– Milyen érzés, hogy megtaláltad a párodat?

– Mindennap rácsodálkozom, hogy van mellettem egy férfi, aki ugyanúgy gondolkodik, ugyanazt az értékrendet képviseli, mint én, tudja mindazt, amit régen megkérdőjeleztem. Rengeteg apró dolog, észrevétlen tett és mozzanat bizonyítja, hogy férfiként, társként, barátként és szeretőként egyaránt mellettem áll. Már több mint három éve élünk boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban. Miki majdnem tíz évvel fiatalabb nálam, ahogy ő szokta mondani: kilenc és féllel. Mi egyszerűen összeillünk, a korkülönbség sosem volt téma. 

– Hogy bírjátok, hogy Miki Kaposvár és Gödöllő között ingázik?

– Szeretem őt a társamnak tudni, és ő is engem választott, így nem kérdés, hogy az ilyen gondokat áthidaljuk. Miki rendszeresen lejár Kaposvárra, az ottani rádió promóciós ügyeit intézi, a TV2-nél pedig műsorvezetőként is bizonyíthat. Mégsem panaszkodott egyszer sem amiatt, hogy kétszer kétszázötven kilométert kell utaznia, adott esetben egyetlen nap alatt. Mindez persze sok szervezést igényel, amit az is nehezít, hogy két rosszcsont kutyával élünk együtt.

– Az állatok különleges szerepet töltenek be az életedben?

– Így van! Ha egyszer nagyon sok pénzhez jutnék, biztosan arra költeném, hogy megkönnyítsem azoknak az állatoknak az életét, amelyeket magukra hagytak a gazdijaik. Egy blúzt, egy cipőt ki lehet dobni, de egy állatot nem. Számomra ez olyan, mintha magamhoz vennék egy gyereket, aztán meggondolnám magam, mondván, nem fér bele az életembe. Vannak, akik nem szeretik az állatokat, ezt el lehet fogadni. De az, hogy egy élőlénynek fájdalmat okozzanak! Ezzel nem tudok mit kezdeni. Szerintem sokan éppen azért fordulnak az állatvédelem felé, mert megcsömörlenek az emberi közönyösségtől és agressziótól.

– A te kötődésed hátterében is ez áll?

– Ennyire pesszimista azért nem vagyok, nekem az is kellett hozzá, hogy állatok között nőjek fel. A velük való törődés kisgyerekkorom óta az életem része, hiszen kertes házban laktunk. Volt ott kutya, macska, tyúk, ugróegér, csincsilla, kecske, bárány és még malac is. Olyan is előfordult, hogy hárman álltunk neki tizenhárom kismalacot cumisüvegből szoptatni! Számomra egyáltalán nem kérdés, hogy az állatokról gondoskodni kell.

– Aktívan is foglalkozol állatvédelemmel?

– Az utóbbi időben sajnos nem, de volt időszak, amikor minden hétvégén gumicsizmát és gumikesztyűt húztam, és egy gödöllői állatmenhelyen takarítottam a kenneleket, etettem és itattam a kutyusokat. Olyan is volt, hogy Miki velem tartott. Ezt is imádom benne: ő az az ember, aki vasárnap délelőtt minden további nélkül kijön velem az út szélére, hogy megkeressünk egy kölykeivel elkóborolt
német juhászt.

A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában! Keresd az újságárusoknál!

www.maximanet.hu