nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Vajon melyik amerikai állam neve nem jelent az égadta világon semmit?

Nagy királyok, még nagyobb hegyek és irodalmi művek is megihlették az amerikai államok névadóit, de egy gyanús ügyekbe keveredő orvos így is simán lepipált mindenkit.
Szabó Sz. Csaba
f Ajánlom

Az USA tagállamainak nevei kb. felerészt európai, felerészt pedig őshonos indián eredetűek, ami talán senkinek nem okoz túl nagy meglepetést, ahogy az sem, hogy a különféle bennszülött nyelvekből képzett elnevezések azért jelentős átalakuláson mentek keresztül, mire elnyerték a végleges formájukat; hogy erre miért volt szükség, azt többek közt a kizárólag látványos kínszenvedések és akrobatamutatványok árán leírható/kimondható mohikán quinnitukqut (jelentése: a hosszú áradó folyónál) szóból szelídített Connecticut példája mutatja fényesen.

Connecticut térképe 1799-ből Forrás: Wikipédia

Érdekes, hogy az 50-ből mindössze 11 olyan állam van, amely valós személyek, többnyire persze európai koronás fők tiszteletére kapta a nevét, általában minden különösebb csavarok nélkül: így lett XVI. Lajosból Louisiana, I. Károlyból Karolina, II. Györgyből Georgia és a többi. Még viszonylag üdítő kivételnek számít Virginia, amit határtalan fantáziával nem I. Erzsébet keresztneve, hanem egyik állandó jelzője, a Szűz Királynő után neveztek el így (talán azért, mert az Elizabethia nem hangzik olyan jól), vagy Pennsylvania, amely – az államok közt egyedüliként – az alapító William Penn tengernagy emlékét őrzi, míg a jobb sorsara érdemes alapító atyákat kizárólag George Washington képviseli ebben a sorban. De a jellemző persze inkább az, hogy az állam neve valami helyi földrajzi sajátosságra utal – vagyis, ha egészen pontosak akarunk lenni, inkább fordítva, hisz előbb keresztelték el mondjuk a nagy tavat Nagy Tónak (azaz Michigannek) vagy a nagy folyót Nagy Folyónak (azaz Mississippinek, nyilván sokat kellett ezeken gondolkozni!), és innen kapta a nevét előbb az érintett tartomány/terület/gyarmat, majd az ebből alakult állam.

Mississippi. Louisiana és a Nagy Folyó

Ugyan az etimológia a legtöbb esetben tisztázott, de azért akad pár egészen talányos vagy rendhagyó eset. Például Kalifornia eredetileg egy kitalált, paradicsomi sziget Garci Rodríguez de Montalvo, egy 15. században élt népszerű spanyol szerző modern lovagregényében, az Esplandián kalandjaiban, és mivel maga Kalifornia állam is egészen olyan, mintha valaki csak úgy kitalálta volna a szabadidejében, ennél találóbb nevet aligha kaphatott volna. Egy fokkal titokzatosabb Tennessee nevének esete, amit a cseroki tanasiig még vissza lehet vezetni, de ott már megáll a tudomány, vagy Új-Mexikóé, ahol az azték eredetű mēxihco megfejtése várat még magára. És hogy az Oregon egészen pontosan (vagy akár csak megközelítőleg) mit jelent, vagy hogy egyáltalán milyen nyelvből származik, arról körülbelül ugyanannyi fogalma van a portlandi nyelvészprofesszornak, mint a tiranai benzinkutasnak; azaz nagyjából semennyi. Azonban ebben a mezőnyben még így sem Oregon, hanem Ezra Pound és a kitűnő burgonya hazája, Idaho az abszolút nyertes.

Ugyanis ez az egyetlen amerikai állam, amelynek a neve nem jelent az égadta világon semmit. De tényleg semmit.

Ráadásul nemcsak értelme nincs, hanem még olyan kulturális kontextusa se, mint a a szárnyaló irodalmi fantázia alkotta Kaliforniának, és nem jár mellé 10 különböző tudományos vagy féltudományos teória, mint Oregonhoz.

A nonszensz szóalkotás e remekét a kalandos életű George M. Willingnek köszönheti az amerikai nép. A kortársak által csak „ragyogó úriemberként jellemzett orvos és aranyásó Philadelphiában született 1829-ben, ott is kezdett praktizálni, de bizonyos illegális abortuszok elvégzése miatt meggyűlt a baja törvénnyel, ezért jobbnak látta, ha továbbáll Kaliforniába. Az 50-es évek végén aztán őt is magával ragadta az aranyláz, és Pikes Peakbe (ma Colorado), az akkori Jefferson területre tette át a székhelyét. Amikor 1860-ban az Egyesült Államok kongresszusán napirendre került, hogy egy új közigazgatási egységet hoznának létre a környéken, Willing azért lobbizott Washingtonban, hogy azt nevezzék Idahónak, ami állítása szerint soson nyelven annyit tesz, hogy a hegyek felől jövő Nap vagy a hegyek kincse. De akár azt is mondhatta volna, hogy a szó jelentése balsors, akit régen tép vagy tulajdonképpen bármit, hiszen a saját nyelvújító leleményéről volt szó.

Aranyláz Pikes Peakben Forrás: Wikipédia

Hogy mi okból (unalom? fogadás? irodalmi ambíciók? egy Ida nevű asszony?) ötlötte ki az Idaho nevet a doktor, azt nem tudjuk, mindenesetre a költői betűhalmaz szédületes karriert futott be. Bár a hoaxra hamar fény derült, és az érintett területet így végül Coloradónak keresztelték el, mikor két évvel később északnyugaton ismét kellett egy jó név valami megyének vagy bányavidéknek, egy lelkes hivatalnok, minden bizonnyal az ősi indián kultúrák mély ismerője és elhivatott rajongója, aki valószínűleg már nem emlékezett a teljes történetre, újra bedobta az Idahót, amely végül megragadt, és akkora sikert aratott, hogy 1890 óta az államot is így hívják. Willing ezt sajnos már nem érhette meg: gyanús ingatlanügyekbe keveredett, és még gyanúsabb módon halt meg 1874-ben, de példátlan életműve ettől még kétségkívül a legnagyobb amerikaiak közé helyezi őt.

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon