nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

A divattörténet sötét oldala: a Dior

A legnagyobb tervezők és divatházak történetében is előfordultak komoly válsághelyzetek, kudarcok. Új sorozatunkban ezekről lesz szó. A mai rész főszereplője: a Dior divatház.
Benecz Judit
f Ajánlom

Ha bárki is azt gondolná, 40 éves korára egy embernek már eldől a sorsa, Christian Dior a legjobb példa rá, hogy nem így van. A New Look ruhafazon atyja 41 éves volt, amikor debütáló kollekciójával egy csapásra beírta magát a divattörténelembe. Munkájának gyümölcsét azonban nem sokáig élvezhette.

Álomvilág és művészlelkek

1905-ben, tehetős normandiai családba született. Igazi különc kissrác volt, akit a képzelete által gyártott kis világban élt. Imádott édesanyja maga volt a megtestesült elegancia a kisfiú számára; öltözködése, kifinomult stílusa sok évvel később Dior ruhatervezői munkásságát is inspirálta. Édesapja azonban korán kirángatta őt álomvilágából. Azt akarta, hogy fia a diplomáciai testületben építsen karriert, ezért 1925-ben a párizsi École des Sciences Politiques iskolába íratta politikai tudományokat tanulni.

A bohém művészvilág azonban nagyobb hatással volt Diorra, mint az iskolai tananyag, szívesebben töltötte idejét olyanok társaságában, mint Jean Cocteau költő, filmrendező, Max Jakob író, költő vagy épp Salvador Dalí festőművész. Mind közül Christian Bérard divatillusztrátor volt rá a legnagyobb hatással, akinek később kulcsszerep jutott a divatház megalapításában is.

Christian Dior fiatalon
Christian Dior fiatalon

Művészeti galéria a papa pénzéből

A fiatal Christian Diort leginkább csapongó lelkesedése, újdonságok iránti intellektuális érdeklődése határozta meg. Minden érdekelte, ami más, mint a megszokott, ami avantgárd. Még a politikát is érdekesnek találta; anarchistaként jellemezte magát, ellátogatott a Szovjetunióba is, a totalitárius diktatúra, a hatalom kegyetlen keménysége azonban sokként érte.

1928-ban, ahogyan az várható volt, tanulmányai végeztével nem vágyott a diplomaták életére. Helyette apja támogatásával művészeti galériát nyitott. A pénzt egy feltétellel kapta meg: a család neve nem szerepelhetett a galéria nevében. A korszak neves festői, Georges Braque, Pablo Picasso, Jean Cocteau és Max Jacob nem csak műveikkel, jelenlétükkel is gyakorta tisztelték meg a helyet. A művészvilágból verbuválódott baráti társasága azonban hiába szeretett elidőzni a galériában, pénzüket nem itt költötték el, bohém viselkedésük pedig a valódi kuncsaftokat is rendre elijesztették.

Dior szerepét ez idő tájt nem kell túlbecsülni. Ő volt a művészek barátja, de nem ő volt a művész. Húszas-harmincas éveire jellemzőbb volt, hogy a párizsi bohémvilág pereméről figyelte a történéseket, és élvezte, ha valamelyest részese lehet azoknak. De nem irányított, nem határozott meg semmit.

Dior két modellel beszélget egy londoni divatbemutatón 1955-ben (Fotó: Hulton Deutsch/Corbis)
Dior két modellel beszélget egy londoni divatbemutatón 1955-ben (Fotó: Hulton Deutsch/Corbis)

Válság és önállósodás

A könnyű lét 1931-ben ért véget. Nem volt elég, hogy rövid idő alatt elveszítette bátyját és édesanyját, a gazdasági világválság apja trágyafeldolgozó vállalatát is magával sodorta, így már nem akadt, aki pénzelje az ifjú galériatulajdonost. Nemcsak vállalkozását, de lakását is el kellett adnia. Nem volt hová mennie, így egy barátjánál húzta meg magát. A földön aludt, sokszor még ennivalóra sem volt elég pénze. Legyengült szervezetét a tuberkulózis is megtámadta, amiből jó egy évig tartott, mire felépült.

Harmincéves korára kezdett anyagilag is talpra állni, ezúttal már saját erejéből. Bérard-nak köszönhetően divatillusztrációkat, szkeccseket kezdett kalapokról eladni újságok számára, végül Robert Piguet svájci couturier kínált neki állást, ami meghatározó volt divattervezői karrierje szempontjából. Nem sokkal később Lucien Lelong dizájnstúdiójába is bekerült, ahol az akkor szárnyait bontogató Pierre Balmainnel dolgozott együtt. Balmain 1942-ben felvetette egy közös couture divatház alapítását, ezt azonban Dior elutasította. Helyette egy önálló vállalkozás alapítása körvonalazódott tervei között, aminek nagy lendületet adott, amikor látta, Balmain mekkora sikert ért el ’45-ös debütáló kollekciójával.

