap múlva megnyúlik a törzs, majd a váll és a mellkas szélesedik ki, megvastagszanak a koponyacsontok, a fej hosszabb és szélesebb lesz. A gyerekek elérik a felnőttkori testmagasságuk 98 százalékát.
Fiúkon a szőrösödés a nemi szervek körül kezdődik, kb. két évvel később a hónaljban, a lábszárakon, az arcon, majd a serdülőkor vége felé a mellkason jelenik meg.
A herék megkezdik a hímivarsejtek, a prosztata az ondó termelését.
Az ondó kilövellésének képessége jelzi az elsődleges nemi szervek érettségét, ami általában spontán, éjszaka következik be. Megkezdődik a mutálás (hangváltozás). A gégén a bőr alatt kirajzolódik a pajzsporc hegye.
A fiúk izmosabbak lesznek, több erőt tudnak kifejteni.
Lányoknál a mellbimbó kiemelkedik, ezt követi a szeméremszőrzet megjelenése. A csípők kikerekednek, ebben az időben érésnek indulnak a petesejtek, a méh növekedni kezd, a hüvely fala megvastagszik. Ha nem történik fogamzás, bekövetkezik (12-13 éves korban) a menstruáció. A mellek a pubertás alatt végig növekednek a tejmirigyek fejlődése, és a zsírszövet felhalmozódása miatt.
A lányok általában két évvel korábban érnek, mint a fiúk. A nemi érést, növekedést befolyásolják a genetikai tényezők, a táplálkozás, a stressz, a testmozgás mennyisége, a szociális-, gazdasági háttér, az egészségügyi ellátás.
A gyors biológiai változások hatással vannak a viselkedésre és a személyiség fejlődésére egyaránt! A serdülők testi változásaikat negatív és pozitív élményekkel is átélhetik.
Nagyon fontos, hogy figyeljünk rájuk, készítsük fel őket a változásokra!
A serdülőkor átmenet a gyermekkorból az ifjú felnőttkorba. Az emberi lét második évtizedétől majd tíz évet ölel fel.
Testi, lelki és szociális változások sorozata, mely biológiai és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásától függ. A biológiai változás a 11-12. évtől a 14-16. évig, a szociális és pszichikus serdülés 20-21 éves korig tart. Nem könnyű megtalálni a választ a következő kérdésekre: „Ki vagyok én? Milyenné, mivé váljak? Hová tartozzak? Merre tartsak az életben? Jó-e, ahogyan a szüleim élnek?” Közben óriási feladatokat kell megoldani: egyenrangú, partneri viszonyt kialakítani a szülőkkel, önállósodni, képessé kell válni a bensőséges párkapcsolatra, és alkalmassá kell lenni a felnőttséggel járó teljesítmények, feladatok ellátására. A felnőtté válás folyamatát konfliktusok, krízisek tűzdelik, amik a fejlődés természetes velejárói. Ezek próbára teszik nemcsak a tinédzsert, de szüleiket és pedagógusaikat is. A felelősségünk nagy! Hiszen nem mindegy, milyen szemlélettel, hozzáállással, ismeretekkel kísérjük gyermekeinket, tanítványainkat ezen az ígéretekkel teli, fordulatokban gazdag, a későbbieket meghatározó, hosszú úton. Következő blogbejegyzéseimben ebben szeretnék segítséget nyújtani.
A testalkat megváltozása mellett a központi idegrendszer fejlődésében is fokozatos változás áll be. A gyermek képessé válik a logikus gondolkodásra, emlékezetének teljesítő képessége fokozódik, figyelmét kitartóan egy tevékenységre tudja irányítani, ezáltal képessé válik arra, hogy elsajátítsa az olvasás, írás, számolás \"tudományát\". Az iskola felépítése lényegesen más, mint az óvodáé, ezért a gyermek részéről különleges szociális alkalmazkodást követel az iskola időbeosztása, törvényei, a tevékenységek módja.
Mozgásfejlettség:
- Mozgására a nagy mozgékonyság, mozgásgazdagság és erős mozgásigény jellemző.
- A gyermek képessé válik arra, hogy mozgását jobban tudja koordinálni, és jobban uralkodjon cselekedetein.
- Megtanulja az íráshoz szükséges finomabb mozgásokat.
- Jól egyensúlyoz, megtanul kerékpározni, síelni, korcsolyázni, úszni.
