2011. December 01.

Az otthonom én vagyok

Hét évvel ezelőtt költözött jelenlegi otthonába, egy fővárosközeli kertes házba Keleti Andrea. Ahol nem is négyen, hanem öten laknak!

nlc

Barátságos lakásbelső
„Hamar berendezkedtünk, belaktuk és megszoktuk a házat, mely kellőképpen tágas, de nem túlméretezett, épp ideális egy négytagú család számára” – meséli otthonáról Keleti Andrea, aki már a beköltözés során,

„Nem vagyok rendmániás!”
Andrea úgy gondolja, az otthon harmóniáját lerombolhatja a túl nagy rumli, ő mégis lazán áll e kérdéshez. „Szeretem, ha rend van otthon, és sokat is teszek érte, de nem vagyok a katonás rend híve. Nem pakolok és suvickolok megrögzötten álló napon át. Azt gondolom, vannak pillanatok, amikor egy közös játék többet ér, mint egy frissen felporszívózott nappali.”

illetve a berendezés kialakításakor is a praktikus és a kényelmes megoldásokat kereste. De még mielőtt bármi történt volna, elhatározta, hogy a nappali és a konyha egybefüggő térben kap majd helyet.
„Tudtuk, hogy mit engedhetünk meg magunknak és mit nem, úgyhogy pénztárcánkhoz mérten és csak óvatosan vásároltunk új bútorokat. A végeredmény egy kedves, barátságos, meleg tónusú otthon lett, épp olyan, mint amilyen emberkék mi magunk is vagyunk. A lakásbelsőt a krém és napsárga árnyalatok uralják, melyekhez rusztikus fabútorokat párosítottunk, ezek együtt eleve szívünknek kedves hangulatot teremtenek. Jó néhány cserepes növényt is tartok odabent, mert bár van kertünk is, így közelebb érezzük magunkhoz a természetet.”

„Igazi meleget a cserépkályha ad”
A családi élet központja Andiéknál az előbb már említett nappalival és étkezővel egybeépített konyha, ahol az anyuka meglehetősen sok időt tölt. Andrea ugyanis nem csak a táncparketten remekel, főztje is messze földön híres, naná, hogy családja igényt is tart rá minden áldott nap. „Annak idején fontos

Az ötödik lakó
A két gyerkőc, a tízéves Viki és hatéves Máté külön szobában alakította ki a mama segítségével birodalmát. De nem esett még szó az ötödik lakóról! Hamit ezekben a hónapokban alig látni, csak akkor bújik elő az alagsorból, ha már tényleg nagyon éhes. Hami, a mocsári teknős ugyanis éppen téli álmát alussza a kazánháznál kialakított kuckójában. „Volt már hörcsögünk több is, de már régóta ez a teknőc a házi kedvenc, őt kényeztetjük testületileg. Imádja a paradicsomot, az uborkát, a lóherét. Nyáron az egész kert az ő birodalma, nagyon mókás, ahogy közlekedik, besegít még a fűnyírásba is.”

szempont volt, hogy leendő otthonunkban a konyha ne külön helyiség legyen, hogy ne érezzem magam elszigetelve a többiektől. Ezzel a kialakítással a tűzhely mellett állva is belátom az eseményeket, és ami a lényeg: tudunk egymással beszélgetni. Ez nemcsak nekem, hanem a gyerekeknek is sokat jelent, így ahelyett, hogy elvonulnának a szobájukba, inkább játszanak a nappaliban.”

A barátságos otthon melegéhez hozzájárul a nappali-konyha terébe állított cserépkályha, melyet Andreáék október közepe óta teljes kapacitással ki is használnak. „Számomra megmagyarázhatatlan, hogy miért, de a cserépkályha teljesen másfajta meleget ad, mint egy radiátor. Más az érzet, más a hangulat, és mi ezt nagyon szeretjük.”

Az otthonom én vagyok Spéci függönyök
Bár az alapberendezés immár hét éve kiszolgálja a családot, a nyughatatlan természetű Andrea mindig kitalál valami újítást.
„Tavaly beszereztem egy narancsos-rozsdás árnyalatú új szőnyeget, s annyira beleszerettem a hangulatába, hogy azonnal elhatároztam, fölspécizem a függönyöket is. Elszaladtam egy textiláruházba, ahol hasonló színű, hosszú rojtfüggönyt vásároltam, s ezt egyfajta fényszűrő gyanánt fölerősítettem az eredeti függöny elé. Na, akkor elkezdte szúrni a szememet a nappali zöld kanapéja, amit még régi lakásunkból hoztunk magunkkal. Szerettük, imádtuk, de úgy éreztem, helyette egy tojáshéjszínű lenne az igazán tökéletes. Megbeszéltem a férjemmel a dolgot és megszavaztuk az új kanapét. Nem bántuk meg. Iszonyú kényelmes, és a mind a négyen elférünk rajta. Így ha kivételesen valami jó filmet adnak a tévében, egymáshoz bújva nézhetjük a műsort. Új beruházás most egy ideig nem aktuális, bár a fejemben már motoszkálnak ötletek…”