Az emberekhez hasonlóan szenvednek az egyedül hagyott kutyák

Az egyedül a lakásba zárt kutyák ugyanolyan magányosnak érzik magukat, mint a szüleik által elhagyott gyerekek egy friss kutatás szerint.

Sok kutyatulajdonos a napi munkaidő alatt bezárja kedvencét otthonába. Az egyedüllét azonban az állat számára fájdalmasabb, mint hinné. Számtalan ilyen kutya állandó depresszióval küzd és szorongás gyötri, ha egyedül hagyják.

A kutyák úgy szenvednek a magánytól, mint a gyerekekJohn Bradshaw, a Bristoli Egyetem kutatója, aki 25 éve tanulmányozza az állatok viselkedését, munkacsoportjával videokamerákat szerelt fel 20 olyan kutyatulajdonos otthonába, aki azt állította, hogy kedvence teljességgel boldog, ha egyedül marad otthon, miközben ő dolgozik. Nos, kiderült, hogy ez óriási tévedés: valójában sok vizsgált kutya zihálva és nyüszítve keringett a lábtörlő körül, az egyikük pedig olyan rosszul viselte az egyedüllétet, hogy állatpszichológushoz kellett vinni.

Bradshaw júliusban megjelenő In Defence of Dogs (Kutyák védelmében) című könyvében leírja, amint Bruno nevű fekete labrador kutyája, amikor egyedül maradt otthon, megrágta az ágyát, a bútorokat és a tapétát is. Extrémebb helyzetekben a kutyák képesek az öncsonkításra is – figyelmeztet a szakember, aki azt tanácsolja a gazdiknak, hogy ne büntessék meg az állatot, ha egyedüllétekor kárt okoz, mivel az nem érti, miért lett lehordva.

„Másképp jár az agyuk... Nem képesek a múltban gondolkodni, és felmérni, mit tettek egy órával korábban, amiért gazdájuk mérges rájuk” – idézte Bradshaw-t a The Daily Telegraph című brit napilap. Segíteni kell nekik abban, hogy el tudják viselni a magányt. Ehhez jó módszer lehet, ha a gazdi rövid idő múlva visszatér, és figyelemmel halmozza el a kutyát, vagy egy kis jutalomfalatot ad neki. Majd lassan növelni kell a távollét hosszát egészen addig, amíg a kutyát egész napra magára lehet hagyni – tanácsolja a szakember.

Kutyatulajdonosok, mi a véleményetek?

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

SSszonja 2011-07-06 20:57

Balatonszemesen van egy kemping (Vadvirág)ahova szeretettel várják a kutyákat is. Faházas rész is van közvetlen a parton, mi ott voltunk és iszonyat jó ám együtt nyaralni a kuttyokkal:) Amíg mi napoztunk vagy fürödtünk ők az árnyékból nézték, reggel pedig együtt mentünk a kisboltba:)

Nekem sem volt soha nyűg a kutyám...Sokszor többet ad mint némely ember...

 

Dnanga 2011-07-06 19:11

A macskák még röhögni is!:D Anyáméknak volt egy fekete új-founlandi kutyeszuk, aki nem tudott lépcsőzni. Felment, de lejönni nem tudott. A macska felcsalta, kutya utána futott, macska le a korláton a kutya meg ott fent sírt a lépcső tetején. A macska meg felült a kerités tetejére és esküszöm, röhögött a kutyán. Ezt napjában legalább hússzor megcsinálták. Mi bezzeg nem voltunk olyan vidámak, mert nekünk kellett lecipelni a kb. negyven kilós kutyát.

Dnanga 2011-07-06 19:07

Az én macsekom már öreg jószág. Pár éve úgy volt, hogy elpusztul.

Jól el van magában de, néha kiakad rám, ha egyedül hagyom. Onnan tudom, hogy amikor hazamegyek, a komódról, ahol a csetreszek vannak(öngyujtók, tollak, elemtöltő stb) mindent lepiszkál a földre. :D De ugyanezt csinálja akkor is, ha itt írok a gépen és nem figyelek rá. Van amikor meg csak annyi időre mászik le a helyéről, amíg megtömi a pockóját.

Ha nyaralni megyünk, sincs egyedül, mert olyankor benyávogja magát a fiamhoz. Olyan " én egy elhagyott árva cica vagyok odafekhetek a párnádra?"képpel. :DMáskor nem megy be hozzá, mert az a szoba  neki tiltott terület.

16 éve nem szilveszterezünk, mert fél a petárdázástól. Őszintén megmondva, már nem is hiányzik.

De nem tudom mi lesz velem, ha egyszer el kell mennie.:(

birerzsi 2011-07-06 18:51

Érdekes, én is megfigyeltem, hogy a kutyák is tudnak mosolyogni. 2 is van a szomszédaimé közül, akik rendszeresen mosolyognak rám: egy westie és egy német juhász--tacskó keverék. 

birerzsi 2011-07-06 18:40

Jaj, ez a kedvenc kutyatipusom. Tényleg tüdéri! 

birerzsi 2011-07-06 18:37

"Nagyon sok ember inkabb lemond bizonyos kenyelmi dolgokrol de ragaszkodik az allatahoz." 

 

 

Pár évvel ezelőtt volt városunkban egy hajléktalan nő, aki kutyát tartott. Szép, ápolt volt a nagyszőrű, pulinál kicsit nagyobb kutyája, és ő maga is. (Nem tudom, hogy oldotta meg, de így volt.) Vitte magával a kutyát egész nap mindenhová, a buszon, villamoson is. Valaki egyszerűen nem tud állat nélkül létezni.  

birerzsi 2011-07-06 18:15

Szerintem a legtöbb lakótelepi kutyának jó dolga van. A gazdik nap közben többször leviszik őket sétálni, és a kisebb fajta ebeket sokan szívesen simogatják, becézgetik. A mi lakótelepünkön egy külön klán a kutyásoké, szinte mindenki ismer mindenkit. Többen közülük rendesek, mert nemkutyásokat is befogadnak maguk közé, tehát: lehet a kutyusukat simogatni, érdeklődni felőle, stb. 

birerzsi 2011-07-06 18:08

Nem tartok kutyát pont ez miatt, mert naponta több órát egyedül lenne, de mint laikus megkérdezném a tapasztaltabb állattartóktól, hogy akkor is ugyanez a helyzet, ha 2 kisállatka marad egyedül, vagy akkor ők ketten jól elvannak? idézet: kiscsibe (3) 2011-07-06 11:27:38 Ez valószínűleg jelent némi segítséget. Van egy nőismerősöm, akinek mindig két vagy három kiskutyája van. Ő ugyan egész nap otthon van, de természetesen nem tud a nap 24 órájában a kutyusokkal foglalkozni, és szerinte így sokkal jobban megvannak.