Az elmúlt hetekben kutattunk, olvastunk, utánajártunk, szakértőkkel beszélgettünk. Sorozatunk befejező részében nemcsak feltesszük, de kutatásaink alapján igyekszünk meg is válaszolni azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek bennünk.

1. Mit jelent az, hogy meleg?

A „melegség” a homoszexualitás hétköznapi, a melegek számára nem sértő megnevezése (a „buzi”, „homokos” szavak durvák és sértőek). Homoszexuálisnak azt az embert nevezik, aki a saját neméhez vonzódik szexuálisan. Nemcsak a férfiakra mondhatjuk, hogy melegek, hiszen gyakran a leszbikusok is melegnek nevezik magukat.

2. Hányan vannak a melegek?

A nagyfokú rejtőzködés miatt nehéz pontos számot mondani. Amerikai, angol és francia kutatások szerint a férfiak mintegy 4 százaléka tartja magát kizárólag melegnek, közülük minden második él homoszexuális párkapcsolatban. A nőknél ez az arány nagyjából a fele: 2 százalék leszbikus, 1 százalék él leszbikus párkapcsolatban.

3. Ez azért sok, nem?

Mint minden, ez is relatív. A statisztika szerint egy középiskolai osztályban legalább egy, de lehet, hogy két olyan gyerek van, aki, ha felnő, felvállalja melegidentitását. Senki sem vitatja, hogy a homoszexuálisok kisebbséget alkotnak, de elég sokan vannak ahhoz, hogy az elmúlt években szükségük volt arra, hogy küzdjenek a jogaikért.

4. De mégis, milyen jogokért? Hiszen senki sem üldözte őket!

Üldözni valóban nem üldözte őket senki (bár a történelemben erre is volt már több példa), ám egy meleg szerelmespárnak egészen mostanáig a magyar törvények szerint nem volt ugyanannyi joga, mint egy heteroszexuális párnak.

5. Azaz?

Azaz, ha egy meleg férfi meghalt, a lakását nem a párja örökölte, hanem a családja. Az a család, amelyik lehet, hogy korábban kitagadta, éppen a mássága miatt… Vagy vegyünk egy másik, hétköznapibb példát: egy meleg pár szeretett volna összeköltözni, közös otthont teremteni, de nem volt rá pénze. Míg a fiatal házasok viszonylag könnyen vehettek fel banki hitelt, ez meleg párokra nem vonatkozott… Egy harmadik példa: ha egy meleg srác balesetet szenvedett, a párja pedig nem rendelkezhetett az életét érintő kérdésekben, csakis családtag vagy házastárs tehette meg…



6. Mi változott?

Decemberben a magyar parlament elfogadta az úgynevezett regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely 2009. január elsejétől lép hatályba. Ez a rendszer a házassághoz hasonló jogokat biztosít a meleg pároknak, mégsem egyenlő a házassággal. A fő kivétel, hogy gyermeket a jövőben is kizárólag házaspárok fogadhatnak örökbe… Viszont több jogot szereznek az élettársak például hitelfelvételnél, vagy párjuk kórházba kerülése esetén felvilágosítást is kaphatnak partnerük állapotáról, de átvehetik egymás ajánlott küldeményeit is. A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos öröklési jogi jogkövetkezményekkel jár, mint egy házasságban, és ugyanolyan hatással bír a vagyonjogi kérdésekben is.

A kapcsolat felbontásához elég lesz, ha a pár közjegyzőhöz fordul, aki közös megegyezés esetén okiratba foglalja a viszony megszűnését. Ha a két személy között vita támad, a felbontás bírósági úton történik. Az élettársak emellett nem vehetik fel egymás nevét – bár a lehetőség továbbra is meglesz a névváltoztatási kérelem benyújtására, de ez hosszabb és költségesebb eljárás, mint ha törvény biztosította volna. Fontos, hogy kiskorú nem élhet a regisztrált élettársi kapcsolat lehetőségével – még a gyámhatóság előzetes engedélyével sem.

7. Mitől lesz valaki meleg?

Ezt a tudomány mindmáig nem tudja biztosan. A legtöbb tudós szerint a melegekben születésüktől fogva megvan egy genetikai hajlam, amelyet aztán tovább erősíthetnek külső ingerek.

8. Szóval a melegség egy betegség?

Nem, nem az, még akkor sem, ha sokáig valóban ezt gondolták a tudósok. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a homoszexualitást a nyolcvanas években törölte A Betegségek Nemzetközi Osztályozása listájáról, miután tudományosan bebizonyították, hogy nem betegség.

9. Akkor nem is ragályos?

Nem, egyáltalán nem, sőt az sem biztos, hogy öröklődik. A kutatások szerint egy meleg ember gyermekének 20-25 százalék esélye van arra, hogy örökli a hajlamot.

