Reggel nincs kedvünk felkelni, előre utáljuk az előttünk álló napot, hiszen „tudjuk", hogy ismét csak az unalom vár ránk, amikor rutinból oldjuk meg a feladatainkat. E „prognózisnak" megfelelően végezzük a munkánkat, nem élvezzük az ebédünket, unjuk a kollégáink társaságát, és hazaérve rosszkedvűen végezzük az otthoni feladatainkat. Ingerültek vagyunk a családtagjainkkal, és a párunkkal való összebújás sem dob fel - alig várjuk, hogy vége legyen a napnak, és biztosak vagyunk benne, hogy a másnap sem lesz sokkal érdekesebb. Ugye ismerős?

Alábbi tippjeinkkel abban segítünk, hogy két hét leforgása alatt az unalmas mélypontról feljuthassunk a csúcsra, vagy annak közelébe. Naponta legalább egy tanácsunkat fogadja meg - de az sem baj, ha nap mint nap akár hármat is kipróbál: egyet a munkahelyi, egyet az otthoni, egyet az „egyéb" tippjeink közül.

Nincs több unalom a munkahelyen

- Kérjünk a főnökünktől újfajta feladatokat! (Ha nem sikerül, próbáljuk - hatáskörünkön belül - mi tágítani a lehetőségeinket, vagy cseréljünk egy hasonló pozícióban lévő kollégával feladatot: így mindketten jól járunk.)

- Frissítsük fel a szűk munkahelyi környezetünket: tegyünk rendet az asztalunkon, cseréljük ki a keretben a családi képeket a legújabbakra, hozzunk be magunknak egy cserép új virágot, egy új bögrét!

- Válasszunk másik büfét/éttermet az ebédhez, vagy ha magunk viszünk ételt, akkor valami egészen mást csomagoljunk, mint eddig! (Például szendvics helyett vigyünk főtt ételt vagy salátát, vagy fordítva.) Ha eljárunk az étterembe, akkor ne mindig a megszokott társaságunkkal tartsunk, hanem ruccanjunk ki olyan kollégákkal, akikkel eddig nem voltunk közeli viszonyban. Ezzel erősödnek a kapcsolataink a távoli munkatársakkal, és új ingerek is érnek bennünket.

- Nézzünk körül az interneten: milyen állásokat kínálnak a hozzánk hasonló végzettséggel és gyakorlattal rendelkezőknek? (Akkor is tegyük meg, ha nem akarunk munkahelyet változtatni, mert egyrészt így képben leszünk: mennyit érünk a munkaerőpiacon, másrészt még az is lehet, hogy belefutunk egy olyan állásajánlatba, amely ellenállhatatlan kihívást jelent.)

- Érdeklődjünk, van-e lehetőség a munkahelyünkön új tudás elsajátítására, indítanak-e ingyenes vagy olcsó tanfolyamokat. Ha érdekesnek tartjuk, iratkozzunk be.

- Álljunk meg pár perc beszélgetésre azokkal az épületben dolgozókkal, akiket eddig csak látásból ismertünk, vagy akikkel csak köszönőviszonyban voltunk! Így új ismeretségekre, új (esetleg később hasznosnak bizonyuló) információkra, és esetleg talán új állásra is szert tehetünk.

+ 1 tipp: „Vezetőként figyelek arra, hogy a beosztottaim kéthetente más munkát végezzenek a laborban. Így nem találják unalmasnak a feladataikat, és nem kalandozik el a figyelmük. Szakmai továbbképzésekre is be szoktam íratni őket." (Zsuzsa, 38 éves laborvezető)

Érezzük jól magunkat - otthon is!

- Napi húsz perc séta vagy futás a szabadban - és elfelejtjük a gondjainkat. Ha rendszeressé válik ez a program, akkor egyre jobban érezzük magunkat, egyre nagyobb kedvvel nézünk a tükörbe. Nem beszélve arról, hogy e mozgásra és magunkra fordított idő alatt felfrissülünk, kreatív ötleteink támadhatnak, és megtalálhatjuk a választ olyan kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak.

- Séta, futás után töltsük meg a kádat vízzel, helyezzünk a kád köré illatos gyertyákat, a vízbe rózsaszirmokat is szórhatunk. Oltsuk le a villanyt, csak a gyertyák lobogjanak, s halkan szólhat a kedvenc zenénk! Csobbanjunk bele a kádba, és érezzük, ahogyan testünk-lelkünk ellazul és feltöltődik a meleg vízben!

