Megdöbbentő, például, belegondolni, hogy egy aranygyűrű elkészítése 20 tonna bányahulladékot eredményez. Magyarországon folyamatosan nő az alumínium dobozokból származó hulladék mennyisége: 2007-re elérte az évi 4400 tonnát, az évi egymilliárd alumínium dobozt. Ma például minden magyar évi 100 alumíniumdobozt dob a szemétbe.

A környezet fizet érte először

Külföldön a sörösdobozok visszaválthatók, országtól függően Európában 35-70 forinttal fizetnek többet a dobozokért, amit leadáskor visszakapnak a fogyasztók. Itthon - annak ellenére, hogy a sörök körülbelül fele és a szénsavas üdítők 1-2 százaléka fémcsomagolásban kerül a polcokra - egyáltalán nincs betétdíjas doboz. Pedig az újrahasznosításuk 90-97 százalékkal kevesebb energiafelhasználást, 95 százalékkal kevesebb légszennyezést, körülbelül ugyanennyivel kevesebb vízszennyezést és bányászati hulladékot eredményezne.

Az előállítás költségeit azonban nyilvánvalóan a fogyasztó fizeti meg, ezért nem mindegy nekünk sem, hogy milyen áron készül a csomagolás. Tudnunk kell, hogy a divaton, és a marketingen kívül nincs technológiai magyarázata annak, hogy miért kerül az ital fémdobozba.

A boltban is olcsóbb az „újradoboz"

A drága alapanyag és a kitermelés környezeti problémái miatt kézenfekvő, hogy a fémet csak valóban indokolt esetben - például tartós termékeknél, évtizedeken át használt járművek, épületek elemeiként - használják az emberek, ne pedig eldobható csomagolásként.

Kerüljük a fémcsomagolásokat, mert drágán vetetik meg velünk. Elég, ha megnézzük, mennyibe kerül egy műanyagpalackos üdítő, és ugyanaz fémdobozban. A fémdobozoknál előfordul, hogy a termék árának a fele-kétharmada a csomagolás, miért ne költenénk ezt inkább a tartalomra?

Az elkerülhetetlenül keletkező fémhulladékot gyűjtsük szelektíven. A hulladékgyűjtő szigeteken a szürke tartályba kell bedobálni a fémhulladékot, lehetőleg tiszta állapotban.

Tipp: még több Zöld Hír a FigyelőNeten: www.fn.hu/zold »
A HUMUSZ (Hulladék Munkaszövetség) honlapja: www.humusz.hu »