A nyári papucsra csak 1 hónap garancia van?

Isteni cipőboltba futottunk bele, az összes cipő 5000 forint alatt van, százféle szín, ezerféle fazon, sőt még álmaink papucsát is megtaláltuk mindössze 2000 forintért. Hatalmas boldogság. Törzsvásárlók leszünk a boltban, gondoltuk. Aztán eltelt pár óra, és a szuper papucs mindkét fele elszakadt. Ugyanott. Felhúztuk magunkat, és elhatároztuk, hogy visszavisszük. Három hét után jött ki úgy a lépés, hogy a nyitvatartási időben el tudunk menni a boltba a panaszunkkal. Azzal nyitottak, hogy nem tudják, mit vártunk egy 2000 forintos papucstól… (Egyébként csak annyit, hogy 4 óránál hosszabb ideig maradjon hordható.) Majd közölték, hogy a papucsokra egyébként csak 1 hónap garancia van. Mi ugyan 3 hét után vittük vissza, ezért ezzel sem tudtak érvelni, de mit tehet az, aki kicsúszik az „egy hónapos” garanciából? Megkérdeztünk egy fogyasztóvédelmi szakértőt.

Tényleg csak 1 hónap a garancia?

Jótállás vagy szavatosság

„A jótállás tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, e körbe a papucs nem tartozik bele, az említett esetben a szavatosság jogi szabályozását kell figyelembe venni. A gyártónak fél éven keresztül kell vállalnia azt, hogy amennyiben rendeltetetésszerű használat során az adott termék a tulajdonos hibáján kívül sérül, az eladó köteles cserélni vagy javítani, és ez nem annak függvénye, hogy mekkora értékben vásároltuk az adott terméket” – magyarázta lapunknak Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő.

Persze akkor sem kell kétségbe esni, ha fél év után megy tönkre a cipő önhibánkon kívül. A jogszabály szerint ugyanis lehetőségünk van arra, hogy a terméket saját költségen bevizsgáltassuk, és ha beigazolódik, hogy a cipő vagy ruha gyártási hiba miatt vált használhatatlanná, a cég köteles kifizetni a bevizsgálás költségét, és cserélni vagy javítani az árut. „Persze azt érdemes végiggondolni, hogy milyen összeghatár felett vállaljuk, hogy kifizetjük ezt a 8000 – 15 000 forint közötti költséget, egy 2000 forintos papucs esetében én elgondolkodnék rajta…” – folytatta a szakértő.

Jogsértés és jegyzőkönyv

Sértett és elkeseredett vásárlóként persze elkezdhetjük felsorolni a vonatkozó jogszabályokat, de kizárt, hogy a pult mögött álló pénztáros bármit is tud reagálni a mantráinkra. Ő csak egyet tud, amit a tulajdonos vagy boltvezető utasításba adott neki. Saját munkáját féltve nem lehet jószívű és belátó. A szakértő Siklósi Máté szerint ilyenkor egyet tehetünk: megkérjük az eladót, hogy vetessünk fel jegyzőkönyvet, és az abban leírt panaszokat a fogyasztóvédelmi hatóságnak kötelező kivizsgálnia. „A fenti esetben egyébként két jogsértés is történt, ugyanis az eladó félretájékoztatta a vevőt, másrészt a vevő panaszáról nem készült jegyzőkönyv, ilyenkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a kivizsgálás után az esetek nagy részében bírságot szab ki.” Ezek szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy határozottan megkérjük az eladót, hogy vegyünk fel jegyzőkönyvet, és várjunk türelmesen, ameddig visszakapjuk a papucsunk árát…