Beszédfejlődés:
- Megérti a mondatokat, és képes magát is megértetni.
- Jól ragozza a szavakat.
- Szókincse relatíve gazdag, minden szófajtát használ.
- Szókincse az alsó tagozat végére kétszeresére növekszik.
Kognitív fejlődés:
- Gondolkodásának gyökere a gyakorlati cselekvés.
- Logikusan gondolkodik tárgyakról és eseményekről.
- Kialakulóban van az oksági összefüggések megértése.
- Már ismer bizonyos törvényszerűségeket, különbséget tud tenni élő és élettelen közt.
- Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat, és egy dimenzió (például méret) mentén sorba rendezi azokat.
- Megérti a számok (6. év), a tömeg (7. év) és a súly (9. év) megmaradását.
- Érdeklődve fordul a világ "részletek" felé.
- Megtanulja, hogy a dolgokat, amelyekkel kapcsolatba kerül önálló tárgyakként észlelje.
- Az Én és a Világ elkülönül egymástól.
- Képessé válik a téri irányokat (jobb és bal, fenn és lenn) saját helyzetétől függetlenül meghatározni.
- Alkotó és konstrukciós (építő) játékokkal játszik.
- Érdeklődik a természet és a technika iránt.
Szociális érettség:
- Növekszik képessége, hogy beilleszkedjen a csoportba, a gyermekközösség életében részt vegyen.
- Törekszik arra, hogy spontán módon kisebb csoporthoz tartozzon. (A lányok és a fiúk külön csoportokat hoznak létre.)
- Jobban megérti a társas és együttélési szabályokat.
- Az "én" helyett előtérbe kerül a "mi".
- Vele egykorúakkal köt barátságot.
A háromtól hat-, hétéves gyermekek egészséges fejlődésében egyéni eltérések mutatkozhatnak, amik nem utalnak feltétlenül rendellenességre. Azonban forduljunk szakemberhez, ha az óvodáskor végére gyermekünkön az alábbiakat tapasztaljuk!
- Nem használ 4-6 szóból álló mondatokat.
- Nem követ 2-3 részből álló utasítást.
- A beszédhangok kiejtése hibás.
- A beszédében rosszul használja a múlt időt,
többes számot, ragokat.
- Nem firkál, nem próbál rajzolni.
- Nagyon megviseli, ha szüleitől el kell
válni.
- Általában félősen vagy agresszíven
veselkedik.
- Általában nem tudja érzelmeit kifejezni.
- Figyelmét rövid időre nem képes lekötni
valamilyen tevékenységgel.
- Nem érdeklődik a játékok iránt, nem vesz
részt fantázia játékokban.
- Nem érdeklődik más gyermekek iránt.
- Nem tud egyedül öltözni, vetkőzni, kezet
mosni.
- Problémát okoz az alvás, evés, WC
használata.
- Visszaesés mutatkozik olyan képességben,
amelynek korábban már birtokában volt.
Azért nevezik ezt a fejlődési szakaszt óvodáskornak, mert ebben az időszakban sok gyermek a harmadik, negyedik életévétől a hatodik, hetedik életévéig óvodába jár. Az óvoda teret ad az életkori szükségletekhez igazodva a játékos életformára, mozgásteret nyújt, felkészít az iskolára. Az óvoda a családon kívül a társas érintkezések színtere, mintát kínál az utánzásos viselkedés tanulásához, hozzájárul az identitásérzés kialakulásához. Ebben az időszakban a játékos, élénk képzelőerővel rendelkező gyermekből iskolaérett gyermek lesz. Az óvodáskor kezdetén az ovis teste "szélesedik", ez a teltségi fázis, majd a korszak vége felé a testmagasság növekszik erőteljesebben, ez az első megnyúlás időszaka.
Mozgásfejlettség:
- Féllábon egyensúlyoz, ugrik, bukfencezik.
- Kapaszkodás nélkül, váltott lábbal jár a
lépcsőn.
- Szeret mászókázni, hintázni.
- A labdát el tudja kapni, két kézzel dobni.
- Elkezd rajzolni, először firkál, majd a
tárgyakat sematikusan ábrázolja. Nem azt
rajzolja amit lát, hanem amit fontosnak
tart.
- Felfedezi, hogy a grafikus jelekkel valamit
ábrázolni lehet. Megnevezi rajzát.
