Korábban sokszor azon kaptam magam, hogy vásárlás után azonnal kivágtam a ruhákban található címkét, amely úgy landolt a kukában, hogy rá sem néztem. Egyszer aztán két hónap alatt szétmostam az épp csak kedvencemmé váló kardigánom, amely bolyhosan, a felismerhetetlenségig elcsavarodottan került a kukába. Akkor döntöttem el, hogy jobban utánanézek, mit mond a ruhákba varrt idegesítő, dörzsölő fecni, amely egyben kezelési útmutató is.

A címkén található ikonok sorrendben a következő témaköröket jelölik: mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, vegyi tisztítás. Az öt alapszimbólum különböző változatai igazítanak el abban, hogyan ápold és tisztítsd az adott ruhadarabot.

Mosás

A ruha moshatóságát üres mosótál jelzi, amelybe különböző kritériumok kerülhetnek.

	Kézi mosás. Kézmeleg (max. 40 °C) vízben óvatosan dörzsöld és rövid ideig mosd a ruhát. Mosás után ne csavard ki erőteljesen.
	Gépi mosás. A mosóteknőben lévő szám a mosóvíz maximális hőmérsékletét jelenti. A 30-as szám a finom anyagokat és az érzékeny színű ruhákat jelöli, amelyeket csökkentett fordulatszámon, normál mechanikus hatással és centrifugálással lehet mosni. 40-es általában színes pólókon, fehérneműkön, elasztikus anyagok felhasználásával készült ruhákon található. 60-as szám a színes ágyneműkön fordul elő, míg a 95-ös a főzésálló anyagokon és a fehér ágyneműkön.
	A mosóteknő alatti egy vonal a kíméletes (kis gépterhelés, lassú visszahűtés az öblítésnél, alacsonyabb fordulatszámú centrifugálás, stb.), a kettős aláhúzás nagyon kíméletes (mint a kíméletesnél, ezen felül a kézi facsarás is tiltott) kezelést jelöli. Kímélő módon, 40 °C-on általában modálból, viszkózból, poliakrilból, poliészterből és poliamidból készült finom anyagokat, 30 °C-on filcmentesre kikészített gyapjúból és acetátból készült ruhákat mosunk.
	Az áthúzott teknő olyan érzékeny, finom anyagokat (gyapjú vagy selyem) jelöl, amelyeket tilos mosni.

Klóros fehérítés

	Az üres vagy „Cl” jelzésű háromszög esetén az adott textília fehéríthető klórtartalmú termékekkel.
	A sötét, áthúzott háromszög esetén a klóros fehérítés nem megengedett.

 
Szárítás

	A négyzetben lévő kör a ruhaszárító gépben való szárítást jelöli. A körben lévő pontok száma határozza meg, hogy milyen hőfokon történhet a művelet. Egy pont alacsonyabb (maximum 60 °C), két pont magasabb szárítási hőt jelöl. Ha nincs a körben pont, akkor nincs hőmérsékleti szabályozás sem.
	Ha ezt a jelet látod, ne próbálkozz a szárítógéppel!
	A négyzetben lévő három függőleges pálcika a levegőn való szárítást jelöli. Ez esetben a ruhákat felcsíptetve száríthatod, kicsavarás vagy centrifugálás nélkül.
	Ez esetben felakasztva száríthatod az adott ruhadarabot centrifugázás vagy kicsavarás után.
	Ha ezt a jelet látod a címkén, akkor a ruhát csak fektetve száríthatod (általában vastag, kötött kardigánoknál fordul elő).

 
Vasalás

	A vasalóban lévő pontok a vasalás hőfokára utalnak. Egy pont esetében alacsony hőfokon, két pont esetében közepes (maximum 150 °C-on), három pontnál pedig a legmagasabb fokozaton is vasalható a ruha.
	Az áthúzott vasaló esetében értelemszerűen nem kell és nem is szabad vesződni a vasalással.

 
Vegyi tisztítás
A címkén található üres, fehér kör a vegyi tisztítást jelöli, amelynek több változata van.

	A körben található betűk a tisztítás módját jelölik. Az „A” esetében korlátozás nélkül alkalmazhatók az általánosan használt oldószerek. A „P” a perklór-etilént és fluorszénhidrogént jelöli, amelyek a leggyakoribb tisztítószerek. Az „F” a fluorszénhidrogén és a nehézbenzin jele, amelyeket érzékeny termékeknél használnak.
	A kör alatti aláhúzások a korlátozott folttisztításra utalnak. Minél több a vonal, annál több kitételnek kell megfelelni a tisztítás közben (pl. vízmennyiség, mechanikus hatás, szárítás módja).
	Ez esetben nem alkalmazhatók folttisztító szerek.

 
Textil-KRESZ

A címkéken látható öt jelképes rendszert a Ginetex (Groupement International d’Étiquetage pour l’Entretien des Textiles, azaz Textilkezelési Címkézéssel Foglalkozó Nemzetközi Szövetség) dolgozta ki 1975-ben. Ily módon próbálják a fogyasztókat tájékoztatni, mely eljárások alkalmazása nem okoz visszafordíthatatlan károsodást a szövetekben.