Nyithatok-e Bécsben cukrászdát?

Először is: a magyar vállalkozók számára 1994. február 1-jén hatályba lépett társulási szerződés értelmében mind a 15 uniós tagállamban adott a lehetőség a letelepedésre vagy új vállalkozás megalapítására mindennemű korlátozás nélkül, az adott tagország által más-más módon szabályozott feltételekkel.

Magyarra fordítva tehát a kampányban feltett kérdésre a válasz röviden igen, ám hozzá kell tennünk: ennek vajmi kevés köze van a májusi csatlakozáshoz. Mint ugyanis láthatjuk, közel egy évtizede lehetősége van a magyar vállalkozónak Bécsben cukrászdát nyitni, sőt az ambiciózus magyar vállalkozó akár egy londoni fodrászüzletbe is befektetheti megtakarított pénzét és energiáját.

Mindezt azért érdemes tisztázni már az elején, mert az Európai Unióról szóló vitákban gyakran hajlamosak vagyunk összekeverni a munkavállalás fogalmát a vállalkozás alapításával. Jelen írásunkban a vállalkozások alapításáról szólunk, ezen belül is ausztriai lehetőségekkel, az induláshoz szükséges információforrások ismertetésével foglalkozunk.

A magyar vállalkozó tehát szabadon telepedhet le vagy alapíthat új vállalkozást az adott tagország szabályi szerint mind a 15, május elsejétől pedig 25 uniós tagállamban. A nyelvismeret azonban nem elhanyagolható tényező. Mindez annak ellenére van így, hogy a bábeli zűrzavarban rendet óhajtó EU arra kötelezi az egyes tagországok hivatalait, hogy minden egyes uniós vállalkozó a saját nyelvén megismerkedhessen például egy ausztriai vállalkozás alapításának menetrendjével. A „minden uniós nyelven elérhető információt” elvének, legalábbis ami az online hivatalokat illeti, az osztrákok szépen megfelelnek.

Mindenek előtt tartózkodási engedélyre lesz szükségünk a kiválasztott célországban, vagyis Ausztriában. Ehhez első körben fel kell keresnünk a magyarországi osztrák hivatalos külképviseleti hivatal vízumosztályát. Tartózkodási engedélyünk formanyomtatványát le is tölthetjük a követség oldaláról. A vízum kiadásának feltételeiről magyar nyelven kapunk információkat, a PDF-formátumban letölthető kérelem azonban már igényel némi nyelvismeretet.

Ha először igénylünk tartózkodási engedélyt, akkor – magyar állampolgárként – az osztrák belföldi hatóságoknál (úgynevezett járási elöljáróság) vagy egy szövetségi rendőr-főkapitányságon is benyújthatjuk kérelmünket. Ausztria külön erre a feladatra egy keresőt is készített, amelynek segítségével kiszemelhetjük a helyileg hozzánk legközelebb eső ilyen intézményt.

A letelepedési engedély megszerzésének körülményeiről, feltételeiről egyébként egy másik, az unió és a csatlakozó országok összes nyelvén, így magyarul is elérhető, az unió által kitüntetett honlap is igen bő tájékoztatást ad.

Ha megszereztük a tartózkodási engedélyt, esetleg csak érdeklődünk a bécsi kávézó megnyitásához vezető út további részleteiről, érdemes az ausztriai vállalkozás alapításának feltételeiről némi információt szereznünk. Keressük fel az Osztrák Gazdasági Kamarák közelünkben lévő egységét, ahol előzetes bejelentkezés alapján – német és angyol nyelven – szakszerű tanácsot kaphatunk vállalkozásalapítással kapcsolatban, sőt a legtöbb kamara rendszeresen „workshopokat” is kínál vállalkozásalapítás témakörben. Az osztrák közigazgatással kapcsolatos általános „segélyoldal” sem fukarkodik az információval. Itt leendő vállalkozásunk tőkeszükségletétől kezdve a tőkeszerzés lehetőségein át a megfelelő jogi forma kiválasztásáig szinte minden részletről felvilágosítást kaphatunk.

Mielőtt megfelelő ingatlant és berendezési tárgyakat keresnénk leendő vállalkozásunkhoz, érdemes felkeresni az Ausztriában komoly hagyományokkal rendelkező, külön nők számára létrehozott üzleti szervezet egyikét. Ilyen az Üzletasszonyok Bécsi Központja (német-angol vegyesben olvasható -Businessfrauencenter), a Bécsi Gazdaságtámogató Alap nők számára létrehozott szervezete (Wiener Wirtschaftsförderungsfonds), vagy a Stájerországi Női Vállalkozásalapítók Központja (Gründerinnenzentrum Steiermark).