Kedves Olvasóim!

2004 januárja óta, heti rendszerességgel írom válaszleveleimet a Nők Lapja Caféra. Itt egy vallomást teszek: ez életem eddigi leghosszabban tartó folyamatos munkája. Ráadásul egy olyan munka, amit nemcsak nagyon szeretek és élvezek, hanem ami tőlem is folyamatos fejlődést kíván, hiszen hatalmas felelősséggel jár.

A levelek sikerességén felbuzdulva arra az elhatározásra jutottunk, hogy ezentúl személyes találkozóra is lehetőséget biztosítunk nektek. Vagyis havonta egyszer találkoznék egy levélíróval egy kávézó vagy étterem eldugottabb zugában, aki személyesen mondhatja el nekem azt, hogy mi az, amire választ, tanácsot vár tőlem. A találkán egy fotós is lesz velünk, de senki nem fogja megtudni a nevedet, és a fotón sem leszel felismerhető, csak egy sziluett látszik majd.

Úgy érzem – aztán majd meglátjuk –, hogy lesznek majd olyan bátrak is, akik sokunk tanulságára nyilvánosan is vállalják magukat, problémáikkal, „titkaikkal” együtt. Mondanom sem kell, hogy a személyes találkozásnak milyen előnyei vannak a levéllel szemben. Nagyon sokszor éreztem, hogy nehéz úgy továbblépnem a gondolatsorban, hogy nem tehetem fel a közben fölmerülő kérdéseimet. Hogy egy csomó dologgal kapcsolatban csak részinformációim vannak. Nem beszélve arról, hogy látva és hallva a másikat rengeteg olyan pluszt kapok, ami az interneten keresztül nyilván nem adatott. Vagyis élővé válik a helyzet. Tényleg „rárezeghetek” a másikra!

Egy ilyen szintű felvállalás ugyanis nemcsak a kimondani, megmutatni tudás bátorságát rejti magában, hanem a változtatni akarás hatalmas erejét is. Aki ezt a találkozást választja, abban már annyira csordultig lehet a változtatni akarás vágya, hogy a kimondással és bevállalással már eleve megtesz egy lépést az új felé. Olyan ez, mint egy színvallás, hatalmas erő rejlik benne, hiszen ország-világ előtt ki merte, ki tudta mondani, mi bántja. Ez mindenképpen egy továbblépés a problémán, hiszen kimondta, szembesült vele.

Szóval, lányok-asszonyok, fiúk-férfiak, transzvesztiták és transzszexuálisok: szeretettel várom mindazok levelét, akik úgy érzik, hogy egy nyilvános találkozáson keresztül szeretnének segítséget kérni tőlem.

Igen, először itt is egy levelet várok tőletek, amiben leírjátok nekem (csakúgy, mint eddig), milyen kérdésre, problémára szeretnétek választ kapni tőlem, én pedig a feltehetőleg több levélből kiválasztok egyet, majd egyeztetjük azt az időpontot, ami mindkettőnknek megfelel.
Nagyon várom leveleiteket, az első találkozást, amiről aztán a többiek a Nők Lapja magazinon keresztül értesülhetnek. Kalandra fel!

E-mail címem a következő: somaval@nlcafe.hu


Aki továbbra is a Nők Lapja Cafén keresztül szeretne választ kapni tőlem, az a soma@nlcafe.hu címre írhat nekem. Válaszaimat és összegyűjtött leveleimet a Nők Lapja Cafe Soma rovatában találjátok meg ezen a címen: www.nlcafe.hu/soma

Minden jót: Soma Mamagésa