Élet és halál kérdése

Shakespeare

Vitatott körülmények
400 év – emberi léptékkel mérve legalábbis – rengeteg idő. Pláne, ha a kulturális emlékezetről van szó: aki ma a legnagyobb sztár, holnap már a nevére sem emlékeznek. Akinek művei halála után néhány generációval is ismertek, komoly teljesítményt tudhat magáénak. Ha pedig egy szerzőről halála után 400 évvel is úgy tartják, hogy ő a világ valaha élt legjobb drámaírója, akkor kétség sem férhet ahhoz, hogy egy rendkívüli elméről van szó. Shakespeare kapcsán ezt nem is kérdőjelezi meg senki. A kérdőjelek sokkal inkább a halálának körülményei kapcsán sorakoznak a drámaíró életével foglalkozó kutatókban: a mai napig nem bizonyított ugyanis, hogy a hírneves szerző miben halt meg pontosan. Sokan a kor “népbetegségeként” is emlegetett szifiliszt tartják a ludasnak az írózseni korai halálában. Egyesek ezen betegséggel magyarázzák azt is, hogy az író – utolsó éveiben – visszavonult, különféle végtagfájdalmakkal küzdött, valamint kézírása is komolyan megváltozott. Hogy halálának okát feltárják, többen próbálkoztak már azzal, hogy engedélyt szerezzenek az írózseni hamvainak exhumálására – nem törődve azzal az átokkal, mely a drámaíró sírjának megbolygatóit fenyegeti, s melynek szövegét állítólag maga Shakespeare fogalmazta meg. Noha a fizikai exhumálásra tett kísérletek eddig sorra elbuktak, az idei év elején egy forgatócsoport végül lehetőséget kapott a drámaíró sírjának radarral történő átvilágítására. A vizsgálat eredményeit várhatóan még a nyárra tervezett Shakespeare Világkongresszus előtt nyilvánosságra hozzák.

Shakespeare sírja

Vitathatatlan örökség
Bár az idei évforduló kapcsán ismét felerősödtek a halálának körülményeit firtató hangok, életének bizonytalan részleteinél sokkal érdekesebbek a biztosak: Shakespeare ugyanis rendkívül termékeny író volt, aki páratlan örökséget hagyott az emberiségre. Feledhetetlen drámai és lírai műveket alkotott, óriási hatást gyakorolt az angol nyelv fejlődésére (mintegy háromezer új szó Shakespeare műveiben jelent meg először nyomtatásban), hozzájárult világnyelvvé válásához, valamint egy olyan színházat hozott létre, melynek neve ma is fogalom. A Globe, sok évszázados kihagyás után ugyan, de 1997-ben új életre kelt. A nagy múltú intézmény társulata – 2014-es Hamletjük után – most ismét elkápráztatja a hazai közönséget július 1-jén, egyetlen magyarországi előadásán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ráadásul egy igen különleges előadással készül a társulat, hiszen Shakespeare egy korai, kevésbé ismert komédiáját, A két veronai nemest hozza el a magyar közönség számára, 21. századi színpadi feldolgozást ígérve a nézőknek.

Shakespeare Globe színháza

Bővebb információ >>>:

Shakespeare királynője
A trón és a színpad mögé, azaz a kulisszák mögötti világba vezet bennünket Bereményi Géza új drámája, amely történetének középpontjába a magánélet, a világtörténelem és a drámairodalom szövevényes egymásba fonódását állította. Bármely trón és színpad rejtett helyszíne izgalmas lehet, ám hogyne lenne különösen érdekes akkor, amikor a hatalmat és a művészetet a világtörténelem egyik legjelentősebb uralkodója, I. Erzsébet és legjelentősebb alkotója, William Shakespeare jelenítik meg? Az író eljátszik azzal a gondolattal, hogy vajon milyen viszony fűzhette Shakespeare-t ahhoz a királynőhöz, akiről – noha számtalan angol uralkodót megörökített a műveiben – egyetlenegy sort sem írt le. A Szabad Tér Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház közös előadása elmés játék és fordulatos mese abból a boszorkánykonyhából, ahol a világ történelmét és drámáit főzik Udvaros Dorottyával és Rátóti Zoltánnal a főszerepben.

I. Erzsébet, “Shakespeare királynőjének” korabeli ábrázolása

Az előadást június 24-én mutatják be a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

További időpontok: június 25., augusztus 27. és 28.