Parkolástól szoronganak a vénlányok

Rettegek, hogy nincs pénz a kártyámon – arcafóbia
Leginkább a felnőttkor küszöbén alakul ki ez a fóbia, amikor a bankkártya használata az önálló élet szimbólumaként jelenik meg, és gazdálkodásra ösztönöz. Akik nem tudják a pénzüket beosztani, azoknak ez a szorongásuk később is fennáll. Ennek egyik jele például a nyilvános kártyahasználat kerülése. A fóbiában szenvedők sohasem mennek olyan automatához, ahol már állnak, de üzletekben sem veszik elő a kártyájukat, ugyanis attól rettegnek, nincs a számlájukon pénz. Érdekes, milliomosok közt is találni arcafóbot.

Irtózom a nevétől – illenomofóbia
Gondolkoztál már azon, milyen névre cserélnéd le a sajátodat? Biztos nem választanál olyat, amilyet egy számodra negatív ember visel, például aki az iskolában folyamatosan csúfolt. Vannak azonban olyanok, akik nem engedik be a lakásukba azokat a szerelőket, akiknek a neve rossz dolgokat idéz fel bennük. Sőt párválasztáskor is ez az első szempontjuk: hogy hívják az illetőt?

Félek parkolni – insistofóbia
Ez a fóbia inkább a nőket sújtja, de az arány csak 54:46 a „javukra” a férfiakkal szemben. Általában egy balul sikerült manőver idézi elő. És a parkolási képességben való bizalom elvesztését csak fokozza, ha ezt követően egy szűk helyen, munkások rosszindulatú megjegyzéseitől kísérve, hatalmas forgalomban vagy az anyósülésen okoskodó párunk mellett kell belavíroznunk a megfelelő helyre. Jó hír, hogy vannak már parkolást segítő csipogó műszerek, így nem kell visszatérni a tömegközlekedésre.

Hány kiló vagyok? – ianxofóbia
Van, aki naponta ellenőrzi a súlyát, más azonban csak szökőévenként egyszer. Ha az első csoportba tartozol, és lábujjhegyen pipiskedve állsz a mérlegre, majd az ujjaid között kikandikálva mered csak megnézni, hol áll a mutató, akkor ideje kigyógyulnod ebből a nyugtalanító fóbiából. Fogadd el magad, és ints búcsút a lelkiismeret-furdalást okozó édességeknek!

Nem akarok vénlány lenni! – virgofóbia
Kutatások igazolják, hogy a félelem, az elkeseredés kellemetlen szagokat eredményez. Ennek egyik jele az izzadás. És ez azoknál is jelentkezhet, akik negyvenhez közeledve görcsösen férjet szeretnének találni. A vénlányságtól való félelmet azonban észérvekkel el lehet nyomni, azt kell mondogatni: amikor nem számítok rá, akkor talál rám a szerelem.

Úristen, elmentettem az anyagot? – perdetofóbia
Aki egyszer már megtapasztalta, hogy az órákon át végzett munkája – a számítógép meghibásodása vagy egy áramszünet miatt – elszállt a semmibe, az attól kezdve folyamatosan ment. Sőt pendrive-ra, DVD-re is kiírja az anyagot, és átküldi a magán e-mail címére, hogy biztonságban legyen. Ezen a szorongáson csak az automatikus mentés és a központi szerver segíthet.

Nincs valami a fogaim között? – indensofóbia
Az ablaküvegben, a visszapillantó tükörben, de még a partikon a borospoharakba vicsorítva is azt ellenőrzöd, van-e valami ételmaradék a fogaidba ragadva? Majd az illemszabályokat megszegve a szádba nyúlsz, hogy eltávolítsd a legapróbb morzsát is minél hamarabb? Szerencsére amint eltűnt a maradék, megszűnik a probléma is, de ne felejtsd el, ez magánügy, érdemes ezért elvonulva, diszkréten végezni, és szigorúan fogselyemmel vagy fogpiszkálóval.

Nyugtalanítanak a szállodák – deversorafóbia
A Nemzetközi Szállodaszövetség felmérése szerint nagymértékben növekedett azoknak a száma, akik ettől a szorongástól szenvednek. Ezt a jelenséget „üzletember-fóbiaként” is emlegetik, ugyanis az érintettek 80 százaléka a munkája miatt kényszerül otthonától távol aludni. Ők gyakran fizetős vacsorapartnert is keresnek ilyenkor, hogy ne kelljen a szálloda éttermében azt mondani: „Egy személyre terítsenek.”

Máson ne legyen olyan ruha, mint rajtam! – idemofóbia
Szinte csak a nőket érinti ez a fóbia, és leginkább a magasabb társadalmi rétegekben élőket vagy a sztárokat. A díjkiosztó gálák előtt sok csillag forgolódik álmatlanul, hiszen annál pocsékabb hír nem is jelenhet meg a pletykalapokban, mint amelyik az egyforma ruhában pózoló hírességekről szól. Főleg ha a riválisok közt kilóban igen nagy a különbség. Ha idemofóbiás vagy, semmiképp se jelentkezz olyan állásra, ahol az uniformis kötelező!

Félek, hogy lemaradok egy tévéműsorról – alterdissemofóbia
Ezt a fóbiát a távirányítók megjelenése váltotta ki. Régebben nem volt ennyi csatorna, és ahhoz, hogy másik adóra lehessen kapcsolni, fel kellett állni a fotelből. Most azonban jobbnál jobb műsorok futnak párhuzamosan, és sokan egyszerre szeretnék követni az eseményeket. Egyes országokban ezért magán-egészségbiztosítók támogatják azoknak a távirányítóknak a megvásárlását, amelyekkel a képernyő alján kockákban lapozgatni lehet a csatornák között. De a kép a képben funkciós televízió is gyógyulást hozhat.

Az írás a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:

• Kudarc az ágyban – A szexről őszintén
  
• Féltékenység – Mikortól beteges?
  
• Vekerdy Tamás – Gyereklélek váláskor
  
• Nyelvtanulás felnőttkorban – Csak legenda, hogy nehezebb?
  
• Modern fóbiáink – Szorongás a parkolástól, elhízástól, szállodáktól, nevektől, egyedülléttől 

Előfizetnél a magazinra? Katt ide!