Élet mellrákkal

Mitől alakulhat ki emlőrák? – kockázatok a génekben és az életmódban

A leggyakoribb női daganatos megbetegedésnek számító mellrák kialakulásának számos feltétezett oka van. Ezek közül némelyik az életmódunkon múlik, míg mások genetikus alapon meghatározottak, így mást nem tehetünk ellene, mint hogy rendszeresen tartunk otthoni önvizsgálatot és eljárunk emlőszűrésre is. Ha ugyanis időben kiderül, hogy tumor fejlődik az emlőben, a betegség nagyon jó hatásfokkal gyógyítható.

A daganatos betegségek kialakulásának okairól a ma napig nincs kialakult álláspontja az orvosoknak – magyarul nem tudják biztosan, mitől is kezd el kifejlődni a páciensekben a tumor. Számos feltételezés van viszont, vagyis sok dologról nagyon valószínűnek tartják, hogy kiváltó ok lehet. Az emlőrákkal sincs ez másként: a kutatók konkrét okok helyett csupán hajlamosító tényezőket jelölnek meg, amelyek az elképzeléseik szerint nagyban hozzájárulhatnak a betegség megjelenéséhez. Az alábbiakban ezeket a rizikófaktorokat vesszük sorra.

Mitől alakulhat ki emlőrák? – kockázatok a génekben és az életmódban

Amin változtathatsz: az életmód

A rendszertelen, egészségtelen életvitel a legkülönfélébb betegségeknek tárja szélesre a kapukat, hiszen egy a szervezet védekezőképességét (az immunrendszerünk hatékonyságát) jelentősen befolyásolja, hogy mit és hogyan eszünk, mennyit alszunk, mennyire stresszes, zaklatott az életünk, van-e rendszeres napi rutinunk, ami megfelel a szervezet természetes működésének, illetve természetesen az is, hogy mozgunk-e eleget. Hajlamosak vagyunk félvállról venni ezeket a tényezőket, és azt mondogatjuk magunknak, hogy bírjuk a kemény hajtást, és bírnunk is kell, hiszen össze kell szedni a pénzt a kocsira, házra, nyaralásra, gyerekekre és így tovább. A szervezet valóban tolerálja és kiegyensúlyozza az életmódunk kilengéseit egy darabig, majd azután kártyavárként kezd összeomlani, és sorra jelentkeznek a különféle betegségek a szervi problémáktól a lelki bajokig.
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egyenes úton haladunk a betegségek felé akkor, ha az alábbi dolgokat nem adjuk meg a szervezetünknek:

– Napi nyolc óra alvás és rendszeres alvás-ébrenlét ciklus – keljünk és feküdjünk minden nap ugyanabban az időben.
– Változatos, mértékletes és rendszeres táplálkozás – napi 4-5 étkezésre van szükség, lehetőleg ugyanazokban az időpontokban. Az egészséges táplálkozás alapja, hogy sokféle táplálékot fogyasztunk – csak kevés olyan dolog van, amit ki kell az étrendből teljesen iktatni (ilyen például a finomított cukor). Emellett az étlapon bőségesen szerepeljenek nyers zöldségek és gyümölcsök, sovány húsok és halfélék, és lehetőleg hagyjuk el az alkoholfogyasztást és a dohányzást.
– Rendszeres testmozgás – napi 20 perces sétával már óriási előrelépést tehetünk az egészséges életmód felé. Heti három intenzív edzéssel pedig jó kondícióban tarthatjuk a fizikumunkat és a hangulatunkat is.
– Stressz kerülése – meg kell tanulni kezelni a stresszhelyzeteket, ha már nem tudjuk elkerülni őket, de a legjobb, ha minimalizáljuk tudjuk az ilyen szituációkat a mindennapokban. Nézzünk szembe magunkkal és az életünkkel, és ha a munkánk, párunk, lakhelyünk nem megfelelő, akkor változtassunk a helyzeten ahelyett, hogy beletörődve a sorsunkba kínszenvedéssel taposnánk nap nap után ugyanabban a mókuskerékben. Ne feledkezzünk meg sose arról, hogy az életünk alakulása nagyrészt a mi elhatározásainkon és tetteinken múlik.

Amik ellen az egyetlen eszköz a rendszeres rákszűrés

A mellrák kialakulásában az orvosok szerint a legjelentősebb rizikófaktor az életkor. Az emlődaganatos betegek 80 százaléka ötvenévesnél idősebb, ezért a kor előrehaladtával megnő a jelentősége a rendszeres szűrővizsgálatoknak is. 20 éves kortól évente háromszor ajánlott a mellrákszűrés, 30 és 40 között kétévente javasolják az orvosok, 50 felett pedig évente tanácsos megjelenni a szűrésen. Emellett rendszeresen havonta, kéthavonta egyszer otthon is kell mellvizsgálatot tartani, hogy felfedezzük időben a mellben fejlődő csomókat, duzzanatokat.

Mitől alakulhat ki emlőrák? – kockázatok a génekben és az életmódban

Az életkor mellett a genetikai hajlandóság az, amit semmiképpen nem tudunk befolyásolni: a megfigyelések szerint ugyanis jóval nagyobb a mellrák kialakulása azoknál a nőknél, akiknek a családjában már korábban diagnosztizáltak ilyen betegséget. Minél közelebbi rokonnál jelent meg a daganat, annál valószínűbb, hogy mi is veszélyeztettek vagyunk. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6 százalék. Ez az arány már 9 százalék, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16 százalék, amennyiben két rokonnál, és 27 százalék, ha három rokon betegedett meg.

A genetikai hajlamosság és az életkor mellett az alábbi személyes életelőzmények jelentenek még rizikófaktort:

Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében:
• akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött,
• akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel,
• akik 30 éves kor felett szültek,
• akik soha nem szültek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top