A fejfájás igen gyakori betegségtünet. Dr. Berky Mihály neurológus főorvos, a Központi Honvéd Kórházban működő fejfájás szakambulancia vezetője arra figyelmeztet, hogy a kellemetlen fájdalmat szervi elváltozás is okozhatja: ilyenkor másodlagos vagy tüneti fejfájásról beszélünk. Tüneti fejfájást többek közt gyulladások, vérnyomás-problémák, lázas betegség, arcüreggyulladás és – rendkívül csekély százalékban – daganatok okozhatnak. Azonban legtöbbször nem tapasztalható szervi elváltozás a rendszeresen visszatérő fejfájás hátterében. Ezt elsődleges fejfájásnak vagy önálló fejfájásbetegségnek nevezik. Az elsődleges fejfájások közé négy nagy fejfájástípus tartozik: a migrén, a tenziós fejfájás, a halmozott (úgynevezett cluster), valamint a kimutatható elváltozás nélkül fellépő, különleges fejfájások.

Öröklődhet a migrén

A migrén először általában tíz-tizenöt éves kor között jelentkezik, a lányoknál az első migrénes roham gyakran egybeesik a menstruáció kezdetével. Ez az egyik leggyakoribb fejfájástípus: előfordulása a lakosság körében mintegy 12 százalék; a nők körülbelül 18 százalékát, a férfiak 6 százalékát érinti. A pubertásig gyakoribb a fiúk között, majd a pubertást követően a fenti arány alakul ki a nemek között. A nőknél a migrén előfordulása a menstruáció kezdetétől a menopauzáig emelkedést mutat, majd megjelenése 50-55 éves korukra csökken.
Családi halmozódás is előfordul: ha valakinek a szülei és a nagyszülei is migrénesek voltak, akkor igen nagy az esély arra, hogy az illető is az lesz. Ha a nagyszülők nem, csak a szülők küszködtek migrénnel, akkor 40-50 százalék az esélye, hogy a gyerek a későbbiekben migrénes lesz.
A betegeknek különböző gyakorisággal lehetnek migrénes rohamaik: 40 százalékuk havonta egyszer vagy ritkábban küszködik ezzel; 25-30 százaléknak havi két-három rohama van, s körülbelül 25-30 százalékra tehető, akiket havonta többször gyötör a migrén. A fejfájással küzdők súlyosabb esetben, főleg, ha nem kérnek orvosi segítséget, akár napokra is kieshetnek a munkából.

A csoki okozhatja?

A migrén jellemzője, hogy rohamokban zajlik, egy-egy roham általában 4-72 órán át tart, s négy szakasza van. (Nem szükséges, hogy a roham alatt mind a négy szakasz megjelenjen.) Az első szakaszban a beteg furcsa változásokat észlelhet: ingerlékenyebb, tompultabb, nassol, édességre vágyik. A felvezető szakasz akár 24 órán keresztül is elhúzódhat, s jelzi a közelgő roham bekövetkeztét. Ezt követi a második, amelyben úgynevezett "auratünetek", például beszéd-, látás-, érzészavarok lehetnek (kieshet valami a látótérből, esetleg foltok, csíkok, vakító fények jelenhetnek meg a szem előtt). Nem mindenkinél és nem minden rohamban van auratünet, de ha mégis, akkor az néhány perctől egy óráig tarthat.