Embert, állatokat, házat, autót és egyéb
tárgyakat rajzol.
- Használja az ollót, evőeszközöket.
Beszédfejlődés:
- 5-6 szavas mondatokban beszél.
- Sok szót használ a felnőttek beszédéből.
- A szavak jelentéstartalmát olyan élmények-
kel hozza összefüggésbe, amelyek mély
benyomást tettek rá.
- Idegenek is megértik beszédét.
Kognitív funkciók:
- Gondolkodását érzések (öröm, bánat, irigy-
ség, káröröm, részvét stb.) befolyásolják.
- Gondolkodását vágyak vezérlik.
- Nagy szerepe van alkotó fantáziájának,
fikciós játékokat játszik.
- A valóság és a fantáziaképek gondolko-
dásában összemosódnak. Elkezd "füllenteni".
- A meséket figyelemmel hallgatja, jól meg-
jegyzi a cselekményt.
- Felfedezhetők a mágikus gondolkodási funk-
ciók, meseelemekkel magyaráz meg egyes je-
lenségeket.
- Tudni akarja, hogy környezetének tárgyai,
jelenségei "mire jók", "mire lehet használ-
ni".
- Gondolkodása konkrét, absztrakt fejtegeté-
seket képtelen követni.
- Emlékezete meglehetősen labilis, időérzéke
hiányos, figyelme pontatlan.
- Az óvodáskor vége felé jelentkezik a
feladattartás, komolyan vesz részt a
játékban.
- Képes 10-ig számlálgatni.
- Ismer legalább 4-6 színt.
- Meg tudja mondani nevét, nemét, lakcímét.
Szociális érettség:
- Más idegen emberekkel kapcsolatot kezd
teremteni.
- Érdeklődést mutat, hogy részt vegyen az
óvodások közös életében és a tanulásban.
- Képes lesz rá, hogy a magatartását a
szociális tapasztalatok révén kezdje el
irányítani.
- Növekszik önállósága.
- Megtanul egyedül öltözni, vetkőzni, fogat
mosni.
Mozgásfejlettség:
- Ügyesen mászik, szaladgál, ugrik.
- Lépcsőn váltott lábbal közlekedik felfelé,
esetleg lefelé is.
- Háromkerekű biciklit hajtani tud.
- 6-8 kockából tornyot épít.
- Egyedül tud enni.
- A ceruzát már nem markolja, hanem ujjai
közé fogja.
- Kört tud másolni.
Beszédfejlődés:
- Rövid, 4-5 szavas mondatokban beszél.
- Nevét, nemét, korát meg tudja mondani.
- Mondókákat mond.
- Beszédében megjelennek a térbeli relációk
(pl. alatta, mellette, rajta).
- Igéket, névmásokat ( pl. én, te, mi,)
használ.
- Egyszerű kérdéseket tesz fel (pl."Mi ez?,
Mit csinál?")
- 2-3 mondatból álló, egyszerű utasítást
végrehajt.
Kognitív fejlődés:
- Néhány dolgot párosítani, csoportosítani
tud, (pl. forma, szín, állatok, járművek).
- Szerepjátékokat és építőjátékokkal játszik.
- Számlálgatni kezd.
Szociális érettség:
- Kommunikál és barátkozik más gyerekekkel és
felnőttekkel.
- Édesanyjától könnyebben elválik.
- Nappalra szobatiszta, esetleg éjszakára is.
A gyermekek fejlődésében egyéni eltérések mutatkozhatnak, amik nem utalnak feltétlenül rendellenességre.
A fenti megállapítások általánosak és tájékoztató jellegűek.
Azonban feltétlenül szakemberhez kell fordulni, ha a hároméves gyermek:
- Sokszor elesik.
- Beszéde érthetetlen.
- Nem érti az egyszerű utasításokat.
- Nem játszik szerepjátékokat babákkal,
játék állatokkal.
- Nem tud kockákból tornyot építeni.
- Játékai nem kötik le a figyelmét.
- Édesanyjától nagyon nehezen válik el.
- Nem érdeklődik más gyermekek iránt.
- Visszaesés mutatkozik olyan képességekben,
amelyeket korábban már birtokolt.
