nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Busók között Mohácson

Jó hangulat, hangzavar, ijesztõ ruhák, rémisztõ álarcok. Ismét utolért bennünket a nagy evés-ivások, a mulatságok, bálok, jelmezes, álarcos alakoskodások ideje, a farsang. Mi is részese lehetünk a forgatagnak, ha ellátogatunk a híres mohácsi busójárásra.
e.k.
f Ajánlom
Magyarországon a farsangi szokások a középkorban vertek gyökeret, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Hagyománya a tavaszvárás pogánykori, változatos ünnepeiből nőtt ki. Hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik, és vízkereszttől a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart.

A legtöbb farsangi népszokás a farsang végéhez, pontosabban az utolsó három naphoz kapcsolódik, melyet „farsang farkának” is neveztek. Ez a három nap farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd volt.

Így február tájékán – az eredetileg télűzőnek szánt mulatságok szezonjában – Európa- és országszerte egyaránt a jókedv, a féktelen, tréfás tavaszköszöntő mulatozások veszik át a hatalmat, aminek aztán a nagyböjti időszak vet véget. 

Hazánkban ma már szinte alig akad olyan település, ahol a gyermekek jelmezes maskarába öltözésén kívül élne még valamilyen népi hagyomány. Nem így van ez a Magyarország délnyugati szegletében  található Mohácson, ahol szerencsére elevenen él még egy szép régi szokás, a busójárás. 

A  Duna parti várost szép épületei, kellemes városközpontja önmagában is remek kirándulóhellyé varázsolják, ám ha látogatásunkat a busójárás idejére időzítjük, akkor garantáltan maradandó élményben részesülünk.

Fotó: Mohács.hu (Cserép Csaba)


Busójárás régen és ma


Magyarország leglátványosabb farsangi népszokása, és egyben a farsangi ünnepkör legnagyobb szabású eseménye a Mohácson élő délszlávok – a sokácok – csoportos maszkos felvonulása. A busójárásnak – a legelterjedtebb magyarázat szerint – a téltemetés, a télűzés az elsődleges célja. Az ijesztő ruhákba bújt emberek – nem kétséges – még az erősebb idegzetűeket is képesek megrémíteni, netán „menekülésre” késztetni, nem csoda hát, ha a maskarába bújt busók hasonló reakciót várnak el a zord hideg téli időjárástól is. 
A népszokás eredetére nem csupán egyetlen magyarázat létezik. A mohácsi busójáráshoz egy igen régi legenda is fűződik, mely a török időkben gyökerezik. E szerint, amikor a helyiek már nem tudtak mit kezdeni a törökök folytonos sanyargatásaival, a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek, és rémületet keltő, félelmetes álarcokat öltöttek magukra, majd saját készítésű zajkeltő eszközökkel hangoskodva, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, hogy kizavarják a törököket Mohácsról. E verzió igazságtartalma azonban inkább a képzelet világához áll közelebb.

A mohácsi busók öltözete szinte semmit nem változott az elmúlt évek során. A busók jellegzetes, szőrével kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában,  fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel élénk színűre festett birkabőrcsuklyás álarcaikban, hatalmas kosszarvakkal felszerelkezve, kereplőket forgatva, kolompokat rázva, inkább félelmetes, mintsem vidám forgataggá varázsolják a várost. A lényeg persze a busójárás legfontosabb kellékén, az álarcon van, ez teszi a busót igazán busóvá, ezt azonban kizárólag csak a felnőtt férfiak viselhetik.

Alakoskodjunk!

A hagyományos busójárási menet három csoportból áll, akiket „alakoskodóknak” nevez a népnyelv. Az első csoport tagjait a sajátságos faálarcot, kifordított bundát viselők, a “busók” alkotják. Az így beöltözött busókat a bekormozott arcú „jankelék” kísérik, akiknek az a dolguk, hogy távol tartsák az utca népét, elsősorban a gyerekeket a busóktól. Ők viszik az elengedhetetlenül fontos hamus-zsákot, ezzel „püfölik” a csúfolódó gyerekhadat. A harmadik csoportot a lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiak, a „maskarák” alkotják.

A felvonulás a Kóló térről indul, itt gyülekeznek a beöltözött busók, jankelék és a maskarák, hogy aztán kezdetét vegye a szabad farsangolás. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Sötétedéskor a főtéren nagy tüzet raknak, s szalmabábu képében elégetik a telet.

Hajdanán a tülkölő, kereplő, kolompot rázó busó csoportok legfőbb célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat fejezzék ki a ház népének, és varázslatokat végezve részesüljenek mindenféle étel-ital adományokban. Napjainkra a népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, hiszen mára inkább az idegenforgalmi látványosságok népes sorát gazdagítja a karneválszerű, vidám mulatságoknak köszönhetően.

A mohácsi busójárás főbb programjai: 2006. február 23-28.
• 2006. február 23. Kisfarsang
• 2006. február 24. Területi Német Népdaléneklési Verseny
• 2006. február 25. XXXV. Schneider Lajos Népdaléneklési Verseny, Gálaműsor
• 2006. február 26. – Farsangvasárnap: Nemzetiségi néptáncműsor
Busók seregszemléje – Busó avatás, busó- és néptánccsoportok bemutatói
Sokácbál
• 2006. február 27. Busócsoportok hagyományos házról házra járása a Kóló téren és a környező utcák házaiban
• 2006. február 28. Farsangtemetés, máglyagyújtás – koporsóégetés

Fotó: Museum.hu

Ha már úgyis erre járunk…

Ugyan a legtöbben a busójárás kedvéért keresik fel, azért a város tartogat néhány egyéb látnivalót is, amire érdemes egy kis időt szánnunk. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a kiállítások, múzeumok zömmel csak tavasszal nyitnak ki.

Kanizsai Dorottya Múzeum, Szerb utcai kiállítás
A kiállítás az 1526. évi mohácsi csata történetét mutatja be, mely a magyarországi délszlávok bázismúzeuma is egyben. A gyűjteményben néprajzi, történeti tárgyi emlékeket őriznek, tekintélyes a történeti valamint néprajzi adat- és fotótár.

Kanizsai Dorottya Múzeum Városház utcai kiállítása
Ez a gyűjtemény a magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok népviseletével és népművészetével ismertet meg bennünket. A kiállítóhelyet 1976-ban létesítették a Kanizsai Dorottya Múzeum délszláv anyagának bemutatására.

Fotó: Mohács.hu (Cserép Csaba)

A Mohácsi Csata Története Kiállítás
A kiállítás végigkíséri az Oszmán Birodalom magyarországi történetét európai megjelenésétől a kiűzéséig.

Mohácsi történelmi emlékhely, szoborpark
A mohácsi csatamező temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely.

Busó Ház
Ha lemaradtunk volna a valódi busójárásról, vagy ha nem a farsang időszakában látogatunk a városba, akkor itt ízelítőt kaphatunk a busójárás hangulatából, az életnagyságú, busó maszkot viselő bábuk, boszorkány figuráknak köszönhetően.

Busóoszlop
A Kóló téri Busóoszlop a híres busójárásra emlékeztet.

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon