Szabadidő

Énekesnők, akik a táncdalfesztiválokon dobbantottak életre szólót

Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri… Gondolnánk, hogy már 50 éve ismerjük, szeretjük őket és a dalaikat? Így indult a karrierjük az egykori táncdalfesztiválokon!

50 éves a táncdalfesztivál

Kereken ötven éve rendezték meg az első táncdalfesztivált. Úgy döntöttünk, hogy 2016-ban nosztalgiázunk kicsit, és minden hónapban megemlékezünk az egykori sikerműsorról.

1966-ban rendezték meg először a táncdalfesztivált, amelyen rögtön négy hölgy is életre szóló hírnevet szerzett magának. Kovács Kati és Toldy Mária megosztott első, Zalatnay Sarolta második helyezést ért el, Koncz Zsuzsa pedig különdíjat kapott. Őket követte Mary Zsuzsi és Harangozó Teri 1968-ban, és Cserháti Zsuzsa 1972-ben. Fél évszázada kedvenceink az ott előadott dalaik és az azóta született új slágereik.

Kovács Kati, aki az operától a rockig mindent elénekelt

A Verpeléten született énekesnő 22 évesen robbant be a köztudatba a Nem leszek a játékszered című dalával az 1966-os táncdalfesztiválon. Bár előtte már a Ki mit tud?-on is sikerrel szerepelt, az igazi áttörést ez a verseny hozta meg számára, főként hogy 1972-ben ismételt győzelmet aratott, az Add már, Uram, az esőt! című slágerével. Hihetetlenül energikus karaktere, kissé érces, erőteljes hangja rögtön levette a lábáról mind a közönséget, mind a zsűrit. Mindezt úgy, hogy előtte soha nem tanult énekelni. Egykor egy interjúban elmondta, hogy gyermekkorában imádta az operát, a rock and rollt, és bármit képes volt órákon át énekelni otthon, csak énekelhessen. Aztán hirtelen már nemcsak a négy fal között énekelt, hanem milliók előtt. Dalaival bejárta a világot, az Úgy szeretném meghálálni vagy a Régi ház körül a mai napig örökzöld slágerek. Számos filmben is játszott, sikerrel kipróbálva színművészi tehetségét. Láthattuk őt többek között a Holdudvarban és a Fényes szelekben Mészáros Márta és Jancsó Miklós rendezésében. Egyszer azt nyilatkozta, hogy addig fog énekelni, amíg él és létezik. És valóban, már 50 éve rajongunk érte.

Toldy Mária, aki kétszer is tarolt a táncdalfesztiválon

Toldy Mária Bágya András és G. Dénes György szerzeményével lépett színpadra az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, és rögtön be is zsebelte a megosztott első díjat a Más ez a szerelem című dalával. A közönség és a szakma elismerését olyannyira elnyerte, hogy rögtön a következő évben is ő vihette haza az első helyezést, akkor a Rövid az élet című dallal. Bár egy idő után a színpadi karrier helyett más hivatást választott, és azóta is énektanárként tevékenykedik, slágerei, a Bumcsili vagy a Például te még ma is élnek. Ő az édesanyja Malek Andrea énekesnőnek, színésznőnek, és ifj. Malek Miklós zenei producernek. Gyermekeivel rendszeresen színpadra áll, a Rövid az élet című dalának második fénykorát lányával együtt alapozta meg.

 

Zalatnay Sarolta, aki divatot teremtett

Zalatnay Sarolta kétszer is megnyerte az első díjat a táncdalfesztiválon, először 1967-ben a Nem várok holnapig, másodszor pedig 1971-ben a Fák, virágok, fény című dalával. Első sikerekor még csak még 20 éves volt, energikus, kissé bohém karakterével azonnal belopta magát a közönség szívébe, és most, 50 évvel később is tartja a helyét. Bár eleinte operaénekesnek készült, később ez meghiúsult egy mandulaműtét miatt, na meg persze amiatt, mert betört az életébe a rockzene. Vezető egyénisége lett a korabeli zenei életnek, nemcsak a hangjával, hanem különc külsejével, felszabadult viselkedésével is. Magyarországon ő lépett először színpadra miniszoknyában, combig érő csizmában, és ezzel rögtön divatot is teremtett. Bár az utóbbi években inkább magánélete miatt került újságok címlapjára, nem a dalaitól volt hangos a média, azért még ma sincs olyan, aki ne ismerné a Hol jár az eszem vagy a Nem vagyok én apáca című slágereit.