A kisgyermekkor 1-től 3 éves korig tart. Ebben az életszakaszban tanul meg a gyermek járni és beszélni. A beszéd megértése megelőzi a beszélni tudást. A "Mi ez?" kérdés szókincsbővülést eredményez. A kisgyermek tevékenységeit játékosan hajtja végre, közben értékes tapasztalatokat szerez és örömet él át. Kialakul akarata.
Mozgásfejlettség:
- Felegyenesedve, önállóan jár.
- Futkározni kezd.
- Lépcsőn kapaszkodva fel és le tud menni.
- Alacsonyabb bútorra fel-le mászik.
- Firkálni kezd.
- 4-5 kockából tornyot épít.
- Guruló játékokat tologat, húzogat.
Beszédfejlődés:
- Egyszerű kifejezéseket és egyes szavakat
használ.
- 2-3 szavas mondatokat mond.
- Egyszerű utasításokat végrehajt.
- Rámutat tárgyakra, ismerős emberekre,
testrészeire, ha megnevezik azokat.
- Beszélgetésekben hallott szavakat ismétel.
- Kérdezgeti: "Mi ez?"
Kognitív fejlődés:
- A beszéd elsajátításával nő gondolkodási
képessége.
- Szerepjátékokat játszik.
- Felfigyel a formákra, színekre.
Szociális érettség:
- Szerepjátékokon keresztül mások
viselkedését utánozza.
- Érdeklődést mutat más gyermekek iránt.
- Akarata sokszor keresztezheti szülei
akaratát.
- Dacos viselkedést mutathat.
A kisgyermekek fejlődésében egyéni eltérések mutatkozhatnak, amik nem utalnak feltétlenül rendellenességre. A fenti megállapítások általánosak és tájékoztató jellegűek.
Azonban feltétlenül szakemberhez kell fordulni ha a kisgyermek:
- Másfél éves korában még nem tud önállóan
járni.
- Csak lábujjhegyen jár.
- A második év végére nem használ pár
egyszerű szót, kifejezést.
- Egyszerű utasításokat nem tud végre-
hajtani.
- Nem képes guruló játékokat tolni, húzni.
- Visszaesés mutatkozik olyan képességekben,
melyeket korábban már birtokolt.
Mozgásfejlődés:
- Tapsol, mutató ujjával rámutat tárgyakra.
- Négykézlábra emelkedik, előre-hátra
hintázik.
- Kúszik, mászik.
- Ülő helyzetben játszik.
- Kapaszkodva feláll, megpróbál vissza-
térdelni.
- Kapaszkodva megpróbál járni.
- 2-3 lépést tud tenni önállóan.
- Apró tárgyakat felcsipeget.
- Tárgyakat dobozba ki-be pakol.
Beszédfejlődés:
- Hosszabb gagyogás sorozatokat ejt.
- Megpróbál szavakat utánozni.
- Érthetően ejt 1-2 egyszerű szót.
- Sok szót megért (kérdés, tiltás).
- Felfigyel a zenére, reagál rá.
Kognitív fejlődés:
- Figyelmét hosszasabban tudja összponto-
sítani tárgyak felfedezésére.
- A tárgyakat összeütögeti, rázza, ledobál-
ja, elhajítja.
- A tárgyakat elkezdi rendeltetésüknek
megfelelően használni (pl. kanál, pohár.
fésű).
Szociális érettség:
- Szorongást él át, amikor édesanyjától el-
válik.
- Kimutatja ragaszkodását szülei iránt.
- Van kedvenc játéka.
- Öltöztetéskor nyújtja kezét, lábát.
- Megpróbál egyedül enni.
- Szívesen utánoz játékosan másokat.
A gyermekek fejlődésében egyéni eltérések mu-
tatkozhatnak, amik nem utalnak feltétlenül
rendellenességre!
A fenti megállapítások általánosak és tájékoztató jellegűek!
Azonban feltétlenül szakemberhez kell fordulni,
ha a csecsemő:
- 10 hónaposan nem kúszik, vagy csak nagyon
nehézkesen.
- Kúszásnál csak az egyik lábát használja.
- 10 hónaposan nem emelkedik négykézlábra.
- Nem próbál csészéből inni.
- Nem próbál felállni, nincs ereje, vagy el-
veszti egyensúlyát.
- 10 hónaposan nem rázza a fejét, hogy
"nem".
- Nem integet, nem csinálja még egyszer
azt, ami nevetést váltott ki.
