Advent Kölnben – 4 ok, amiért tilos kihagyni

A 2000 éves múlttal büszkélkedő Köln Németország negyedik legnagyobb városa. A Rajna menti metropolis a dómmal, vibráló kulturális életével, Európa egyik legnagyobb karneváljával és hangulatos adventi vásáraival évente több mint 100 millió látogatót vonz.

Advent első vasárnapjától városszerte hét különböző helyen rendeznek adventi vásárokat. A legnagyobb és leghíresebb természetesen a dóm tövében megrendezett vásár, amelyet az újságírók Európa legszebb karácsonyi vásárának választottak. A gótikus katedrális gyönyörű díszlete a vásári forgatagnak, ahol az illatos háziszappanoktól a kézzel készített ékszereken át a kölniek kedvenc gyömbéres karácsonyi sütijéig mindent megtalálhatunk.

Csak néhány utcányit kell sétálnunk, és máris egy újabb vásárhoz érünk, amely aprócska házikóival és gyönyörű portékáival talán a leghangulatosabb kölni vásár, ahol minden évben kézművesek árulják hagyományos termékeiket. A közeli Heumarkton nemcsak vásárral, de egy hatalmas jégpályával is várják a látogatókat, a Rudolfplatzon pedig, ahol a Grimm-mesék világa elevenedik meg, igazi meseváros várja a gyerekeket.

A Csokoládémúzeum tőszomszédságában, a modern épületek tövében a Rajna-parti középkori vásárban visszarepülünk az időben. Van itt minden, ami már 500 éve is lehetett. Az egyik sátor mellett tagbaszakadt kovácsok ütik a vasat, szemben a kemencében már sülnek az ínycsiklandó finomságok, a kicsiny főtéren pedig egy középkori vigadalomba csöppenünk: az esti szürkületben, a fáklyák fényében középkori jelmezbe öltözött fiatalok járják a táncot.

Köln azonban nemcsak a Rajna partján, de a folyón is karácsonyi hangulatban úszik. Itt található ugyanis Európa legnagyobb úszó karácsonyi vására, ahol, miközben a portékák között válogatunk, a várost is megcsodálhatjuk a folyóról.

Kölnbe persze nemcsak advent idején, de egész évben érdemes ellátogatni. A sok-sok látnivaló mellett a bohókás kölniek kedvessége és nyitottsága is messze földön híres. Érdemes betérni a város hangulatos éttermeibe – persze ne számítsunk könnyed, kalóriaszegény vacsorára. A sült kolbász és a párolt káposzta mellé természetesen egy jófajta Kölsch dukál, amely a kölniek kedvenc söre és nagy büszkesége.

A dóm Köln jelképe, az ország egyik legnépszerűbb turistalátványossága, amely 157 méteres tornyával a világ harmadik legmagasabb katedrálisa, amelynek alapkőletétele és teljes befejezése között  mintegy 600 év telt el. A 14. században, mikor abbamaradtak a munkálatok, a katedrális északi tornya még egyáltalán nem létezett, és a déli is csak részben volt kész. A félig kész dóm majd 300 évig uralta a város látképét, teljes befejezésére végül 1880-ban került sor. A II. világháború alatt Köln közel 90 százaléka pusztult el a bombázások következtében, szinte csodával határos, hogy a dóm, bár súlyosan károsodott, mégis túlélte a háborút. A gótikus katedrálist, amelyet évente mintegy 6 millió turista keres fel, 1996-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára.

A dóm méretei tényleg elképesztőek, a környező épületek – de még az egyébként tekintélyes nagyságú főpályaudvar is – eltörpülnek mellette. A katedrális alapterülete nagyobb, mint egy focipálya, ahová egyszerre akár 20 ezer ember is beférne. A hagyomány szerint a dómban őrzik a napkeleti bölcsek földi maradványait; Gáspár, Menyhért és Boldizsár csontjai 1164-ben kerültek Kölnbe. A dóm lenyűgöző festett üvegablakai közül egy különösen kitűnik. Ezen az ablakon nem látunk bibliai jeleneteket és szenteket, ellenben színes pixeleket igen. Gerhard Richter, a híres német képzőművész a középkori hagyományokat ötvözte a XXI. századdal, és alkotta meg különleges üvegablakát, amellyel igencsak megosztotta a város lakóit

Bővebb információ: www.koelner-dom.de »

A kölni Csokoládémúzeum a város egyik legnépszerűbb látványossága, olyan, akár egy futurisztikus hajó, amely egy kis időre lehorgonyzott a Rajna partján. A múzeumban bekukkanthatunk a csokoládékészítés kulisszatitkaiba, és végigkövethetjük a mennyei édesség útját egészen a kakaóbabtól a polcokig. Az édes élményekben három szinten merülhetünk el, és a csokoládé készítésének mozzanatait is élesben láthatjuk, sőt a készülő remekeket meg is kóstolhatjuk. A múzeumban feltárul a csokoládé történelme is az aztékok által az istenek eledelének tartott kakaótól egészen az emblematikus lila tehénig.

Bővebb információ: www.schokoladenmuseum.de »

Hogy Kölnnek köze van a kölnihez, az talán senki előtt nem titok, de hogy egész pontosan milyen is, arra a város talán legelbűvölőbb múzeumában kaphatunk választ, melynek meglátogatása a hölgyeknek kötelező program. A Parfümmúzeum a város egykori parfümnagymesterének házában található.

Az olasz származású Giovanni Maria Farina 1709-ben alkotta meg az első parfümjét, amelytől hamarosan Európa uralkodói is illatoztak. Farina művének az eau de Cologne, azaz kölnivíz nevet adta. A mester – kortársait megelőzve – elsőként kevert alkoholt parfümjéhez, és használt mediterrán vidékekről származó alapanyagokat, citrusféléket, bergamottot, és ezzel egy harmatos délolasz reggel varázsát zárta üvegbe. Az eau de Cologne hamarosan a királyi udvarok kedvelt illatszere lett: Mária Terézia, Viktória királynő és Sisi is ezt használta, Napóleon pedig állítólag naponta magára locsolt egy üveggel, a mosakodás hiányát ellensúlyozandó. A Farina cég kuncsaftjai között az évszázadok alatt olyan művészek is megfordultak, mint Voltaire, Mozart, Goethe, Mark Twain vagy Thomas Mann. Farina munkássága a német íróra, Patrick Süskindre is hatással volt, aki, bár Parfüm című regényének történetét Párizsba helyezte át, nem tagadja, könyvének ihletője a kölni mester volt. A cég ma is létezik, és immár a Farina család nyolcadik generációja igazgatja, akik továbbra sem szeretnék tömegcikké tenni parfümjeiket, amelyeknek II. Erzsébet királynő és Bill Clinton is nagy rajongója.

Bővebb információ: www.farina.eu »