Ez év őszén Bécsben rendezték meg az Európai Kardiológus Társaság kongresszusát. Az eseményhez kapcsolódó médiaszemináriumra lapunk is meghívást kapott, így most lehetőségünk nyílik arra, hogy a résztvevő, neves külföldi szakemberek tapasztalatait, kezelési-megelőzési elveit megismertessük olvasóinkkal. Több európai betegszervezet is jelen volt, képviselőik személyes tapasztalataikat mondták el.

Keith A. A. Fox, az Edinburgh-i Egyetem kardiológus professzora

Veszélyeztetett cukorbetegek

– A szívinfarktus több okra – például érelmeszesedésre, vérrögképződésre, magas vérnyomásra vagy a szívizomzat károsodására – vezethető vissza. Az artériás trombózis azt jelenti, hogy valamelyik verőérben vérrög keletkezik, amely elzárja a vér áramlását. Leggyakrabban a szív, az agy és a láb verőerei érintettek. A szív vérellátását a koszorúerek biztosítják. A koszorúereken az idők során kialakulhat érelmeszesedés, és ennek következménye lehet a koszorúér-szűkület. Ha a koszorúér elzáródik (leggyakrabban vérrög zárja el), akkor az a szívizomterület nem kap vért, amelyet az ér ellátna, ezért elhal a szívizom érintett területe. Ezt nevezzük szívinfarktusnak – magyarázta Keith A. A. Fox, az Edinburgh-i Egyetem kardiológus professzora.

Jelentős rizikótényező a kezeletlen magas vérnyomás, a koleszterinszint megemelkedése, illetve a "védő koleszterin” szintjének csökkenése, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás. Kiemelkedő kockázati tényező a cukorbetegség, hiszen ez – főleg a II-es típusú, amely általában felnőttkorban kezdődik – gyakran társul magas vérnyomással, vérzsíreltérésekkel és elhízással. Mivel az érrendszer meszesedése felgyorsulhat a cukorbetegségben szenvedőknél, ezért náluk nemcsak gyakoribb a szívinfarktus, hanem akár fiatal korban is jelentkezhet. Bizonyos statisztikák szerint két-háromszor gyakoribb a szívinfarktus náluk, mint azoknál, akik nem diabéteszesek.

Gyanús jelek
 
A koszorúserek betegségének gyanúját keltheti az angina pectoris, amely mellkasi-szegycsonti szorító érzéssel jár. A fájdalom a bal karba, bal lapockába, bal vállba is kisugározhat, és általában terhelésre jelentkezik. Akinél ilyen tünet előfordul, azt a szakemberek szerint mindenképpen ajánlott kivizsgálni: terheléses EKG-t, majd, ha a lelet koszorúér-betegségre utal, szívkatéterezést és érfestést is szoktak végezni.

Tünetek: fájdalom, verítékezés, halálfélelem
Az infarktus tünetei közé tartozhat a mellkasi fájdalom, amely kisugározhat a vállba, a karokba, de a gyomorszáj körüli fájdalom is jelezheti a bajt. A tünetekhez verítékezés, halálfélelem, rossz közérzet társulhat. Ilyenkor a beteg közvetlen életveszélyben van!

– Azért fontos, hogy a betegek időben erre szakosodott kórházi osztályra kerüljenek, mert infarktus esetén ott elvégezhető a szívkatéterezés és az elzáródott koszorúsér kitágítása – vélekedett P. Gabriel Steg professzor, a párizsi Bichat Kórház Koronáriaőrző osztályának vezetője. (Egyébként hazánkban is több, jól felszerelt, kiváló szakembergárdával dolgozó kardiológiai osztályon azonnal elvégezhetők ezek a beavatkozások.) Ilyenkor katétert vezetnek a koszorúérbe, egészen a szűkületig, és a katéteren lévő ballont felfújják, ami szétnyomja a szűkületet. Hogy ne essen össze az érfal, rugalmas fémhálót ültetnek az érbe. Az eret elzáró vérrög is kiszívható speciális módszerrel, de gyógyszeresen is oldható. Ha valakinek több koszorúerén található szűkület, és állapota lehetővé teszi az operációt, bypass-műtét végezhető, amelynek során – a beteg lábszárából vett visszérrel, s mellkasa belső felszínéről nyert verőérrel – áthidalják a szűkült érszakaszokat, és a szívizom ismét elegendő mennyiségű vért kap majd.

>