Szabadidő

Vérforraló kalandozások

Ha egy kis melegségre vágysz, van egy tuti úti tippünk, még ha csak képzeletben is barangolnál. Andalúzia vadregényes vidékén tüzes ritmusok, illatos narancsligetek, pompázatos paloták varázsolják el az idelátogatót, és még ilyenkor is kellemes az időjárás.
Az elnevezés, Al-Andalus az Ibériai-félszigetet 711-ben meghódító móroktól származik, akik mintegy nyolc évszázadon át uralkodtak a vidéken. Nekik köszönhető Andalúzia felvirágoztatása: mecsetek, paloták, fürdők sorát építették, főiskolákat hoztak létre, új növényi kultúrákat honosítottak meg, valamint továbbfejlesztették a rómaiak vízellátási rendszerét. 1492-ben a spanyol reconquista elűzte Granadából az utolsó mór uralkodót, Boabdilt, a mór kultúra és életmód azonban máig érezhetően és tapasztalhatóan mély nyomokat hagyott az andalúz városképen.

A mór és keresztény építészet izgalmas keverékére példa a granadai Alhambra, a córdobai Mezquita és a sevillai Real Alcázar. Ezek a műemlékek ugyan mór/arab alapokon nyugszanak, a későbbi korok azonban hozzátették saját védjegyüket, így például a Mezquitában, a nyugati iszlám legfőbb mecsetjének egyik részében keresztény ceremóniákat tartottak, és katedrálissá építették át, a Naszridák palotájáról híres Alhambrában pedig az V. Károly által hozzátoldott reneszánsz palotát is megcsodálhatjuk.

Aki nem látta Granadát, nem látott semmit, tartja az ismert spanyol mondás, amely igaznak bizonyul az egész andalúz tartományra nézve. Éppen itt az ideje, hogy erről a saját szemünkkel is meggyőződjünk, hiszen az október ideális hónap Dél-Spanyolország feltérképezésére!


Ellentmondások földje

Legtöbbünknek a flamenco, a bikaviadalok és a szieszta jut eszébe Andalúziáról, azonban az 1981 óta autonóm közösség a valóságban ennél jóval összetettebb képet mutat, amely olykor nem mentes az ellentmondásoktól sem. Míg Marbellán a szépek és gazdagok, a nemzetközi „jet set” mulat, Almeríában észak-afrikai munkások robotolnak gyakran embertelen körülmények között a kilométeres fóliasátrakban, amelyek egész Európát ellátják decemberi paradicsommal és eperrel.

Mialatt az Alhambra kertjében dúsan burjánzik a növényzet, az éghajlat, a klímaváltozás és az intenzív öntözéses technológiák miatt a vidék vízhiányban szenved. Sok kisebb folyó olyannyira kiszárad a nyári hónapok alatt, hogy csak tábla jelzi a helyét. Pompás mór paloták, szigorú keresztény katedrálisok, szikár táj és a narancsfák élénk színei, sivatag és síparadicsom: ez mind Andalúzia.

Alhambra kertjében
Alhambra kertjében

 

Flamenco & Co.

Ahogy az építészetre és a városképre, úgy az életmódra, a mindennapi életre is jelentős befolyást gyakorolt a különböző népek, vallások, kultúrák egymással, egymás mellett élése. A ma tipikusan spanyolnak tartott flamenco is ennek az öröksége. Bár mára a szórakoztatóipar is felfedezte magának, a flamenco több mint puszta folklór. A huszadik század elején a színpadokon megjelenő, látványosan bemutatott tánc mellett legalább olyan fontos az ének (cante), amely a flamenco alapját képezi, valamint a kísérő gitárjáték. A flamenco olyan művészet, amelynek jól jelzi értékét, hogy Jerez de la Fronterában külön egyetemi tanszék foglalkozik a témával. Érdemes nekünk is mélyebben belemerülnünk a „flamencológiába”, például ellátogatni a sevillai flamencomúzeumba, vagy egyszerűen csak „jó helyen lenni, jó időben” a számtalan bár és bodega spontán flamencoestjén.

