Szabadidő

A moziba járás nagy veszélyei

Mozizni alapjáraton szórakoztató és ártalmatlan dolog, de egy részeg vagy egy hangosan telefonáló és székrugdaló szomszéddal már nehéz mit kezdeni, azzal meg pláne, aki hangosan bemondja a film csattanóját. Íme, a legjobb mozigyilkos történetek.

Rossz társaság

A moziba járás nagy veszélyei

„Délutáni matiné-előadásra ültem be a The Master című filmre Londonban. Öt perccel a kezdés előtt csak én és egy negyven és ötven közötti nő ültünk a teremben, ő az első sorban, én pedig a harmadikban (kis terem volt). Egy perccel az érkezésem után hátrafordult, és arcán fura mosollyal csak annyit kérdezett: »Hányadszor nézed?« »Először«, válaszoltam, amire ő rávágta diadalittas, már-már felsőbbrendű pökhendiséggel, hogy ő már harmincadszor, majd visszaült a székébe. Egy olyan filmnél, ami akkor alig több mint egy hónapja volt műsoron, ez elég komoly fegyvertény, és férfiasan bevallom, elkezdtem kissé tartani fanatikus nézőtársamtól. Óriási kő esett le a szívemről, amikor fél perccel a kezdés előtt egy négyfős társaság még beült a filmre.” (Csaba)

A gonoszkodó

A moziba járás nagy veszélyei

„Már láttam A kör című horrort, amikor az akkori barátnőm is elment rá a barátaival. Tudtam, hogy mikor és hol nézi, mivel én szereztem nekik a jegyeket. A moziban a gépész jó barátom volt, és miután elkezdődött a film, bementem hozzá a gépterembe, és onnan néztem vele. Miután a filmben Naomi Watts megnézi az elátkozott videokazettán lévő filmet és megcsörren a telefonja, egy titkosított mobilszámról én is felhívtam rögtön a barátnőmet, és elváltoztatott hangon csak annyit mondtam a mobilba: »Hét nap múlva meghalsz«. Szegény halálra rémült, és amikor a film után kiderült, hogy én voltam a bűnös, napokig nem akart szóba állni velem.” (Bálint)

A csattanógyilkos

A moziba járás nagy veszélyei

„A Hatodik érzék című horror, Kossuth mozi, telt ház. Egy fickó a film kb. 2/3-ánál feláll a terem közepén, és csak annyit mond nagyon hangosan: »Bruce Willis halott«. Ahogy kimondta, még senki sem értette, mit akart, de aztán…” (Adri)

Részeg mozizók esete a thrillerrel

A moziba járás nagy veszélyei

A barátommal ültünk be egy szombat este a Viharsziget című jó kis Leonardo DiCaprió-s thrillerre az egyik plázába. Sokan voltak, és a film már legalább negyedórája ment, amikor oldalról egy párocska halkan kuncogva mászott be a sorunkba. Amikor elhaladtak előttünk, iszonyatos pia- és cigarettaszag csapott meg bennünket, és gyorsan kiderült: ezek bizony pocsolyarészegek. Egy ülést kihagyva sikerült pont mellénk ülniük. Eleinte a szagot leszámítva nagy gond nem volt velük, de kb. félóra elteltével mindketten bealudtak és horkolni kezdtek. Hangosan. Nagyon hangosan. Hiába ültünk eggyel arrébb, az sem segített. A lány ült közelebb hozzánk, aki valahogy idővel egyre lejjebb csúszott a székében, egészen addig, hogy leesett a székről, méghozzá térdre, de térdre rogyva is simán aludt tovább. Ilyet se azelőtt, se azóta nem láttam még.” (Szilvi)

Do you speak russian?

A moziba járás nagy veszélyei

Mission: Impossible – Fantom protokoll-vetítés, jó sok ember. Ukránul/oroszul beszélnek, valahol arrafelé is járunk, eleinte fel sem tűnik a hiba. Persze hiányoznak a magyar feliratok, de vannak filmek, ahol pár idegen nyelvű mondatot szándékosan nem fordítanak le. Viszont amikor már Tom Cruise és Paula Patton nemcsak a szláv emberkékkel, hanem egymás között is így beszélnek, a dolog már gyanússá, sőt idegesítővé válik. A filmet leállítják, egy kedves hölgy bejön, elnézést és türelmet kér. Néhány perc után visszajön, közli, hogy sajnos most nem tudják megoldani a problémát, viszont a film kb. a huszadik perctől magyarra vált, aki szeretné, így nézheti tovább. Páran elmennek, sokan maradnak. Húszpercnyi orosz Mission: Impossible után felmentés volt Rékasi Károlyt hallani Tom Cruise magyar hangjaként.” (Zsuzsa)

Egy ijesztő könyök

A moziba járás nagy veszélyei

„Már gimis koromban rájöttem, hogy ha az ember csajozni akar mozizáskor, akkor a lányt horrorfilmre érdemes vinni, hátha előbb hozzád bújik… Már fősulira jártam, amikor elhívtam magammal Katát egy zombis horrorra. Ő nagyon ijedős volt, ennek ellenére imádta a horrorokat. Minden egyes ijesztgetésnél rendesen bemozdult, vicces volt látni a reakcióit. A film vége felé már a kezeit felhúzva takargatta a szemét, de egyszer még így is annyira megijedt, hogy a hirtelen könyökmozdulatával pont jól orrba vágott. Piszkosul fájt, és zombik ide vagy oda, a film végéig már csak ezen tudtunk röhögni.” (Zoli)

Kövess minket a Twitteren is!

https://twitter.com/nlcsztarok

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top