Az 1980-as évek előtt az ólom sok festék és felületkezelő anyag alkotóeleme volt. Ahogy a festékrétegek elöregszenek, esetleg egy felújítás során, amikor a festék lepereg, lehámlik vagy széttörik, az ólompor a levegőbe kerül. Az ablakpárkányokon különösen nagy mennyiségű ólompor gyűlhet össze, mivel az ablakok nyitása és zárása koptatja a festéket. Az ólom okozta egészségügyi problémák főként a kisebb gyerekeket veszélyeztetik.

A régi vízvezetékből szűrőrendszer segítségével lehet az ólmot eltávolítani, azonban az ólomalapú festékek eltávolítása nehezebb feladat. Ha a festett felületen nem látható károsodás, az a legjobb, ha egyszerűen átfestjük egy nem mérgező festékkel. Az átfestés azonban nem végleges megoldás. A kopásnak kitett területeken végül leválik az eredeti ólomfestékréteg, és még több port hoz létre.
A teljes eltüntetéshez hívjunk szakembereket, akik gyakorlottak az ólomfesték-szennyezés kezelésében.

Az ólmot ugyan manapság már nem használják a festékgyártásban, a felújítás, festés, mázolás során használt festékek, mázak, festékeltávolítók és oldószerek viszont rendkívül ártalmas gőzöket bocsáthatnak ki. Az ózonkárosító illékony szerves vegyületeken kívül sok modern festék és máz élettartamát  különböző vegyi anyagokkal hosszabbítják meg, és egyes esetekben a gomba- és penészölő adalékok is erős szagokat árasztanak.

• Úgy csökkenthetjük minimálisra az ártalmas gőzök megjelenését, ha a felhasznált festékek dobozán a címkéket elolvassuk. Válasszunk vízalapú termékeket, ezeknek nincs vagy alacsony az illékonygőz-kibocsátásuk, valamint olyan olajfestékeket, melyeket természetes összetevőkből készítettek.

• Ügyeljünk arra, hogy a festékek, mázak ne tartalmazzanak formaldehidet, halogénezett oldószereket, aromás szénhidrátokat, higanyt vagy higanyvegyületet.

• Figyeljünk, hogy a hozzáadott festékanyagok se tartalmazzanak ólmot, kadmiumot, krómot és oxidjaikat.

• Mindig kerüljük a festékspray-k használatát.

• Festéskor, mázoláskor tartsuk áramlásban a levegőt, csináljunk huzatot.

• Tegyünk egy kis ecetet a szobába, hogy csökkentsük a festékszagot.

• Zárjuk be az ajtókat, ha csak egy helyiséget festünk, így a többibe nem szivárognak be a kellemetlen szagok. Vagy akasszunk fel vásznakat, hogy azt a területet, ahol a festés zajlik, elszigeteljük a lakás többi részétől.

• Kerüljük a kémiai oldószereket, a spirituszt. Ha mégis nélkülözhetetlenek, akkor takarékoskodjunk velük, és használjuk újra őket, amennyire csak lehet.

• Csökkentsük minimálisra az ecsetek és a hengerek tisztítását. Csomagoljuk be őket nejlonzacskóba, és másnap használjuk újra.

• Fejezzünk be minden festést szőnyegek és mennyezetlapok vagy más olyan anyagok felrakása előtt, amelyek hajlamosak a szagokat magukba szívni, és megtartani.

• Várjunk 48 órát, mielőtt elfoglalnánk az újonnan festett helyiséget.

• A fölösleges festéket adjuk át rászorulókat támogató szervezeteknek, ne dobjuk a kukába.

Az alacsony illékonyanyag-tartalmú festékek, pácok, politúrok vízalapúak. Mivel nem tartalmaznak kőolajszármazékokat, kevesebb gőzt bocsátanak ki. Az ilyen festékek nem vagy alig tartalmaznak formaldehidet, ólmot. Valamennyi szaguk természetesen ezeknek is van.

A zéró illékonyanyag-tartalmú festékek azok, amikben 0,5 g/l vagy kevesebb illékony anyag található, és ezeket úgy is tekinthetjük, mint amelyek nem tartalmaznak ilyen anyagot.
A természetes festékek és fedőanyagok növényi olajokból és színezékekből, agyagból, krétából, tejkazeinből, méhviaszból és más természetes hozzávalókból gyártott olajalapú festékek. Kellemes az illatuk, és ritkán okoznak allergiás tüneteket.

A nem mérgező festékeltávolítók nem tartalmaznak a festéket meglazító erős oldatokat, többnyire metilén-kloridot. Tudni kell, hogy ennek a vegyületnek rákkeltő hatása van. A vízben oldott festékleszedőkkel tovább tart a munka, de nem mérgezőek, és kevésbé ártalmasak a környezetre.

Forrás: www.otthon.hu »