10. Ha nem betegség, akkor mégis, mi a melegség?

Egy állapot. Neked, kedves Olvasó, valószínűleg mindig is az ellenkező neműek tetszettek. Miért? Egyszerűen csak. Ez belülről fakad. A melegeknél ugyanígy van, csak a saját neműekhez vonzódnak.

11. Fognak valaha zaklatni engem a melegek?

Nem valószínű. Egyrészt, nem biztos, hogy tetszeni fogsz nekik. Ugyanúgy, ahogy te is válogatós vagy, a melegek sem vonzódnak mindenkihez. Emellett ugyanúgy, ahogy te sem próbálkozol tovább, ha valaki nemet mond neked, egy meleg ember sem fog heteroszexuálisokat zaklatni.

12. „De hát hallottam ilyesmiről a tévében! A minap is kisfiúkat zaklatott egy homoszexuális!”

Valóban, előfordul az ilyesmi, de az ilyen szomorú történetek elszigetelt esetek, nem szabad általánosítani. Számoljunk csak: ha igazak a statisztikák, akkor ma Magyarországon legalább kétszázezer meleg él – abszurd dolog lenne őket ilyen szörnyűségekkel vádolni.

13. Ha a legtöbb meleg ennyire hétköznapi, tisztességes ember, akkor miért mutogatnak női ruhában pózoló férfiakat a tévében, valahányszor „melegrendezvényekről” esik szó?

A tévében látható beöltözött férfiak nem homoszexuálisok, hanem transzvesztiták vagy transzszexuálisok. Ez utóbbi pszichiátriai kategória, olyan embereket jelöl, akik úgy érzik, hogy biológiai tévedés folytán „rossz testbe” születtek. A transzvesztitizmus egyszerűen „átöltözést” jelent. Valóban sokan melegek közülük, de a két dolgot külön kell kezelni. Úgy, mint amikor kijelentjük: minden budapesti magyar, de nem minden magyar budapesti…

14. Igaz-e, hogy a homoszexuálisok állandóan váltogatják a partnereiket?

Nem szabad általánosítani. A melegek közül is sokan a stabil kapcsolatot, szerelmet igénylik.

15. És mit csinálnak az ágyban?

Ez az, amihez nekünk semmi közünk. Mi, heteroszexuálisok sem részletezzük nyilvánosan az otthoni hancúrozásainkat. A magánélet maradjon magánélet!

16. „De a melegség akkor sem normális!”

Attól függ, mit nevezünk normálisnak. Valóban nem átlagos, de létező jelenség! Akár természetesnek is nevezhetjük, ha elfogadjuk, hogy a természet teremtette így őket.

17. „Ebben még mindig nem vagyok teljesen biztos. Szerintem sokan csak divatból melegek…”

Csupán divatból senki sem lesz meleg. Gondoljunk bele: önként miért vállalná bárki is azokat az atrocitásokat, amelyek még ma is érik a melegeket? Másrészt, önként miért bújna ágyba az ember valakivel, aki egyébként nem vonzza szexuálisan?

18. Mit mond az egyház a homoszexuális kapcsolatokról?

A történelmi egyházak általában egyetértenek abban, hogy maga a homoszexuális hajlam erkölcsileg nem értékelhető jelenség. A homoszexuális testi kapcsolatot azonban többnyire súlyos bűnnek tekintik, és alternatívaként a megváltozást vagy az önmegtartóztató életmódot javasolják.

Ugyanakkor mind több katolikus és protestáns teológus vallja, hogy a keresztény kinyilatkoztatásból nem következik az, hogy a melegek szerelmi kapcsolatát el kellene marasztalni. Svájc több kantonjában például a református egyház zsinata úgy döntött, hogy templomban, egyházi áldással adja össze az azonos nemű párokat.

19. Hallottam, hogy ha információkat terjesztünk a melegekről, akkor több ember lesz majd meleg!

Mióta az információk csökkentik az előítéleteket és az elutasítást, több meleg mer valós szexuális orientációja szerint élni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megnő a melegek számaránya a társadalomban, inkább azt, hogy kevesebben kényszerülnek titokban tartani életüknek ezt az alapvető, meghatározó részét, és több ismerősük tud róla.

Az „Anyu, meleg vagyok” sorozat topikját itt találjátok a Nők Lapja Cafe fórumán.

Még több az e heti Nők Lapjából: • Sohasem mertem megkérdezni » • Én, egyedül! » • Kávéötletek » • Ha nem jön álom a baba szemére... »  • Szabó Eszter énekesnő arról, hol a színe és hol a fonákja » • Kovács Katit Albert Györgyi hívta kávézni » • Pánik után, szülés előtt Schell Judittal »