Nyári fertőző betegségeink

Szalmonella

A nyári szezon slágerbetegségei közé tartoznak az igen kellemetlen tünetekkel járó és a vakációt megkeserítő ételmérgezések, amelyek többségéért a szalmonella baktérium a felelős. Hideg időszakokban erről a betegségről nemigen hallani, mivel a baktérium szaporodását a meleg és nedves környezet, a nyári klíma segíti elő. Bár az utóbbi években fokozatosan csökken a szalmonellás esetek száma hazánkban, még mindig előkelő helyen szerepel a “nyári járványlistán”. A szalmonellás megbetegedések szinte kivétel nélkül azért következnek be, mert az ételbiztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyják az éttermekben, közösségi étkezőhelyeken. Elsősorban a nem megfelelően átsült, megfőzött ételek okozzák a problémát, ezek közül is leggyakrabban azok, amelyek tejet vagy tojást tartalmaznak. Ritkábban ugyan, de higiéniai okokból is felütheti fejét a betegség, például akkor, ha az étel készítője főzés előtt nem mosott kezet.

Az ételmérgezés általános rosszullét formájában jelentkezik: a beteget hasmenés, hányás gyötri, és nem ritkán láz és hasi görcsök is jelentkeznek. A megbetegedés gyermekekre, gyengébb szervezetű felnőttekre és idősekre különösen veszélyes lehet, ezért mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, ha valaki a fenti tüneteket tapasztalja magán.

Az enyhébb lefolyású ételmérgezések egy-két nap alatt elmúlnak gyógyszeres kezelés nélkül, de egy komolyabb, magas lázzal járó fertőzés hosszabb időre is kiütheti a beteget és kórházi ellátást is igényelhet, ezért a legjobb orvosság ebben az esetben is a megelőzés. A leghatékonyabb módszer, ha ételeinket jól átsütjük, különösen a csirkehúsokat, tojás- és tejtartalmú ételeket, a megmaradt ételt pedig jól záró edényben mielőbb lehűtjük (már néhány órás szoba-hőmérsékletű tárolás is nagyon megnöveli a nyári időszakban a szalmonella kockázatát). Ezek kívül tanácsos betartani a higiéniai előírásokat: étkezés előtt mindig kezet kell mosni, tiszta edényből és alaposan megtisztított evőeszközzel szabad csak étkezni, az étel előkészítési helyét pedig gyakran mossuk le és tartsuk tisztán, különösen a nyers hús előkészítésére használt munkaasztalt, vágódeszkákat. Terjeszthetik a betegséget rovarok, legyek is, ezért ételt soha ne hagyjunk fedetlenül. Állatokat ne engedjünk a konyhába. Tanácsos ezen kívül olyan helyről beszerezni az élelmiszert, ahol láthatóan ügyelnek a higiéniai szabályokra, és az áruk hűtése, tárolási módja is megfelelő.

Nyári vírusok

Sokan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy vírusfertőzéssel csak télen találkozhatunk, pedig nyáron épp olyan gyakran fertőznek a vírusok, mint például novemberben vagy februárban. Gyakoriak ilyenkor az RS-vírus által okozott légúti megbetegedések, ezek tüneteiben igen hasonlítanak az influenzára. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, azaz tüsszentéssel, köhögéssel jut egyik emberről a másikra. Egy szezon alatt akár többször is elkapható, és meglehetősen legyengíti a szervezetet, ezért érdemes távolságot tartani azoktól, akik tüsszögnek, illetve ha már elkaptuk a vírust, ügyeljünk rá, hogy ne adjuk át másoknak. Legjobban oltással védekezhetünk ellene.

Nyáron a nemi úton fertőző betegségek száma is megugrik. Ilyen például a klamídia, amire nálunk kevés figyelmet fordítanak, pedig akár súlyos hüvelyfertőzést, meddőséget is okozhat. Férfiakat és nőket egyaránt megfertőzhet. Legjobb ellenszere a gumi óvszer, de ha már elkaptuk a betegséget – aminek jele a pár napig tartó vizelési panaszok, vérzékenység, sárgás folyás –, akkor antibiotikummal gyógyítható teljes biztonsággal.

Hepatitisz és Lyme-kór

Szintén nemi úton terjed a hepatitisz B vírus, a hepatitisz A pedig ételek, víz útján fertőz. Nálunk mérsékelt az előfordulási aránya, de mivel mindkét típus igen súlyos betegséget okoz, érdemes védőoltással felvértezni magunkat, mert ezzel teljes biztonsággal előzhetjük meg a megbetegedést.

Szintén a nyári időszakban terjed leginkább a Lyme-kór, mivel ez kullancsokról kerül az emberi szervezetbe. A fertőzött kullancsokat rendszerint füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparton “szerezhetjük be”, általában hűvösebb időben. Legszívesebben a fejen, fül mögött, a testhajlatokban telepednek meg. A kullancs csípése és megkapaszkodása után azonnal még nem történhet fertőzés, erre minimum egy nap után kerülhet sor. Három nap vérszívás után viszont már szinte bizonyos a kórokozó átadása. Betegség ebben az esetben sem feltétlenül jelentkezik, sokszor az immunrendszer leküzdi a fertőzést. Ha mégis elterjed a fertőzés, annak jellemző tünete a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), aminek átmérője idővel akár az 50-100 millimétert is elérheti, valamint az erős égető érzés az ízületeknél. Jelentkezhet ezen felül még feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. Védekezni megfelelő öltözékkel lehet – például bakancsba, zokniba tűrt nadrágszárral, hosszú ujjú inggel, kullancsriasztó szerrel és rendszeres, főleg kirándulások után alapos, nap végi kullancsvizsgálattal lehet.