nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Anyák elszabadulva – már megint egy vígjáték, amit trágár nőkkel akarnak eladni

Elegem van már a trágár, bulizós nőkből. Mármint nem az igaziakból, hanem azokból, akikkel Hollywood évek óta a vígjátékaiban traktál minket. Ami azt illeti, a trágár, bulizós férfiaktól is herótom van. Persze itt sem az igaziakból, hanem a hollywoodi változatokból. Mert mostanság minden amerikai vígjáték ugyanarról szól.
TóCsa
f Ajánlom

A 2009-es Másnaposok nem csak önmagában volt egy nagyon sikeres film, hanem egyben trendet is diktált. Azóta Hollywoodban csupa – egy-két kivétel néha azért akad – olyan komédia készül, ahol az életüket, munkájukat, házasságukat már baromira unó, megcsömörlött középosztálybeliek pár napra elmennek együtt, kiengedni a gőzt, és persze a piában, drogban tobzódás számtalan abszurd kalandot hoz, hogy a végén rájöjjenek: másképp is élhetnék az életüket. A recept annyira bevált, hogy a Koszorúslányokkal és a Lánybúcsúval megjelentek a női változatok is, amik annyiban mindenképp üdítően hatottak, hogy korábban ezekben a filmekben a nőknek jobbára az a szerep jutott, hogy ők voltak azok a besavanyodott arcok, akik otthonról telefonon folyton aggódva kérték számon a bulizást párjukon, vagyis népszerű nevén házisárkánykodtak. Pár év után Hollywood is észrevette, hogy a nők is önálló emberek, és nemcsak abból áll az életük, hogy otthon aggodalmaskodnak, míg a párjuk éli a világát, és jó volt látni például egy olyan filmet is, mint a Rossz anyák, ami megmutatta, hogy az anyaság mennyi frusztrációval és lemondással jár, és bizony olykor nem árt lerakni az ezzel együtt járó hatalmas felelősséget.

A középosztály átbulizott napjai

A gond csak az, hogy mostanra eljutottunk odáig, hogy minden vígjáték (legyen az női vagy férfi változat) ugyanarról szól. Pasi vagy csajhordák törnek ki a hétköznapokból egy óriásit bulizni, és persze a néző is együtt érez velük, hiszen a szürke hétköznapokból kitörés vágyát bárki könnyen át tudja érezni. Azonban legyen egy recept bármilyen működőképes, ha mindig ugyanazt esszük, egy idő után mindenképp unalmassá fog válni. Bizonyíték: egy idő után még én is képes voltam ráunni a nutellás palacsintára, pedig az elméletem szerint nem lehet ráunni a nutellás palacsintára.

Az Anyák elszabadulva nem egy hétvége vagy egy átbulizott hét, pusztán egyetlen lazulós este, éjszaka eseményeit mutatja be, melyben négy anyuka – akik a gyerekeik sulijából ismerik egymást – elmegy együtt vacsorázni, hogy aztán beinduljon az ilyenkor szokásos bulivonat. Pár éve ez a film még merész és izgalmas lett volna, de egy hullám sokadik érkezőjeként immár főképp ásításra késztet. Igen, van a testes, de vicces nő, van a másik, akinek a szexuális élete nincs rendben, a harmadik a csapat partiállata és van egy negyedik is. Hogy ő milyen? Elfelejtettem. Az Anyák elszabadulva az a film, ami már ásításra se nagyon késztet, ugyanis pár klisés poén felmondásán kívül nem akar semmit. Itt az ideje, hogy végre másról is szóljanak a hollywoodi vígjátékok, mint a középosztálybeliek átbulizott napjairól.

Megosztás Facebookon