Nem alkalmas erre a célra a görgetegkő, mivel az a patakokban található meg a természetben. Ha azonban szereted ezt a kőtípust, nyugodtan alkalmazhatod a kert mélyebb fekvésű részein, ahova a természetes csapadék is összegyűlik, így ez imitált patakként funkcionálhat. Kisebb-nagyobb köveket egyaránt válassz, a kövek aljára teríts tófóliát, és ahova növényt szeretnél ültetni, lyukaszd át, és telepíts vízpartimitátor növényeket (pl.: Tűzliliomot, Kúpvirágot, Nefelejcset, Árnyliliomot).

Klasszikus értelembe vett sziklakert építéséhez Magyarországon a mészkövek alkalmazása a legcélszerűbb, mivel ez a kőfajta a leggyakrabban előforduló kő a természetben. Minél nagyobb köveket választunk a hatás annál jobb lesz. A kis kövek rendetlenség, nyugtalanság látszatát keltik. Több kicsi helyett inkább egy nagyot alkalmazzunk. A kövek elhelyezésénél törekedj arra, hogy lehető legtermészetesebb módon történjen.

Figyeld meg, hogy milyen irányban húzódnak meg a hajszálerek, repedések, ezeknek feltétlenül vízszintesen kell futniuk. Ennek nem csupán esztétikai indokai vannak, ha ugyanis függőleges irányban helyezkednek el, a csapadék könnyebben beszivárog a kő belsejébe, ami a téli fagyok idején akár szét is repesztheti azt.
Ha van rá lehetőség, akkor érdemes egy telet kivárni a beépítésig, így könnyen kiszűrhető az esetleg kevésbé, vagy egyáltalán nem fagytűrő szikla is.

Az építőanyag kiválasztásánál fontos szempont, hogy egy féle típust kell választani, még akkor is, ha a környéken több fajta kő fellelhető. Ez nem csak a színre vonatkozik. Egy frissen bontott, érdes és sarkos kő teljesen más karakterű és tulajdonságú, mint egy felszínen talált, az eső és a fagyok által már „megszelídített" szikladarab.

Geometriáját tekintve az olyan kő, melynek két kiterjedése jelentősen meghaladja a harmadikat, inkább egymásra rétegezve mutat jól, míg a „kocka" formájúak egyedi darabként mutatnak.