Védõoltások trópusokra utazóknak

Sárgaláz

Okozója: A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungelsárgaláz". Ha egy fertőzött személy ezek után sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat" okozva.
Betegség: A betegség gyakran enyhe és anélkül zajlik le, hogy tudomást vennénk róla. Nem ritkák azonban a súlyos, sőt életveszélyes megbetegedések sem.
A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul.
Különösen kockázatos területek: Trópusi - és szubtrópusi helyek: Afrika középső része és Dél-Amerika északi országai.
Védőoltás: Egyetlen – legyengített vírust tartalmazó – injekció, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít.
Oltási reakció: A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást érez.
Ellenjavallatok: Nem részesülhetnek védőoltásban azok, akiknek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) és azok, akik kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt állnak. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre.


Malária (Váltóláz)

Okozója: Az egysejtű plazmódium, melyet az anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az egysejtű az emberben és a szúnyogban is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség.
A betegség: A szúnyogcsípés után 6 -16 nappal kezdődik hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan (ciklikusan) 48-72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyos formában idegrendszeri jelek és veseelégtelenség a főbb tünetek. A vörösvérsejtek szétesése következtében a vizelet sötét színű lehet.
Előfordulása: Napjainkban főleg egzotikus, meleg égövi országokban, magas páratartalmú helyeken fordul elő.
Megelőzése: Gyógyszeresen és a szúnyogcsípés elkerülésével lehetséges. A kórokozók elterjedése és a gyógyszerérzékenység alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) A, B és C övezetet különít el. Ez az oka annak, hogy területeként más és más készítmény szedését javasolhatja az orvos. A gyógyszer rendszertelen szedése vagy elhagyása a malária veszélyét növeli. Biztonságot az antimaláriás szerek, és a szúnyogcsípés elleni egyidejű védekezés ad. A maláriát terjesztő szúnyog különösen napnyugta és napkelte között csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) - a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van.
A malária elleni gyógyszerekről: A kórokozók elterjedése és gyógyszerérzékenysége szerint a WHO a világot A, B és C zónára osztotta fel.
A: Közép-Amerika, Arab-félsziget, Törökország, Észak-Pakisztán, Észak-Kína, Észak-Afrika, Mauritius.
B: Namíbia, Venezuela, Emirátus, Sri-lanka, India, Szaud-Arábia, Fülöp-szigetek, Omán, Pakisztán, Afganisztán, Ecuador, Kolumbia.
C: Nyugat-, Közép-, és Kelet-Afrika, az Amazonas területe, Hátsó-India, Malaysia, Fülöp-szigetek.
A kórokozók sajátossága, hogy a gyógyszerrel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség.
Gyógyszerek: Az A övezetbe utazóknak hetente egyszer két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva. B övezetben a heti egyszer két tbl. Delagil mellett naponta két tbl. Paludrint kell bevenni. Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a Lariam tbl. javasolt. A C övezetben a legsúlyosabb maláriát okozó plazmódium (PI. falciparum) ellen a Lariam biztosít védelmet. Az első Lariam tablettát a malária sújtotta területre érkezés előtt egy héttel kell bevenni. A kint tartózkodás ideje alatt a hét ugyanazon napján 1-1 tabletta szedése szükséges, ezt a kezelést a hazaérkezés után még négy hétig folytatni kell. Ez biztosítja azt, hogy esetleges fertőződéskor a megbetegedés ne jöjjön létre. A Lariam a májban bomlik le, hasonlóan az alkoholhoz, így a kezelés alatt az alkoholfogyasztás káros hatása kifejezettebb. A gyógyszer mellékhatásaként arra hajlamos személyeknél depresszió fejlődhet ki. Bizonyos esetekben más készítmény szedése is szóba jön.
A megelőzésről, a tabletták mellékhatásairól és az ellenjavallatokról orvos ad tájékoztatást. Legalább két héttel indulás előtt forduljunk orvoshoz. A szúnyogcsípés elleni egyéb védekezés szúnyogriasztó készítmények használatával, hosszú ujjú ing, zárt nadrág és zárt cipő viselésével történhet. Alkonyatkor és hajnalban rajzik a legtöbb szúnyog, ebben az időben, ha lehet, ne tartózkodjunk a szabadban, alvóhelyünket szúnyoghálóval fedjük be, főleg ha nem légkondicionált szállodában lakunk! A biztonságot fokozza, ha azt rovarirtóval impregnálják.


