Pekingi séta

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
A világ harmadik legnagyobb országával kapcsolatban rengeteg a félreértés, pedig Kínával többet foglalkoznak az újságok, mint bármelyik ázsiai országgal. És mégis: semmit sem tudunk a birodalom mindennapjairól.
Barangolás indul


Az egyszerű turista kezdje Pekingben a túrát, hiszen ebben a városban lüktet a legvastagabb ér: innen irányítják az országot, itt dől el minden.
Nagy ország nagy fővárosának nagy a főtere is: a Tiananmen teret belátni is nehéz, hát még bejárni. Szomorú, és tudjuk mi is, '89-ben véres tolongás képei járták be innen a világot, de ma már semmi sem emlékeztet erre, hacsak Mao mauzóleumát nem tekintjük annak, illetve a mellette lévő kínai történelmi és a forradalmi múzeumot, valamint a Népi Gyűlés épületét.
Az már csak rügy a bambuszon, hogy a tér neve kínaul A Mennyei béke kapuját jelenti, amely a Téli Palotát, vagyis a Tiltott Várost zárta el a külvilágtól.

Utazási ajánlatok
Kína császárvárosok
Peking - Hszián
Peking - Shanghai
Kina - Hongkong körutazás



Paloták és kertek


A Téli Palota a többször átkeresztelt város központja, gyakorlatilag hatszáz éve áll többé-kevésbé ugyanilyen állapotban.
A palotát egy 3420 méter hosszú és 10 méter magas fal veszi körül - kishitű hadvezérek erre mondják, hogy bevehetetlen. Tusrajzok, kalligráfiák, szobrok gyűjtőhelye a palota, a kínai művészet csúcsa, remeke, utánozhatatlan alkotása. De cáfoljuk is azonnal, hiszen a Peking északnyugati külvárosában fekvő Nyári Palota dettó ilyen, ráadásul az azt körbeölelő 290 hektáros kert háromnegyede víz. Ne csodálkozzunk, ha a császárok öltek a hatalomért.

Ősi parkokból egyébként rendesen kijut a városnak: a Beihaj parkban az utolsó öt dinasztia uralkodói pihenhették ki magukat, de ha megunták a zöldet, a fehér vízi pagoda lépcsőjén is merenghettek a világ dolgain. Akinek meg nem tetszett a víz, mehetett a hegyre: az észak-nyugat-pekingi Xiang Shan park juharfa-ligeteiben elég egyszerűen lehetett abszolválni a taoista gondolatokat.


Szentélyek között


Eddigi útleírásainkban mindig szenteltünk helyet a városok templomainak, megtesszük most is, bár nélkülözzük a hosszas bekezdéseket a kínai világszemlélet sajátosságairól. Persze, templom van itt is, a Mennyei Templom lábainál apró fényképezőgépes hangyákká zsugorodnak össze a turisták. Ha láttuk, lássuk egy másik súlyosan megrázó épületegyüttest is, amelyet Láma Kolostornak neveznek, és amelyben valaha tibeti lámák laktak.
Mindenképpen csodáljuk meg a 99 sárkánnyal díszített bronz Buddha-szobrot, bár találhatunk a nagy tanítóról egyéb alkotásokat is, hiszen nincs olyan fém, amiből itt ne készítettek volna sejtelmesen mosolygó Buddhát.
Akiket a taoista tanok érdekelnek elsősorban, a Bayun kolostort ejtse útba: számos törvény- és vallási könyvet őriznek falai mögött. Meg kell említenünk azonban, hogy az előbbiek ellenére a híres és komoly erővel rendelkező császárok is meghaltak egyszer, és akinek bizonyíték kell, nem ígéret: a Ming-dinasztia sírkertjében azt meg is találja.


Puszit a pandáknak


A város bővelkedik azonban világi kikapcsolódási lehetőségekben is, elég, ha csak a Világparkot említjük, amelyben több mint száz természeti és kulturális nevezetesség látható a világ 50 országából: az épületeket, ereklyéket, természeti képződményeket kicsinyített formában láthatja a látogató.
Ha eredetit akarunk látni, akkor menjünk állatkertbe: Pekingnek kvázi akkora állatkertje van, mint teljes Burma; 4998 állat szemébe nézhetünk bele, ha szemezni van kedvünk. Aki halakra utazik, annak élménycsomagjába külön különlegességet pakolunk: Pekingben található a világ legnagyobb akváriuma, az eggyel nagyobbat már Csendes-óceánnak hívják.

Na de elhiszi-e nekünk valaki, hogy nem a Józsefvárosban bújtunk össze egy fotó kedvéért valamelyik kínaival, ha a háttérben nem látható a Nagy Fal? A válaszunk kategorikus nem, ezért sietve hozzuk az infót: Peking közelében három falszakasz is könnyen elérhető. Hatvan kilométerre a belvárostól a Ba Da Ling nevű rész hirdeti a nagyszerűséget, a fal tövében meg egy múzeum a részletek dicsőségét. Kicsit távolabb a Mu Tian Yu szakasz 3000 méterét járhatjuk be, és ha marad erőnk, és megtartjuk mongol őseinknek fogadott bosszúvágyunkat, akkor a kicsit messzebb lévő Si Ma Tai Nagyfal-szakaszt keressük fel. Talán ez a legszebb rész: 19 kilométer, 35 bástya.

Persze jó tanácsként meg kell jegyeznünk: csak az tudja magát jól érezni majd, aki el tud vonatkoztatni a kínai rendszer diktatórikus jellegétől, aki nem húzza össze a szemöldökét egy-egy kulturális forradalomból itt maradt szürke szövet láttán, aki nem akad fenn a sajátos ízlésvilágon, a szabályokon.
Más világ ez, de lenyűgöző, hogy egy kellőképpen eredeti gondolattal veselkedjünk neki az utolsó bekezdésnek, amelyben jelezni kívánjuk: Peking és környéke kicsit hamarabb népesült be, mint Mátészalka, ha lehet hinni az archelógusoknak, már 500 ezer évvel ezelőtt is kóboroltak itt előemberek.
Van tehát itt valami, ami vonzza a humanoidot.
Mi a pekingi kacsára gondolunk.
Olvass tovább

Hozzászólások