Szélesvásznú TV-k
Már 14 990 Ft-tól
„Egy mondatoddal megváltoztattad az életemet!..."
Nemrég ezzel örvendeztetett meg az egyik résztvevő.
Roppant kíváncsi voltam, vajon mi lehetett az a mondat, és miként lehet az, hogy senki másnak nem tűnt fel, vagy legalábbis nem ilyen átütő erővel?
Azóta megtudtam, és arra is rájöttem: ahhoz, hogy valaki rárezdüljön egy gondolatra, tegyen valamit önmagáért, örüljön saját ereje felismerésének, készen kell állnia a befogadásra.
Márpedig egyre többen vagyunk úgy, hogy szeretnénk tenni magunkért, az életünkért, mert rádöbbentünk, hogy senki más nem teheti meg helyettünk.
Bizonytalanságban élünk. Még az is, aki ebben a pillanatban jó sorsot mondhat magáénak. Olyan erőteljesen változik a világ, hogy vagy változunk vele, felvesszük a tempót, vagy lemorzsolódunk, hasznavehetetlenné válunk. Miközben ez utóbbit meggondolatlanul is a fejünkhöz vágják, meg kell őrizni önmagunkat, a magunkba vetett hitet!
Alkalmazkodás? Elfogadás? Rendíthetetlenség? Egyszerre? Tudni, hogy nekem mi a jó, védnökséget vállalni önmagam felett, vállalni a felelősséget a tetteimért és mindeközben szembesülni azzal, hogy teljes odaadást, néha erőmön fölüli teljesítményt, a közös ügyek ellentmondás nélküli vállalását várják el tőlem? Hmmm...
Ember legyen a talpán!
Ahhoz, hogy tudjam, merre kell vennem az irányt, mindenek előtt azt kell tudnom, hogy én hol tartok, ki vagyok? Ahhoz, hogy a felelősséget ne hárítsam másra, bíznom kell magamban. Ahhoz, hogy bárki felé kinyúljak, célszerű figyelembe vennem, hogy a másik MÁSIK. Nem gondolkozhat, cselekedhet úgy, ahogyan én elvárom. Ha elutasít, nem feltétlenül kudarc, mindössze arra figyelmeztet, hogy a dolgokat lehet másként is gondolni.
Nincs „jó", nincs „rossz", nincs „hiba". Ezek szavak. Tartalommal én töltöm meg őket. Ebből kifolyólag abban a pillanatban, amikor meglépek valamit, nevezhetem a „legjobb" cselekedetemnek, hiszen, ha jobbat tudnék, úgy csinálnám.
A formális logika szerint akár minden pillanatomat a „legjobbnak" nevezhetem. Így az egész életemet. Tetszik? Nem tetszik? Továbbra is gondolkozhatunk együtt.
Köszönöm a Nők Lapja Iskolája valamennyi résztvevőjének, hogy őszinte hozzáállással készek a formálódásra, pillanatnyi helyzetük átgondolására, a közös „munkára". Noha látszólag könnyedén elröppen egy-egy nap, a végén mindenki érzi, hogy keményen megdolgozott a sikerességéért.
Kertész Zsuzsa vagyok.
Igen ő, akit a Rádióból, Tévéből, közszereplések során megismertek.
Azt a tudományomat igyekszem ötvözni pszichológusi tapasztalataimmal, amit hivatalosan 40 év során begyűjtöttem a média területéről.
1945 Szilveszterén születtem Rákospalotai lány vagyok. Néhány hónapnyit dolgoztam a Mechanikai Laboratóriumban, majd 1965 - 1974 a Magyar Rádió munkatársa 1974 - 2000 a Magyar Televízió munkatársa, majd főmunkatársa lettem. • A média területén bemondó, műsorvezető, riporter, szerkesztő, rendező, forgatókönyvíró, orosz nyelvű műsorok közreműködője voltam.
Legfelső iskolai végzettségem:
1965 óta vagyok újságíró
1983 óta előadóművész
1994-ben az általam legfontosabbnak ítélt szakmai elismerés a Kazinczy díj birtokosa
1992 óta vezetem a Kertész Stúdió Bt. munkáját, ami egyet jelent a beszéd- és személyiségfejlesztéssel, közszereplésre felkészítéssel egyéni és csoportos foglalkozások formájában, csapatépítő tréningekkel, színpadi konferálással, játékvezetéssel, zsűrizéssel, prózamondással különböző hanghordozókon.
Kiemelt megbízóim:
Coaching:
Társadalmi szerepvállalás:
Legújabb a címlapról:
Övkisokos – mi a trend idén?
3 hozzászólás
4 hozzászólás
10 hozzászólás
18 hozzászólás Itt a Nők Lapja Café májusi bögrés játéka! Megnyerheted a Nők Lapja Café egyedi virágos bögréjét!
Már 14 990 Ft-tól
Már 19 900 Ft-tól
Már 14 900 Ft-tól
Egészséges ételek és aktív mozgás. Válaszolj, egy fehér Tolle kerékpárt sorsolunk ki!
Sorsolás 2012-06-07