Móricz, a celeb

Grecsó Krisztián miniinterjúja Szilágyi Zsófia irodalomtörténésszel

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Szilágyi Zsófia szokatlanul üde jelenség a magyar irodalmi életben. Hiszen a közhely szerint az irodalomtörténészek okos, tekintélyes és unalmas férfiak. Az ő esetében csak az okos stimmel.
Ha megrendelnéd, kattints a képre!
Ha megrendelnéd, kattints a képre!
Zsófi A továbbélő Móricz című kötetével mutatta meg, hogy lehet végtelenül szórakoztatóan és humorosan beszélni klasszikus szerzőkről. Hogy ezt nem hiszitek? Akkor olvassátok el készülő könyvének egy részletét
, melyben arról ír, hogyan kezelte a múlt század húszas éveinek celebje (Móricz) a sajtót.  

– Az időjárás lassan váltott nyárból őszbe – én is ingadozom még a nyári és az őszi olvasmányok között. Mert az ősz már munkaidő, akkor egy irodalomtörténész nem az idejét tölti, ha olvas, hanem dolgozik. De, jobb esetben, a valamilyen feladat miatt kézbe vett könyv is élvezetet jelent, ezért nehéz elhinni rólunk, hogy komolyan dolgozunk…

– Nos, igen, ha fekszel a strandon, vagyis ebben az időben inkább valami wellness-szállóban, és a masszázs után olvasol, nehéz azt gondolni rólad, hogy dolgozol…

– Ahogy Kosztolányi mondta, amikor egy írónak fizetnek azért, hogy ír, az olyan, mintha azért fizetnének, hogy cigarettázik. Ha ezt behelyettesíthetjük nálam, mondjuk, kávézással és olvasással…

– Ezt ne nagyon hangoztasd, a végén még nekem se fognak itt fizetni. De ha már munka, min dolgozol, mikor nem olvasol, hanem írsz?

– Egy új Móricz-könyvet írok épp (a címét már tudom is: Móricz Zsigmond), és mindig új felfedezéseim vannak! Ilyen most például a Kivilágos kivirradtig című regény. A kiközösítésről, a kirekesztés mechanizmusáról sokkal többet meg lehet tudni belőle, mint televíziós kerekasztal-beszélgetésekből.

Szilágyi Zsófia
Szilágyi Zsófia

– És van élet Móriczon túl? Vagy innen. Mit olvastál a szabadságod alatt?

– Nyáron krimiket szoktam olvasni, most sem volt ez másképp. Új résszel bővült kedvenc sorozatom, amelyben Eraszt Fandorin nyomoz: az orosz sztárszerző, Borisz Akunyin (valódi nevén Grigorij Cshartisvili) könyve A halál szerelmese címmel jelent meg. Maga a fordítás is remek, M. Nagy Miklósnak köszönhetően. A Fandorin-történetek nem csak krimik: a 19. század végének, a 20. század elejének orosz valóságába mehetünk vissza velük.

– Ilyenkor én, védve a hazai vizeket, mindig azt kérdezem: és egy kis magyar?

– A Kondor Vilmos-sorozat is újabb részéhez érkezett: A budapesti kémet kicsit félve vettem kézbe, mert a kémregényekért nem lelkesedem. De aztán kellemesen csalódtam, a Karády Katalin–Ujszászy szerelmi szál pedig különösen izgalmas. És arra a Budapestre visznek el Kondor könyvei, amelyet Móricz is ismert, ezért külön hálás vagyok neki. Szintén a cím olvastán kezdtem el aggódni, mit kapok Csabai László Szindbád, a detektív című könyvében (a Krúdy-nosztalgiát már meglehetősen unom, így elég szkeptikus vagyok a Szindbád nevű szereplővel dolgozó könyvekkel), de ez a könyv sem engedi el az olvasóját, az izgalmas kriminovellák a nekem legkedvesebb 1920-as, 30-as évekbe visznek el. (Egyre többet tudok a korról, ezért arról már nem álmodozom, mint gimnazistaként, hogy milyen jó lenne akkor élni.) A helyszín Nyárliget, vagyis Nyíregyháza, az a város, ahol az utóbbi fél évben kétszer jártam, és nem is értem, miért nem korábban, annyira otthon éreztem ott magam.

Móricz, a celeb  – A krimiknek nagy divatja van, különösen nyáron, de kérlek, Zsófi, itt az ősz!

– A végére hagytam azt a könyvet, amit feladatként olvasok már másodszorra, mivel kritikát kell írnom róla, de az utóbbi időszak legnagyobb élményét adta. Ez Tompa Andrea A hóhér háza című regénye. A főhős egy kamasz lány a nyolcvanas évek Romániájában, egy olyan világban, amelyikről ma már el sem akarjuk hinni, hogy létezett. Tudnám még hosszan folytatni… Mióta megtanultam olvasni, még nem tudtam abbahagyni – evés közben sem. Ezért elég kevéssé vagyok hiteles, amikor rászólok a fiamra, hogy ebéd közben nem olvasunk.

– Megteszed?

– Dehogy! Inkább nem is szólok rá…

Móricz, a celeb  Anna örök, avagy Grecsó Krisztián miniinterjúja Király Leventével
Költőként indult, aztán irodalmi paródiáival keltett feltűnést. Hová menekülsz, ezt kérdezi első prózakötetével. Mi meg tőle – Király Leventétől – a szokásosat: mit olvas mostanában? »
Olvass tovább

Hozzászólások