nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Mivel tud betelni a szem?

Mit is mondhatnánk bevezetõül errõl a kastélyairól híres vidékrõl, melyet Franciaország kertjének is szoktak nevezni? Legyen elég annyi, hogy évente 1 millióan látogatják meg.
Kuzmas Attila
f Ajánlom





Utazási ajánlatok
Provance-tól Szavojáig, körutazás Dél-Franciaországban
Párizs-Versailles-Loire völgye, Blois és Chambord kastélyok, autóbusszal
Párizs-Versailles-Loire völgye, Blois és Chambord kastélyok, repülővel
Párizs, Versailles, Loire-völgye






A híres vidék a Loire folyó középső, Chambordtól Angersig terjedő szakaszán terül el, mintegy 200 kilométer hosszúságban. A kastélyok története különben 1418. május 28-ára megy vissza, amikor is a tizenöt éves francia trónörököst hívei lovagi kísérettel kimentik a harcok dúlta Párizsból, és Chinon kastélyába helyezik. Ezt követően egy teljes évszázadon át a francia királyok udvartartása, az udvari méltóságok és a nemesi kíséret a folyam partján épülő lakhelyekre költözött. A Dauphin, aki később VII. Károly néven lépett a trónra, csakúgy mint az őt követő uralkodók, a Loire völgyét ideális menedékhelynek találta a bizonytalanná vált, állandó zavargásokkal fenyegető fővárossal szemben.
Az arisztokrácia itt is szinte biológiai törvényszerűséggel alakította ki környezetét, s a kastélyok, várak, kúriák, udvarházak, paloták, főnemesi fészkek építtetésével mesevilágot teremtett. Lássuk közülük a legnagyobbat, a legszebbet és a legkomorabbat:






Chambord kastélya a legismertebb, legnagyobb, bár talán nem a legszebb kastély. 440 helyiségével a kor minden pompáját felvonultatja, a hófehér épület egyszerre lovagvár és ékszerdoboz, tetejét fantasztikus tornyocskák és kémények díszítik, s építéséhez állítólag Leonardótól is kaptak tippeket. Sőt, kettős csigalépcsőjét, amelyen az emberek úgy közlekedhetnek mindkét irányba, hogy nem ütköznek egymással, a hagyomány szerint ő is tervezte.





 „Aki látását veszíti, elveszti a mindenség szépségének felfogását, és hasonlóvá válik ahhoz, akit elevenen temetnének el egy sírboltba.”- írja Leonardo da Vinci, a legteljesebb reneszánsz ember, jegyzeteiben. Ez a reneszánszkori szépségszomj hozta létre a Loire-menti (már maga a folyó is a világörökség része) kastélyokat, várakat is.

A legcsodásabb mégis a Chenonceau-kastély. Tulajdonképp a folyóra épült ez a gyöngyszem, a parton csupán egy korábbi várkastély öregtornya áll. A boltíveken nyugvó tünemény és szép kertje II. Henrik kedvesének/kegyencnőjének, Diane Poitiersnek a szellemét idézi. A hölgy legendásan híres egészségét és arcszínét az állandó tisztálkodásnak és a megfontolt étkezésnek köszönhette. A lakosztályokban néhány finom XVI. századi falikép, francia, olasz és spanyol bútorok, valamint Diane háztartási naplói találhatók. II. Henrik halála után özvegye, Medici Katalin magának tartotta fenn a kastélyt. Ő készítette a báltermeket és fogadótermeket befogadó galériás emeleteket, a folyón átívelő híd folytatásaként. Diane-nak kárpótlásul a komorabb Chaumont-kastélyt ajánlotta fel „végkielégítésként”.





Chaumont kastélya a Loire mellett emelkedő magaslaton áll, az erődítmény jellegű épületbe pedig felvonóhídon át lehet bejutni. A kastély három szárnya egy négyzet alakú udvart fog közre, az udvar a folyó felé nyitott. (Parkjában a XIX. század első felében Libanonból áttelepített, azóta hatalmasra nőtt cédrusfák állnak.) Homlokzatán négy vaskos, kerek, kúpos sisakú torony áll… Csoda-e, ha Diane nem sokat időzött ebben az otthonában?


Megosztás Facebookon