Fald fel Amerikát!

Mennyország ez, dinnyényi bucikkal, pirosra sült húspogácsákkal, szupercsípős szószokkal. Ha be akarsz kukucskálni, kapcsolj a Spektrumra, és fald fel Amerikát!
Finnyogó zöldségcsócsálók, búzafűlevet préselgetők, magevők és fénnyel táplálkozók, ide figyeljetek! Hosszú évek elnyomása, egészségmániás diktatúrája után végre méltó választ kaptatok: támadunk! Van végre nekünk, húsevőknek, a sok és finom étel rajongóinak is egy kis menedékünk, végre nekünk is jutott, minket is felraktak a térképre.
Mert a hamburger, az jó, az finom, az kell. Nem naponta, nem állandóan, nem örökké – de néha, ha megkívánom, ha szeretnék egyet, ha olyan nagyon jólesne. Akkor hamburgert akarok!
Ezt az igényt ünnepli most a Spektrumon az egyik kedvenc műsorom, a Fald fel Amerikát (Man vs. Food) című szórakoztató dokumentumfilm-sorozat.

A főszereplő, Adam Richman is szereti ezeket a kajákat. Igen, azokat, amiket a színes magazinok lesajnálóan csak szemétnek vagy kérlelhetetlen vérbíróként tömeggyilkosnak neveznek. Adam azonban nem ezekből a lapokból tájékozódik, hanem saját tapasztalataira épít, ezért átszeli az Egyesült Államokat, és minél több ilyen ételt kóstol meg. Hatalmas hamburgereket, tekercseket, szendvicseket, mindent, ami jó. Mert ezek jó, nagyon jó ételek.


Adam Richman
Adam Richman

Tegyünk is ide rögtön egy megjegyzést: nem arról a hamburgerről beszélek, amit a fővárosi pályaudvarokon pancsolnak össze, és adnak ki a koszos ablakon. Még csak nem is a Magyarországon is elterjedt franchise-gyorséttermek gumi- és műanyag ételeiről. Nem, drága barátaim, itt valódi konyhákban valódi ételek készülnek. Különbek, mint a te ízfokozóval felcsapott, gumiarábikummal sűrített salátaönteteid; igazibbak, mint a porleves meg a halászlékocka.
Bazi nagy, egészséges darab húsok pirulnak a láng fölött, sercegve sülnek; friss zöldségeket karikáznak melléjük, házi sütésű buci, bagett vagy épp tortillatekercs lesz otthonuk, és szintúgy természetes anyagokból kevert, jó esetben kerítésszaggatóan csípős szósz csordul rájuk. Nem zacskós rizs, hanem igazi, kertben termett és hasábra vagdalt, forró krumpli a barátjuk – és ilyenkor bele kell, hogy férjen az a nagy pohár kóla is.
Több mérget vesz be a tested, amíg elsétálsz a Deák térig, mint ebből a kólából. Hagyjál már!

És a helyek, azok a csodálatos, békebeli amerikai burgerbárok! Az obligát piros műbőr bokszokkal, a százötven kilós, széttetovált szakáccsal és a blazírt, füle mögött cerkát tartó, a kávét kérdés nélkül újratöltő, kortalan pincérnőkkel! Hát ez a jobb, vagy az irodába rendelt, műanyag dobozban érkező, mikróba dobott műanyag étel, amit gyorsan belapátolsz a teakonyhában?


Fald fel Amerikát!

Adam megy, és végigeszi a helyeket. Mit végigeszi, mindenhol belevág egy-egy igazi nagy feladatba, párbajra hívja a kajákat. Legyűri a legnagyobb, tucatnyi emeletes szendvicset is, Niagarát gyöngyöző homlokkal, égővörös arccal is rányomja a brutál csilit a kajára. Néha fel is kerül a neve a táblára, ahol a rekordereket tartják számon.
A háttérben meg bemutat egy másik kultúrát. Egy szimpatikus, kényelmes, valódi hagyományokkal rendelkező, plebejus gasztronómiát, amit megismerve egészen máshogy fogsz nézni már egy hamburgerre. Mondom, ne a magyar szokásokból indulj ki.

Ott családi receptek, a nagyapádtól örökölt, titkos barbecue-készítési eljárások, évtizedek óta vitt, kiváló helyek képviselik ezt. A burgerbár nem egy talponálló, nem egy kricsmi, nem a nálunk megszokott, futószalagos gyorsétkezde. Egyszerű, de tradíciókkal és sajátos minőséggel rendelkező éttermek ezek – amilyenekre Magyarországon is szükség lenne, csak itt pacal meg halászlé meg sült oldalas témakörben.

Fald fel Amerikát!

Mire jó ez a bunkó a konyhában? »
Fald fel Amerikát!

Szomszédok: azóta se találtak ki jobbat »
Tudom, hogy manapság üldözni kell a zsírt, a cukrot, a lisztet. Tudom, hogy ma az egészséges életmód sokak számára számolgatós táblázatokat, vekkerhez igazított étrendet és örökre száműzött fogásokat és ételfajtákat jelent. Tudom, hogy így van, de nézd meg ezt a műsort, és aztán mondd azt, hogy soha, senki ne egyen hamburgert. Nézd meg, ahogy a vaslapon piruló, húsos baconcsíkok ropogós tarajjá pöndörödnek, ahogy az omlett remegő sárga koronggá fogja össze az előbb odavert tojásokat, ahogy a puha buci fehér öleléssel magába szívja a frissen sült, forró húspogácsa zamatát. Nézd meg, és aztán mondd, hogy ez rossz dolog.

Kizárt, hogy az legyen. Ami ennyire szép, ennyire jólesik, ennyire gyönyörködtet, az nem lehet rossz. Akkor árt, ha eltúlzod – mint bármi mást az életben. A répa nagyon egészséges, de ha csak azt ennél, akkor pár hét múlva nagyon sárgán és nagyon göthösen költöznél a másvilágra. Napi két-három liternyi ásványvíz kifejezetten szükséges az egészséges élethez – de nyilván lufiként robbannának szét a veséid, ha minden egyes nap tíz-tizenkét literrel ajándékoznád meg őket.

Néha kell hamburgert is enni. Szereti a gyomrod, szereti a szemed, szereti a lelked. Ne hazudj magadnak: szereted. Adam Richman a te ügynököd, a Fald fel Amerikát pedig az útikönyved, a térképed, vissza a jó ételekhez. Ha esetleg a hétköznapok önkínzó búzafűlével, sietve belapátolt, vacak menzakajával, mikrózott dobozos kajával telnek, akkor is engedd meg néha magadnak ezt a luxust, és ne hívd „bűnözésnek” meg „kilengésnek”. Néha ez igenis kell, és ne szégyelld. Fald fel Amerikát!

Dupla epizódok (mint a hamburger) minden hétköznap a Spektrumon 09.20-tól és 15.50-től, szombaton pedig 12.25-től.

Jó étvágyat!

Tipp: a Hivatalos néző korábbi tévékritikáit összegyűjtöttük egy blogba. Itt olvashatod! »

Tévéműsor a neten: www.nlcafe.hu/tvmusor »


 
Megosztás
 

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Dike 2010-06-29 10:19

A nyugati ember egyébként is mérhetetlen mennyiségű kaját dob a szemétbe, nem hiszem, hogy ez a műsor sokat rontana a helyzeten.

genie 2010-06-29 10:14

Azt tartják, hogy úgy ismersz meg egy országot, ha az ételeit is megkóstolod.

Én még jó hamburgert nem ettem, de biztos velem van a baj, talán nem is szeretem. Akkora, hogy átharapni se lehet, szépen enni talán lehetetlen.

Igaz hogy divat ma a főzőcske, de nem a nagy zabálás. Most inkább nagy tányéron kis falatokat osztanak.

Ez a fiú viszont nagyon bír enni. Jó gyomra lehet...

jerry-me 2010-06-29 10:00

Szerintem ez a műsor tökéletes példája a pazarlásnak....persze nem tudom, mit csinálnak a maradékkal, de nem hiszem, hogy újra felhasználnák. Egy rész volt, amiben mondták, hogy a maradékot megkapják a helyi szegények, hajléktalanok, de ott mindenki kapott fejenként egy egész sültcsirkét, plusz sült marhát, disznót, pár zacskó csipszet, ebből naná hogy maradt.

De pont a hétvégén volt, hogy egy 3 kilós buritót akart megenni. Azt mondta a tulaj,  hogy kétezren próbálták megenni, ebből száznak sikerült, a többi valamennyit ott hagyott belőle.

Ki lehet számolni, hogy ez hány kiló kárbament kaja.

 

És ahogy eszik az is gusztustalan.

Torolt_felhasznalo_783757 2010-06-29 09:17

én is szeretem nézni:) szimpatikus a srác. De azért néha felfordul a gyomrom:D

Dike 2010-06-29 09:04

Ha lemozogja amit megeszik, akkor nem lesz 200 kiló.

Néha tényleg sok(k) kicsit, amit lenyom, de ettől függetlenül én szeretem a műsort.

Torolt_felhasznalo_447996 2010-06-29 08:58

Egyetértek. Egy részt láttam , amikor egy 2 kilós steak-et evett meg  egyszerre...na persze...

Torolt_felhasznalo_783757 2010-06-29 08:43

ez a srác nem teljesen komplett... csodálkozom, hogy még nem 200 kiló. Gusztustalan zabálásról szól ez a műsort és elnézve egészen érthetővé válik, hogy az amcsik miért elhízott, hájfejű dagadékok...

N?k Lapja Café 2010-06-29 08:43

Mennyország ez, dinnyényi bucikkal, pirosra sült húspogácsákkal, szupercsípős szószokkal. Ha be akarsz kukucskálni, kapcsolj a Spektrumra, és fald fel Amerikát!

Tovább a cikkre...