Mary Zsuzsi, akit harminc év alatt sem felejtett el a közönség

Amikor Mary Zsuzsi színpadra állt a táncdalfesztiválon, valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy abból a pici, vékony, törékeny lányból akkora hang árad, amellyel az egész életét végigénekelte. Na és persze mindenekelőtt bezsebelte az első helyezést az 1968-as versenyen. Nemcsak a Mama című dalából lett sláger, hanem őt is rögtön szárnyra kapta a hírnév, mindössze 21 évesen. Bár az énekesnő néhány év múlva, a legnagyobb sikerei közepette Németországba disszidált férjével, és csak az 1990-es években tért haza újra, a közönség nem felejtette el, sőt ugyanott folytathatta a pályafutását, mint amikor elment. Öt gyermek felnevelése után másodszor is befutott, a híradások azonban mégsem ezzel, hanem inkább a magánéletével foglalkoztak. Érdekesebb témának bizonyultak a volt férjével való botrányok, vagy hogy beleszeretett egy nála 20 évvel fiatalabb férfiba. Anyagi problémái, lelki gondja végül odáig fajultak, hogy 2011-ben a karácsonyi vacsora után túladagolta gyógyszereit, öngyilkos lett.

Harangozó Teri, aki 50 éven át mosolygott

Harangozó Teri már az első táncdalfesztiválon szerepelt, de az igazi sikert az 1968-as verseny hozta meg számára, amikor is megosztott második helyezést kapott a Sose fájjon a fejed című dalával, majd egy évvel később szintén ezt a díjat kapta a Szeretném bejárni a földet című slágerével. Ekkor kapta meg az Arany Mikrofon-díjat is. Ő volt az első, aki Magyarországon aranylemez birtokosa lett. Dalain generációk nőttek fel, és bár 50 éves pályafutás után, 2015-ben meghalt, a következő generációk is minden bizonnyal fogják őt hallgatni, és megmarad előttünk a kép, amely minden egyes fellépésén ugyanaz volt: állandóan mosolygott. A Minden ember boldog akar lenni, az Azok a szép napok, vagy a Mindenkinek van egy álma évtizedek óta slágerek, ki ne tudná álmából felébresztve is eldúdolni ezeket?

Koncz Zsuzsa, akinek kellett egy “rendes” szakma is, hogy énekelhessen

Koncz Zsuzsa szülei rábeszélésére elvégezte ugyan a jogi egyetemet, hogy legyen egy “rendes” szakmája is, de soha nem gondolkodott másban, csak a zenében. Az énekesnő szinte minden létező díjat megnyert a táncdalfesztiválokon, amit lehetett. Már az első versenyen feltűnt, amikor különdíjat kapott. 1968-ban és 1972-ben megosztott második helyezést ért el és előadói díjat kapott, 1971-ben pedig harmadik díjjal jutalmazták. Ahogyan a közönség, úgy a szakma is pillanatok alatt beleszeretett, a kor legnagyobb együtteseivel kezdett dolgozni, így az Illéssel, az Omegával és a Metróval. Pályafutásának meghatározó momentuma volt az Ezek a fiatalok című film főszerepe, amellyel a kor fiatal generációjának életérzését, vágyait mutatta be. Különleges képessége volt és van ahhoz, hogy életfelfogásával, pozitív kisugárzásával, dalainak mondanivalóival generációról generációra megnyerje a rajongók bizalmát.

Cserháti Zsuzsa, “A Hang”, akit nem lehetett elnyomni

Cserháti Zsuzsa 24 éves volt, amikor elindult a táncdalfesztiválon 1972-ben, és egy csapásra országos ismertségre tett szert a Nem volt ő festő és a Repülj, kismadár című dalokkal. Világraszóló hangjával könnyedén megvalósíthatta volna az “amerikai álmot”, persze ha nem ide születik. A “magyar álom” viszont nem éppen úgy sikerült, ahogyan tervezte és megérdemelte volna. Méltatlan felkéréseket kapott, vokalistaként próbálták eladni és beskatulyázni, így inkább úgy döntött, hogy külföldön keresi a szerencséjét, de nem találta meg. Bárokban volt kénytelen énekelni, hogy fiát felnevelje. Több mint 20 évnyi mellőzöttség után “fedezték fel” újra, és a Hamu és gyémánt című lemezével végre megkapta a neki kijáró elismerést. A hangja mindent vitt, lelkileg viszont akkorra már megtört Cserháti Zsuzsa. A színpadon ugyan sugározta magából azt a hihetetlen szeretetet, amellyel az életét élte, és akkor volt igazán boldog, amikor énekelt, de a színpad mögött visszahúzódó, depressziós lett, és végül 2003-ban meghalt. Pont úgy, ahogyan énekelte: akadt, amit nem gyógyított meg az idő sem.

 50 éves a táncdalfesztivál

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top