 

A flamencóhoz némileg hasonló „sorsra jutottak” a tömegturizmus korszakában a bikaviadalok. Míg hívei szerint a toreo ember és állat küzdelmét kifejező művészet, ellenzői állatkínzásként bélyegzik meg. Tény, hogy bár egy nemrégi felmérés szerint egyre kevesebb spanyol érdeklődik a bikaviadalok iránt, mégis a kulturális tradíció olyan részének tekintik, amelyről nem mondanak le. Persze a toreón is nyomot hagy az idő: míg korábban a leölt bika húsát elárverezték, és a bevételt jótékonysági célokra ajánlották fel, mára ezt a gyakorlatot betiltották, mert a leölés módja nem felel meg az állatok levágását szabályozó EU-rendeletnek. A legrégibb arénát Rondában találjuk, de érdemes meglátogatni a sevillai Real Maestranzát is, ahol az arénához egy kisebb múzeum is tartozik.

Real Maestranza
Real Maestranza

 

 

Bár Andalúziából nem lehet eleget látni, és legszívesebben egész álló nap csak bandukolnánk az évszázados városok falai között, vegyük át a helyiek ritmusát, és tartsuk magunkat a sziesztához. Délután fél kettő és fél öt között kiürülnek az utcák, bezárnak az üzletek, és néhány turistát leszámítva az emberek árnyékba húzódnak. Különösen érdemes a forró nyári hónapokban déli pihenőt tartani, errefelé pedig a nyár október közepéig tart!

Kulináris kalandok

A hotel vagy panzió interkontinentális büféje helyett keressünk egy kisebb bárt, vendéglőt, ahol a helyiek hagyományosan reggeliznek. Próbáljuk ki a passzírozott friss paradicsommal, olívaolajjal kínált pirítóst café con lechével (kávé és tej egyenlő arányban), vagy a lángoshoz hasonló tésztából készült churrost sűrű, krémes chocolate hechébe (forró csokoládé) tunkolva – ketten már 4-5 euróért is reggelizhetünk!

 

Mennyei reggeli - churros forró csokiba mártogatva
Mennyei reggeli – churros forró csokiba mártogatva

Ebédre, vacsorára különösen jólesik a hideg andalúz paradicsomleves, a gazpacho. Még ízletesebb talán ennek kockára vágott főtt tojással és serrano sonkával meghintett córdobai változata, a salmorejo. Sevillában mindenképpen kóstoljuk meg az arab konyha örökségét, a spenóttal és csicseriborsóval készített egytálételt, az espinacas con garbanzost, Granadában pedig a spanyol omlett helyi változatát, a bárány- vagy sertésvelővel készült a tortilla sacromontét.

Top 10 látnivaló Andalúziában
Granada: Alhambra – a mór palotaegyüttes az UNESCO-világörökség része.
Sevilla: La Giralda – a hatalmas mór torony a város egyik legmonumentálisabb nevezetessége.
Sevilla: Maria Luisa Park – az elegáns parkból a közeli vízesés robaja is hallatszik.
Córdoba: Alcázar palotaerőd.
Nerja: cseppkőbarlang.
• A Sierra Nevada hegység hófödte csúcsai.
Cabo de Gata: Európa legnagyobb vulkanikus területe, ahol különleges alakzatok, vulkánkőzetek emelkednek ki a tengerből.
Grazalema: a talpig fehérbe öltözött város a Cadizi-hegyen.
Ronda: Puente Nuevo híd.
• A Gibraltári-szoros: az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert összekötő kapu a világóceán egyik legforgalmasabb pontja, híres delfinmegfigyelő hely, legismertebb látványossága a sziklán élő majompopulációja.

Nem külön ételt, hanem mennyiséget jelent a tapa, amelyet az andalúz bárokban szolgálnak fel sör, bor vagy sherry mellé. A „falatka” lehet egy szelet tortilla, sonka, chorizzo fehér kenyérrel, olívabogyó stb. A spanyol vendéglőkben egyébként némileg elütnek a borravaló adásával kapcsolatos szokások a hazaiaktól. A szokásos 10%-os borravalót általában az asztalon hagyják az éttermet elhagyó vendégek.