- Hazafelé tartva (akár a bevásárlásnál, az üzletben lévő kávézóban) üljünk be egy kávéra, teára, és lazítsunk! Ezalatt átállunk munkahelyi „üzemmódból" otthoniba, kioldódik a feszültség, és jókedvűen érünk haza!

- Egy-egy nap hideg étel legyen vacsorára, hogy ne kelljen sokat szorgoskodni a konyhában - vacsora után pedig vegyünk elő egy jó regényt, és hagyjuk, hogy magával ragadjon a történet!

- Rendezzünk otthon, a párunkkal kettesben egy gyertyafényes vacsorát, és utána - tévézés helyett - beszélgessünk egy pohár bor mellett!

- Hívjuk el vendégségbe a legjobb (vagy akár a régen látott) barátainkat! Ne a vacsora legyen a fő attrakció, hanem például játsszunk együtt társasjátékot, vagy mindenki hozza el a tavaly készült, legkedvesebb fotóit (maximum ötöt!), és mesélje el a hozzá fűződő élményét!

+1 tipp: „Amikor már nagyon szürke és kilátástalan minden, amikor már mindennap ugyanolyannak tűnik, akkor általában nagy átalakításba kezdek: lecserélem az abroszokat, az ágytakarót, átrendezem a dísztárgyakat, a bútorokat, és mindig veszek valami apróságot a lakásba. Ettől mindannyiunknak jobb kedvünk lesz." (Linda, 36 éves, kétgyerekes anyuka)

...és minden megváltozik...

- Ha mindent ununk, idézzük fel, melyek voltak a gyerekkori/fiatalkori álmaink, és hol tartunk ezek megvalósításában. Nézzük meg, melyeket tudnánk elérni, és írjunk - legalább a fejünkben - tervet, hogyan fogjuk megvalósítani őket! (Nyugodtan gondoljuk végig, adjunk magunknak időt, hiszen nagyon sok egykori álmot ma is megvalósíthatunk!)

- Vegyük fel a kapcsolatot régi barátnőinkkel, barátainkkal, akik időről időre eszünkbe jutnak, de túl „macerásnak" tartottuk, hogy nyomozzunk utánuk! Az internet, illetve a közösségi portálok segíthetnek a régi ismerősök felkutatásában.

- Ha unalmas, egyhangú a szexuális életünk, beszéljük meg a partnerünkkel, hogy a következő hétvégén csak szerelmeskedhetünk, csak érinthetjük egymás testét, de maga az aktus nem történhet meg. Ez a „tiltás" fokozza a szenvedélyt, a másik iránti vágyat.

- Kezdjük el gondolatban (vagy akár fizikailag is) megtervezni a tavaszi kirándulást, illetve a nyaralást! Szedjük össze az utazási irodák bel- és külföldi prospektusait, és kezdjünk már most gondolati utazásba - amely akkor még izgalmasabb, ha családtagjainkat is „magunkkal hívjuk" ezekre az esti, tervezgetős gondolati nyaralásokra.

- Cseréljünk egy hétvégére lakást a legjobb barátainkkal! (A gyerekek a nagyszülőknél hétvégézhetnének.) Az új környezet, az új ingerek segítenek, hogy megújuljon az érdeklődésünk a párunk és önmagunk iránt is. Nem beszélve arról, hogy az idegen lakás remek otthoni ötleteket adhat, illetve személyes vágyaink megfogalmazásában is segíthet.

- Írjuk össze, milyen jó dolgok történtek ma velünk! Számoljuk bele a mosolyt, amit az utcán kaptunk, a frizuránkra vonatkozó dicséretet, mindent, amit csak fel tudunk idézni! Ez a „terápia" szinte azonnal jobb kedvre derít, és újabb célok felé lök bennünket.

+1 tipp: „Ha nagyon unok mindent, akkor semmit sem teszek úgy aznap, ahogy a többin: szabadságot veszek ki, és múzeumba megyek, vagy akár az állatkertbe, azután beülök egy cukrászdába, és esetleg délután még mozizom is egyet. Vacsorára pedig olyasmit készítek, amit még sosem főztem - ezzel a férjemet is meglepem." (Sarolta, 54 éves pénzügyi tanácsadó)

Még több az e heti Nők Lapjából: • Máté Krisztina: Végre én megyek a gyerekekért az oviba! » • D. Tóth Kriszta: Gorillázás Pizzaországban » • Melengető italok » • Használt rágó, megrágott kenyér - A legfurcsább sztárrelikviák » • Véres forgatás Újpesten: megkorbácsolt lányok » • 9 tuti karcsúsító mozgásforma tavaszra »