nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

A Kacsamesék híres főcímdalát alig 45 perc alatt írták

A Kacsameséket több mint száz országban, mostanáig 25 nyelven vetítették. És ha van valami, ami még Dagorbert bácsinál is híresebb, akkor az a fülbemászó és onnan kitörölhetetlen főcímdala, amelyet alig 45 perc alatt írtak.
NLCafé
f Ajánlom

“Itt az élet hurrikán,

Mert ez Hápburg,

Lézerjet és aeroplán,

Ez mind Hápburg,

Dagobert bácsi kacsameséi,

Duck Tales, Woo-hoo…”

1986 tavaszán a South Beverly Hills-i lakásán a kevésbé ismert dalszerző, Mark Mueller ott ült a Roland Juno 1-es szintetizátora mellett, és kacsákról gondolkodott. Muellert az ügynöke kereste meg, hogy a Disney legújabb rajzfilmsorozatához keresnek főcímdalt, viszont a megrendelő külön kérése, hogy ne valami ócska gyerekdalocskában, hanem vérbeli rádióslágerben gondolkodjon. Azért az ügynök lehűtötte a kedélyeket: az volt a kérése, hogy Mueller ne fűzzön túl sok reményt ahhoz, hogy az ő dalát választják majd, hiszen az ügyfél nagyon válogatós. Ráadásul a dalszerző akkoriban nem volt túl ismert, inkább csak majdnem slágerek fűződtek a nevéhez, nem igazi sikerdalok.

Ennek ellenére a dal hamar, alig 45 perc alatt összeállt Mueller fejében, aki fel is vette a demót, és már az otthonában hangosan kezdte énekelni. A szomszédjában csak egy öreg testvérpár lakott, akiknek rossz volt a hallásuk. A Disney végül Mark dalát választotta, de így sem járt érte busás jutalom: mindössze 1250 amerikai dollárt fizettek a dalszerzőnek, és később, amikor a dal gigaslágerré vált, küldtek egy bekeretezett Dagobert bácsis-fotót a szerzőnek A Disney az örökkévalóságnak szól” felirattal. Akkor Mueller még nem értette a feliratot, de most, három évtizeddel később már összeállt a kép. Ha ma beírod a YouTube-on angolul a “Kacsamesék főcímdal” kifejezést, 362 000 találatot dob fel a rendszer. Minden létező változatban, minden létező hangszeren eljátszva megtalálhatjuk ezt az egyperces, a fejünkből máig kitörölhetetlen klasszikust.

A Vanity Fair cikke nyomán.

 

Megosztás Facebookon