Alkalmas ajándék lehet az otthon maradtaknak a kiváló minőségű baenai olívaolaj, a mézzel készült aprósütemények és természetesen „jamón, jamón”! A legjobb spanyol sonka Trevélezből vagy Jabugóból származik, a jamón ibérico de bellota elnevezésű pedig szabadon élő, makkon nevelt sertésből készült, többéves érleléssel – ára is ennek megfelelő.


Ajánlott útvonalak

Amennyiben elsősorban városnéző nyaralásra vágyunk, érdemes a legnagyobb látványosságok mentén a Granada–Córdoba–Sevilla-háromszögben gondolkodni, amelyet időnktől függően kiegészíthetünk egy Baezába, Rondába vagy Gibraltárra tett kitérővel. A sűrű programot lazíthatjuk egy-egy beiktatott fürdőnappal az Atlanti-óceánnál a Costa de la Luzon, amely némileg nyugalmasabb, mint a zsúfolt strandjairól és diszkóiról ismert Costa del Sol a Földközi-tenger partjainál. A nagy andalúz körútra érdemes legalább két hetet szánni.

Mesés díszlet - távolban a Sierra Nevada hófödte csúcsai
Mesés díszlet – távolban a Sierra Nevada hófödte csúcsai

 

Kevesebb világhírű nevezetességet, de megkapó tájakat és idilli fehér falvakat láthatunk, ha Andalúzia délnyugati részén, Vejer, Arcos de la Frontera és Ronda érintésével teszünk körutat. A természetjárás szerelmeseinek a Sierra Nevadát és környékét ajánljuk, granadai indulással, amely egyúttal alkalmat ad az Alhambra meglátogatására is.

Praktikus tippek
• A látogatók számát napi ~ nyolcezerre korlátozzák az Alhambrában, és a belépőjegyeknek csak egy részét adják el a bejáratnál. Mindenképpen érdemes tehát előre, az interneten vagy utazási irodán keresztül megvásárolni a jegyeket. Online jegyvásárlás itt: www.alhambra-tickets.es »

• A vasúthálózat Andalúziában nem túl sűrű. Ha vonattal szeretnénk a városok között közlekedni, mindenképpen több időt kell az utazásra kalkulálnunk. Viszonylag költségkímélő alternatíva az autóbérlés. A kisebb spanyol cégeknek kedvezőbb ajánlataik vannak, mint a nemzetközi autókölcsönzőknek.

• Ha az autó mellett döntünk, tájékozódjunk előre, hogy a szálláshely rendelkezik-e parkolóval. Ha kisebb belvárosi panziókban szállunk meg, percek alatt elérjük a helyi nevezetességeket, ellenben előfordulhat, hogy a szálláshelytől messze kell parkolnunk. A belváros szűk sikátorai ugyan romantikusak, de két autó nem fér el egymás mellett, ezért nehézkes a parkolás. Itt az is megtörténhet, hogy még navigációs rendszerrel is nehézkesen találjuk meg a panziót, mert ha elmulasztunk lekanyarodni időben, az egyirányú utcácskák labirintusában egy órába is beletelhet, míg visszatalálunk a célhoz!

Andalúzia exkluzív: egyhetes körutazás az Al-Andalus expresszel, vagy szállásfoglalás történelmi épületekben, az állami hotelláncként működő ún. paradorokban. Ennél pénztárcakímélőbb, de nem kevésbé különleges egy éjszakai séta az Alhambra kertjében, látogatás a córdobai arab fürdőben, a hammamban, avagy szabad szemmel látni Afrika partjait, például Tarifáról vagy Gibraltárról.

Szállásfoglalás paradorokban – Parador.es »

Az Andalúz Idegenforgalmi Hivatal honlapja »

Extra tippünk: még több képet találsz a szerző andalúziai útjáról képgalériánkban »

Andalúzia milyen? fórum »

Andaluzia.lap.hu »
Sevilla.lap.hu »
Granada.lap.hu »
Andalúzhotel.lap.hu »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top