A jövő ruhái önmaguktól foltozzák be a szakadásokat

Az X-Men képregények regenerációra képes főhőse, Rozsomák után Wolverine-nek nevezték el azt az anyagot, amelyet a University of California, Riverside kutatói fejlesztettek ki. A speciális anyag egyelőre átlátszó, ruganyos műanyagra hasonlít, amely elektromos áram hatására képes meggyógyítani saját magát.

Az Advanced Materials című tudományos szakfolyóiratban megjelent kutatási jelentés szerint a világon most először hoztak létre átlátszó és nyújtható ionvezető anyagot. Ennek hatalmas jelentősége lehet a jövő robotjai és gépei szempontjából, így ugyanis ezek a gépek mechanikai hiba vagy sérülés esetén helyrehozhatják saját magukat, illetve akár mesterséges “izmokat” is szerelhetünk majd rájuk az elektromosság hatására összehúzódó anyagnak köszönhetően.

Emellett pedig lehetőséget teremtenek nagyobb élettartamú akkumulátorok kifejlesztésére, illetve olyan bioszenzorok létrehozására, amelyeknek az orvoslásban és a környezetvédelemben lehet komolyabb szerepük.

Öngyógyító betont fejlesztettek ki

“Évek óta kutattuk a lehetőségét, hogy olyan anyagot hozzunk létre, amelyben a fenti tulajdonságok mindegyikét megtaláljuk” – mondta Chao Wang, az egyetem adjunktusa. “Ez most sikerült, az alkalmazási lehetőségeket azonban csak most kezdjük felfedezni.”

A természetes sebgyógyulás ihlette anyagokból készülő tárgyak és eszközök élettartama hosszabb, üzemeltetési költségeik pedig alacsonyabbak, hiszen javításukhoz nem feltétlenül van szükség tartalék alkatrészekre.

A Wolverine fantázianevű anyagot simán ketté lehet vágni egy ollóval, a gumiszerű anyag azonban 24 óra alatt – szobahőmérsékleten – összeforr, sőt már a vágás után öt perccel is hatalmas erőnek képes ellenállni: akár eredeti hosszának duplájára is nyújtható.

This fabric can heal itself basically just like magic pic.twitter.com/gu8KSdvXvw

— Mashable (@mashable) July 24, 2017

A Penn State egyetem kutatói a fenti videón látható, ruhaszövetre emlékeztető anyagot is kifejlesztették, amelyet kiszúrnak egy szöggel, a lyuk azonban néhány másodperc után már el is tűnik az anyag felületéről.