- 11 hónapos korában nem tud mászni.
- 11 hónaposan nem tud ülésben játszani.
- 11 hónaposan kézen fogva nem próbál pár
lépést tenni.
- 11 hónaposan nem tud egy kekszet egyedül
megenni.
- 11 hónaposan nem tud apró tárgyakat fel-
csipegetni.
- 12 hónapos korában nem tud tárgyakat meg-
tartani, átnyújtani egy kézzel.
- 12 hónaposan nem akar kanállal egyedül
enni.
- 12 hónapos korában nehezen változtatja a
testhelyzetét.
- 12 hónaposan mászás közben nem használja
kezeit, lábait váltva.
- 12 hónaposan nem mutat hosszabb érdeklő-
dést a játékai iránt.
- Visszaesés mutatkozik már meglévő képes-
ségben.
A csecsemőkor végéig, egy éves korig jelentősen kitágul a gyermek cselekvési köre, ekkor tanul meg ülni, állni, kúszni, mászni, sőt gyakran még állni is. A szellemi fejlődése rendkívül megélénkül. A saját teste, valamint környezetének személyei és tárgyai felé fordul, szemléli azokat, feléjük nyúlkál, foglalkozik velük, próbálgat, kísérletezik. Érzékszerveit aktívan használja. Mozgásba ágyazva sokat fejlődik a látás, hallás, tapintás. Az alvási idő lecsökken.
Mozgásfejlettség:
- Mindkét irányba hátáról a hasára, hasáról
a hátára átfordul.
- Képes ülni, először egyik kezével
támaszkodik.
- Egész testsúlyát képes megtartani
a lábaival, miközben megkapaszkodik a
kiságy, járóka rácsában.
- Egy kézzel nyúlkál tárgyakért, megpróbálja
megszerezni azokat.
- Egyik kezéből a másikba vesz át tárgyakat,
tapogatja, szájába veszi, rakosgatja,
ütögeti, elhajítja azokat.
- Először hátrafelé, majd előre kúszik.
- Kúszás, ülés közben forog saját tengelye
körül.
Beszédfejlődés:
- Játékos formában véletlenszerű, 3-4 hang-
ból álló hangcsoportokat ad ki.
- Nevére, hívásra reagál.
- Megtanulja, hogy hangadásai felhasznál-
hatóak az emberek közötti érintkezésre.
Kognitív fejlődés:
- Kezei és szája segítségével ismerkedik
környezetével.
- Érzékeli a színeket.
- Élesebben lát távoli dolgokat.
- Részlegesen elrejtett tárgyakat megtalál.
- Kitartóan küzd, hogy megszerezzen
tárgyakat, amiket nem tud elérni.
Szociális érettség:
- Élvezi a játékot más emberekkel.
- Érzelmei egyre kifejezőbbé válnak, reagál
más emberek érzelmeire.
A csecsemők fejlődésében egyéni eltérések mutatkozhatnak!
A fenti megállapítások általánosak és tájékoztató jellegűek!
Azonban feltétlenül szakemberhez kell fordulni, ha a csecsemő:
- Izmai görcsösek, merevnek vagy nagyon
lazának tűnnek.
- 6 hónaposan nem tudja fejét tartani, ha
háton fekvésből kezeinél fogva felültetik.
- 6 hónaposan nem képes mindkét oldalára
fordulni.
- 7 hónaposan ülésben nem támaszkodik,
felborul.
- 7 hónapos korában sem követ szemével
közeli és távoli dolgokat.
- 7 hónapos korában nem hívja fel magára a
figyelmet hangadásaival, cselekedeteivel.
- 8 hónaposan nem tudja megtartani saját
testsúlyát, nem tud rövid ideig állni, ha
fogják a kezét.
- 8 hónapos korában sem gagyog.
- 8 hónaposan nem tud kúszni, ülni.
- 8 hónapos korában nem próbál ki különböző
játékszereket.
- 8 hónapos korában kisebb tárgyakat nem
tud megfogni.
- 9 hónaposan nem tud gurulni.
- 9 hónapos korában nem tud jó egyensúllyal
ülni.
- Meglévő képességekben visszaesés
mutatkozik
Egészséges ételek és aktív mozgás. Válaszolj, egy fehér Tolle kerékpárt sorsolunk ki!
Sorsolás 2012-06-07