Stockholm, a nyugodt világváros

Hideg svédek?

A közhiedelemmel ellentétben az alapvetően puritán svédek nagyon barátságos emberek, bár kifejezetten közvetlennek nem lehet őket nevezni. Az élni és élni hagyni elvén mérhetetlenül toleránsak, nemigen szólnak bele mások dolgaiba, de nagyon szívesen segítenek bárkinek, ha erre megkérik őket. A svédek rendkívül nagy gyerekbarátok, így errefelé semmilyen nehézséggel vagy akadállyal nem kell számolni, ha kisgyerekkel, babakocsival akarunk utazni.

Fotó: Laczko Denise

Királyi sziget

A szigetekre épült Stockholmot gyakran nevezik Észak Velencéjének is. Kevés ennyire tiszta és tiszta levegőjű, zöld területekkel teli nagyváros van a világban; itt még a legfőbb turistaszezonban is azt érzi az ember, hogy jut neki elég tér.
Mint a legtöbb városban, Stockholmban is az óváros kínálja a leghangulatosabb látnivalókat. A Gamla stan valójában egy negyven hektáros sziget a királyi palotával és gyönyörű, 13–17. századi épületekkel – a kezdetekben mindössze ennyi volt Stockholm.

Az alig 90 centi széles Mårten Trotzig gränd

A hatszáz szobás királyi palota valóban palotaként funkcionál: ez XVI. Gusztáv király hivatalos rezidenciája. A régi királyi lakosztályok és a lovagi rendek termei nagyrészt látogathatóak, és a koronaékszerekkel teli kincstárba is be lehet kukkantani. A legkedveltebb látványosság minden nap dél körül az ünnepélyes őrségváltás, lovakkal, katonazenével és kivont kardokkal.

A palotával szemközt áll a neogótikus stílusú, 1300-as évekből származó Nagytemplom, valamint az érmemúzeum, amely szakértők szerint a világ egyik legjobb gyűjteménye, így numizmatikai érdeklődésűeknek kihagyhatatlan. A keskeny utcák közt a legkeskenyebb az alig 90 centi széles Mårten Trotzig gränd, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott, de egyébként érdemes megkeresni.
A szomszédos Riddarholmen, vagyis Lovagsziget ad helyet a város egyik legjellegzetesebb épületének. A csipkésre munkált vastoronnyal megkoronázott Lovagsziget-templom már négyszáz éve királyi temetkezőhely, a díszes koporsókat üvegen keresztül bárki megnézheti.






Az óvároson túl

Gamla stantól délre, a Södermalm nevű negyed laza bóklászásra csábít – skandináv viszonylatban – bohém hangulatával, művészeti galériáival és kiskocsmáival. A gyerekek errefelé a Játékmúzeumot fogják igazán szeretni, de talán a Villamosmúzeum és a Börtönmúzeum is tetszik majd nekik.

Az óvárostól nyugatra lévő Kungsholmen szigeten található Stockholm második számú jelképe, a Városháza, amely bár nem túl régi (1923-ban adták át), mégis középkori-reneszánsz hangulatú. Ennek az az oka, hogy a régi királyi palota mintájára tervezték, ráadásul az építkezéshez használt közel tízmillió, kézzel megmunkált vörös tégla a régi palota tégláinak pontos mása. Aki elég fitt, az a Városháza tornyába is felsétálhat a végtelennek tetsző, szűk csigalépcsősoron; az aranykupolás toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra.

Stockholm legzöldebb és a legérdekesebb múzeumokkal teli szigete az óvárostól keletre fekvő Djurgården. Itt van a világ legrégebbi szabadtéri múzeuma, a 300 ezer négyzetméteren elterülő Skanzen, ahol mintegy 150 épületet láthatunk Svédország különböző régióiból. A kihagyhatatlan park állatkertjében tipikus skandináv állatokkal találkozhatunk. Ha már itt járunk, érdemes benézni a meglepően gazdag anyagú Akváriumba, ahol mindenféle vízi életformával megismerkedhetünk, valamint a Tengerészeti Múzeumba: hajózás és tengeri csaták tekintetében a svédek igazán tapasztaltnak mondhatók.

Aki nem igazán kedveli a múzeumokat, mégis szeretne valami különleges alkotást látni, az egyszerűen csak szálljon metróra. Stockholm gránitsziklába vájt, három metróvonalának mintegy 70 állomásán képzőművészekre bízták a designt, így szinte minden megállóban valami újdonságra számíthatunk: mozaikfreskókra, szobrokra, kertekre, vagy medencékre is akár.






Éjszakai világosság

Nyáron északon sokkal később nyugszik le a Nap, mint mondjuk Magyarországon, ami amellett, hogy kicsit felborítja az ember időérzékét, igazán különleges élményt jelent. A svédek egyik legfontosabb ünnepe a Midsommar, azaz a nyárközép-ünnep az év leghosszabb napján, Szent Ivánkor. Aki ilyenkor nem utazik vidékre, az elsősorban a Skanzenben találhat kedvére való programokat tánccal, népi játékokkal (mint például a tűzugrás), svéd népzenével. Az igazán kedves hangulatot a rengeteg virág alapozza meg: Midsommarkor mindenki virágkoszorút visel a fején és a svédek ilyenkor állítanak májusfát is. Még mindig él az a néphagyomány, hogy a hajadon lányok ilyenkor hét különböző virágot szednek és a párnájuk alá teszik, reggelre pedig megálmodják, ki a jövendőbelijük.

Fotó: Laczko Denise

Vikingek nyomában

Svédországban több mint kétezer viking-kori rúnakő maradt meg épségben, melyek elhunyt harcosokra emlékeznek vagy különböző történeteket mesélnek el. Ezek nagy része a fővároshoz közel található. Stockholmtól 50-50 kilométerre fekszik a Mälaren-tó partján Sigtuna és Adelsö is, ide érdemes ellátogatni, ha nem múzeumban, hanem eredeti helyükön szeretnénk látni ezeket a mesébe illő kődarabokat.


Vidéki Stockholm

A Stockholm-környéki szigetvilág mintegy 24 ezer apróbb-nagyobb szigetből áll, sétahajóval, de akár bérelt kajakkal vagy kenuval is nekivághatunk a lélegzetelállítóan gyönyörű környezetnek. Svédország kristálytiszta tavaiból nyugodtan ihatunk, ha megszomjazunk, az erdőkben sétálva szabadon lehet szamócázni, bármikor találkozhatunk jámbor jávorszarvassal, és ha ránk esteledik, semmi nem tiltja a vadkempingezést, ha épp nem magánterületen vagyunk. Aki azonban igazi északi hangulata vágyik, legjobban teszi, ha választ egy jellegzetesen vörös színű faházat, vagyis stugát, és ott tölt el néhány éjszakát; ilyeneket Stockholmhoz közel is találhatunk.

Egy jellegzetesen vörös stuga

Ti írtátok – fórumajánló:
Stockholm »
Szállás Stockholmban »