Szabadidő

Egy álomfogó a Tisza-partról: Böszörményi Gyula író

Komoly felnőttírónak indult. Aztán 2003 táján megkérdezte magától: mi a legfontosabb? Arra jutott, hogy a gyerek. Pontosabban a gyerekek. Adni akart nekik valamit (ha már olyan fontosak), és megírta a Gergő és az álomfogók című regényt. Robbantott vele.
Böszörményi Gyula (Fotó: álomfogó.hu)
Böszörményi Gyula (fotó: Álomfogó.hu)

Gyula felbuzdult a sikeren, hiszen úgy látta, a gyerekeknek tetszett, amit kínálni tud, úgyhogy azóta jórészt nekik ír, és ahogy meséli, remekül megértik egymást. Tucatnál is több regénynél tartanak, a gyerekek mint olvasók, ő pedig mint író. Ezért rendhagyó módon Böszörményi Gyulától először azt kérdezem:

– Te tudod, mit szeretnek olvasni a gyerekek?

– Általában? Erre nem lehet válaszolni, pedig én, miközben írok, ismerkedem is velük. Nemcsak amolyan lila művészmód, hogy „elképzelem” őket, hanem közvetlen kapcsolat által! Lassan 10 éve kapok tőlük hetente 20-30 levelet, és mindre válaszolok!

– Az komoly.
 
– Nem hiszed? A leveleket a www.alomfogo.hu oldalon lehet olvasni.

Rendeld meg a Polc.hu-n!
Rendeld meg a Polc.hu-n!

– És miről írnak neked?

– A levelek egy része barátkozós-kérdezgetős, más része viszont panaszkodós, titkokat suttogós. Az utóbbiakból sajnos azt olvasom ki, hogy a mai gyerekek egyre szorongóbbak, ijedtebbek, értetlenebbek és tanácstalanabbak.

– Szerinted miért?

– Gondolj csak bele: megszületnek, szemet nyitnak arra a világra, amit mi teremtettünk nekik, és amitől mi is egyre gyakrabban megrémülünk, aztán már dobjuk is őket a mély vízbe. Ma egy elsősnek olyan matekpéldákkal és társadalmi feszültségekkel kell megbirkóznia, mint nekünk kb. nyolcadikban! Ezért aztán a könnyed, mosolygós regényeim mellett írok komorabb, elgondolkodóbb könyveket is, mint a
9… 8… 7… (közösségi oldala a www.remalom.hu).

– Tovább rémiszted őket?

– Ilyenekre is szükség van. Elvégre nemcsak a „csupa derű”, de a problémás gyereket is szeretni kell! Szóval gyereknek lenni manapság „tök gáz”, pedig ha valóban ők a legfontosabbak, akkor megérdemelnék a békés-nyugis-napsugaras-tehénbőgéses-grundfocis gyerekkort – és meg a minőségi gyermekirodalmat is!

– Na igen, ez egy olvasást népszerűsítő rovat, Gyula, hajrá!

– Rengeteg gyerekkönyv jelenik meg nekik, de a minőség… az már kérdés. Szerencsére azonban akad bőven csodakönyv és csodaíró is! Az én nagy kedvenceim: Békés Pál (A kétbalkezes varázsló, A Félőlény, A Bölcs Hiánypótló), Nógrádi Gábor (Petepite, Gyermekrablás a Palánk utcában, Édes Munyimunyi!), Varró Dániel (Túl a Maszat-hegyen) vagy Darvasi László Trapiti-sorozata.

– És valami egészen új?

– Miért, ezek nem elég frissek, trendik, tegnap megjelentek? Tessék az íróknál (a fentieknél és a csak felnőtteknek alkotóknál) reklamálni! Írjanak nekünk, gyerekeknek és gyereknek maradt felnőtteknek többet, többet és még többet! Elvégre ha a gyerek a világ legfontosabb része, akkor a gyerekkönyv az irodalom legfontosabb része kellene hogy legyen! Vagy talán tévedek?

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top