Vírusos májgyulladás (Hepatitis B)

Okozója: A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő használatával, tetoválás, fülcimpa vagy orrlyukasztás során, akupunktúrás tűvel, de kimutatták testnedvekben is.
Betegség: A májgyulladás sárgasággal és általános gyengeséggel jár. A fertőzőttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.
Különösen kockázatos területek: Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért egy ottani szexuális kapcsolattal vagy ottani orvosi beavatkozásoknál a fertőzés veszélye nagyobb.
Védőoltás: Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Ez 5-8 évig ad védettséget.
Oltási reakció: Nagyon ritkán fordulnak elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).


Dengue-láz („csonttöréses láz")

Előfordulás: Közép-Amerika: Belize, Costa Rica, EI Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama
Dél-Amerika: Bolívia, Brazília, Columbia, Equador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela
Ázsia: Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malaysia, Myanmar, Fülöpszigetek, Singapur, Thaiföld, Vietnam, Taiwan
Indiai szubkontinens: Banglades, India, Pakisztán, Sri Lanka
Karib-szigetek: Kuba, Barbados, Dominika, Jamaika
Óceánia: Guam, Cook-szigetek, Fiji, Új-Kaledonia, Kiribati
Afrika: Angola, Csád, Kongó, Zaire, Egyenlítői Guinea, Gabon, Szudán, Zambia, Botswana, Lesotho, Namíbia, Dél-Afrika, Swáziföld, Zimbabwe
Kórokozói: Vírus, melyet emberről emberre szúnyog visz át csípésével. Ezek a szúnyogok – a malária terjesztőjével ellentétben – főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak, és szívesen pihennek a hűvös lakásban.
A betegség: Hirtelen magas lázzal, ízületi és izomfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel.
Kezelés: Lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. Aspirin adása kerülendő. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel.
Megelőzés: Védőoltás nincs. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.


Kolera

A kolerabaktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, szennyvízzel kezelt nyers zöldségek, gyümölcsök. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó a tengerparti torkolatú folyóvizekben, lagunákban szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott ételek „frutta del mare" gyakran okoznak tömeges megbetegedést. Ilyen eredettel indult a jelenleg is tartó dél-amerikai járvány.
Súlyos hasmenéssel és hányással, gyorsan kiszáradáshoz vezető fertőző betegség. Hirtelen, de nem könnyű megkülönböztetni számos egyéb, az utazókat érintő hasmenésektől. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű – szőlőcukrot, sókat tartalmazó oldat itatásával.

A kolera elsősorban a fejlődő országok nagy nyomornegyedeinek betegsége, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. A turisták nem igen szoktak ételt, italt ilyen helyekről beszerezni, így a kolera megbetegedés kockázata csekély.
A kolera elleni oltóanyag gyengített baktériumot tartalmaz. Antibiotikumok, antimaláriás szerek csökkenthetik hatékonyságát. Terhesek és immunhiányos betegségben szenvedők nem kaphatják. A jelenlegi védőoltás 60-70 % védelmet nyújt. Biztonságosabb az étellel-itallal kapcsolatos elővigyázatosság és a személyi higiéné betartása!


Hastífusz

Okozója: A Salmonella typhi nevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik, ahol rossz közműellátottság és nagy a zsúfoltság.
Betegség: A baktériumok megtapadnak a vékonybél és vastagbél nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak, illetve bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: fejfájás, influenzaszerű tünetek; magas láz, jellegzetesen alacsony pulzusszám kíséri. Súlyos esetekben szív; idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.
Védőoltás: Jelenleg kétféle védőoltás van Magyarországon. Elölt baktériumot tartalmazó injekciós kiszerelés, mely 5 éves védelmet biztosít. A szájon át beszedhet Vivotif Berna kapszula - élő gyengített baktériumot tartalmaz (1., 3., 5. napi bevétel) után 10 nappal alakul ki védelem, mely 1 évre szól.
Oltási reakció: Az injekciós védőoltás helyi fájdalmat okoz, lázzal jár, influenzaszerű tünetek kísérik 24 - 48 órán át. A kapszula enyhe hányingert, fejfájást, hasi fájdalmat; kiütést okozhat.
Ellenjavallat: Nem szabad oltani a következő esetekben: lázas állapot, súlyos testi leromlás, terhesség. Szájon át szedhető védőoltás nem adható: immunhiányos betegség, bélhurut, antibiotikus kezelés, terhesség esetén és 2 éves kor alatt. A malária elleni szert csak az utolsó kapszula bevétele után 3 nappal lehet megkezdeni.
Megosztás sor:
Megosztás
 

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás