Van, aki a lelkiismeretére hallgat. Más a saját egészségét félti. Én mindkettővel egyetértek, ma mégis csirkecombot ebédeltem. De vajon sokáig élnék, ha lemondanék a húsról? Mert akár egészségi, akár etikai okból válunk vegetáriánussá, azért jó tudnunk, milyen hatással van ez a változás a szervezetünkre. Nem mindegy persze, melyik vegetáriánus-irányzathoz csatlakozunk:

•  Vegánok: a legszigorúbban veszik a vegetáriánus elveket. Kizárólag növényi eredetű élelmiszereket fogyasztanak. Számukra bármilyen állati származék elfogyasztása megengedhetetlen. Nemcsak húst nem ehetnek, de tejtermékeket, tojást sem.

•  Laktovegetáriánusok: a növényi eredetű élelmiszereken kívül tejet és tejtermékeket is fogyasztanak.

•  Ovo-laktovegetáriánusok: tojást is esznek a növényi eredetű élelmiszerek és a tejtermékek mellett.

•  Szemivegetáriánusok: bár óvakodnak a marha- és sertéshús fogyasztásától, a hallal és baromfihússal alkalmanként kivételt tesznek.

Minden tápanyag fontos

Való igaz, a túlzott húsfogyasztás egészségtelen. Tudományosan bizonyított tény az is, hogy aki naponta legalább háromszor eszik zöldséget és gyümölcsöt, sokat tesz egészsége megőrzéséért: rengeteg vitamin és ásványi anyag van bennük, magas víztartalmuknak köszönhetően hozzájárulnak szervezetünk folyadékháztartásának egyensúlyához, rosttartalmuk révén pedig a bélcsatorna tisztításához. De vajon egészséges-e kizárólag ezeket enni, szélsőségesen felborítani a szervezetünkbe vitt növényi és állati eredetű táplálékok arányát?

– Az egészséges táplálkozás nagyon összetett kérdés. Nem arra vonatkozik, hogy egyvalamit ki kell tiltani az étrendünkből, egyoldalúvá téve azt – mondja kérdésemre dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa, majd hozzáteszi: – Ha helyesen szeretnénk táplálkozni, vigyáznunk kell, hogy minden tápanyagból, azaz fehérjéből, szénhidrátból, zsírból, vitaminból és az ásványi anyagokból megfelelő mennyiséget vigyünk be a szervezetünkbe.

Fehérjék, vas és vitaminok

A létfontosságú fehérjéknek két fajtája van. Az egyik csoportba az elsőrendű fehérjék tartoznak, amelyek úgynevezett esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavakat tartalmaznak. Ezeket szervezetünk nem tudja úgy előállítani, mint a többi aminosavat. Így tehát táplálkozástani alaptétel: elsőrendű fehérjékből kell biztosítanunk szükségletünk felét. Csakhogy ezeket állati eredetű fehérjéknek is nevezik, mert leginkább a húsban, a tejben és a tojásban fordulnak elő!

Egy vegetáriánus, aki egyáltalán nem fogyaszt állati eredetű élelmiszert, mégis hozzájuthat minden fontos aminosavhoz. Ám ennek érdekében szakszerűen kell kombinálnia étrendjében a megfelelő növényi fehérjeforrásokat. Ellenkező esetben fehérjehiányos állapot alakul ki, amely hosszú távon komoly betegségekhez, étvágytalansághoz, gyengeséghez, vérszegénységhez, testsúlycsökkenéshez vezethet.
A vegetáriánus táplálkozás másik veszélye az elégtelen vasfelszívódás. Bár a növényi élelmiszerekben nincs kevesebb vas, ám ha gond van fehérjebevitellel, a vasfelszívódás sem megfelelő, s ez súlyos hiányállapotot okozhat.

Baj lehet a vitaminokkal is. Leginkább a B12-vitaminnal, amely szinte csak állati eredetű táplálékokban van jelen. A szakszerűtlenül összeállított étrendet követő vegetáriánusoknál gyakran előfordul a D-vitamin és a kalcium hiánya is. A növényi élelmiszerek kalciumtartalma alacsony, így tejtermékek fogyasztása nélkül szinte lehetetlen a szervezet kalciumszükségletét fedezni.