Christian Dior megigazítja a ruhát egy modellen (Fotó: Getty Images)
Christian Dior ruhát igazít egy modellen (Fotó: Getty Images)

Az első és utolsó 11 év

Marcel Boussac milliomos üzletember, “Franciaország pamutkirálya” volt az, akitől végül megkapta a szükséges kezdőtőkét vállalkozásához. Boussac textilgyárai a második világháborút követően megrendelés hiányában nem üzemeltek, ezért azt tervezte, hogy megvásárol egy haldokló divatházat, amit feléleszt, és így munkát szerez gyárainak. Ehhez szemelte ki magának Diort, aki azonban nem volt vevő az ötletre, hogy egy halálra ítélt márka megmentésén erőlködjön. Helyette felvetette, hogy saját neve alatt alapít divatházat, ami kiadhatná a munkát a textilgyáraknak.1946-ban, 41 éves korában így hivatalosan is kezdetét vette Dior divattervezői karrierje.

Az 1947-es “New Look” ruhafazon örökre beírta Christian Dior nevét a divattörténelembe. A sziluett, ami a derék karcsúságát hangsúlyozta ki, a 20-as és 30-as években teljesen háttérbe szorult, így a klasszikus női alak hangsúlyozásához visszanyúló tervező munkája forradalmi újításnak hatott a 40-es években. Többek között Marlene Dietrich és Ava Gardner mozicsillagok számára is tervezett filmes kosztümöket munkássága során.

Még ugyanebben az évben dobta piacra a máig közkedvelt Miss Dior parfümöt, parfümcsaládjának első tagját. Az ikonikus illat Dior lánytestvére, Catherine Dior után kapta a nevét. 1953-ban Roger Vivier, a stiletto cipők atyjának közreműködésével bemutatja a márka első cipőkollekcióját, két évvel később pedig az első Dior rúzs is az üzletek polcaira kerül.

Roger Vivier Diornak készült kollekciójából (Fotó: Getty Images)
Roger Vivier Diornak készült kollekciójából (Fotó: Getty Images)

Dior azonban nem érhette meg, hogy lássa márkája valódi kibontakozását. 1957-ben, máig nem tisztázott körülmények között, olaszországi nyaralása alatt szívroham következtében meghalt. Felmerült, hogy egy halszálkát nyelt le, és ez okozta harmadik, végzetesnek bizonyuló szívrohamát. Híre ment azonban annak is, hogy mindez nem igaz, és valójában egy kártyajátékot követően történt a tragédia, de egy párizsi előkelőség, Baron de Redé állítása szerint heves szexuális aktust követően érte a halál. Marcel Boussac magánrepülőjét küldte el Olaszországba, hogy Dior holttestét hazaszállítsák. Temetésén több mint 2500-an voltak jelen, köztük a divatipar jeles képviselői és vásárlói is.

Dior után a Dior

Utóda korábbi asszisztense, az akkor 21 éves Yves Saint Laurent lett, aki hírnevét az általa kreált trapéz sziluettel alapozta meg. A vásárlók azonban ruháit túlságosan is bohémnak tartották, így a kezdeti lelkesedést követően elutasítás jutott osztályrészül a tervezőnek. 1960-ban, miután besorozták, Saint Laurent elhagyta a márkát. Ezt követően Marc Bohan tervező vezetése alatt a divatház ismét megízlelte a siker ízét, anyavállalata azonban így is nehéz pénzügyi pályán mozgott, és 1978-ban, majd 1981-ben is csődvédelmet kért maga ellen.

Marc Bohan divattervező (Fotó: Getty Images)
Marc Bohan divattervező (Fotó: Getty Images)

1984-ben Bernard Arnault üzletember jelképes egy frankért vásárolta meg a Boussac Saint-Frères anyavállalatot, ami a neves Le Bon Marché áruházat is birtokolta. A következő évtizedben abból a célból, hogy a márka irányítása, pozicionálása, imázsának újraépítése egy kézből működhessen, Arnault több mint 350 Christian Dior licencet és több franchise-üzletet vásárolt vissza a cég számára. 1989-ben újabb kreatív igazgatói váltás történik, Bohan helyét Gianfranco Ferré veszi át, ezzel ő volt az első nem francia származású dizájner a divatháznál.

1997-ben a brit divattervező-zseni, John Galliano kerül a vezető tervezői székbe, hogy felrázza és új lendületet adjon a márkának, és ezzel valóban olyan divatházak versenytársa legyen, mint a Chanel. Bár Galliano munkája meghozta gyümölcsét és a Diort sikerült multimillió dolláros üzletté feltornászni, a különc, excentrikus tervezőt 2011-ben antiszemita botránya miatt azonnali hatállyal menesztették a márka éléről. Helyére Heidi Slimane került. 2015-ben a Dior 1,8 milliárd dolláros bevételt generált.

“A divattörténet sötét oldala” sorozat korábbi részei:

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon