Életmód

Illik tudni… köszönni

A valóságshow-k óta akár "csácsumicsá"-val is köszönhetünk. De ne tegyük! Az illemnek ugyanis még a 21. századi életünkben is nagy szerepe van. Még ha meg is változott a világ, bizonyos szabályokhoz ragaszkodni illik.

Amíg az ember kicsi, addig minden egyszerű. A néniknek, bácsiknak csókolom jár, az iskolában meg a “hellószia”. De amikor már a szomszéd bácsi kalapot emel és “kezétcsókolomozik”, akkor talpig pirulva nem lehet “visszacsókolomozni”.








Reggel, délben, este


A napszaknak megfelelő köszönést használjuk, ha távoli ismerőssel találkozunk, ha idegen helyre lépünk be. Sajátos forma a férfiak részéről a hölgyeknek a “Kezét csókolom!” köszönés. A története a spanyol királyi udvarba nyúlik vissza, onnan családi kötelékekkel került az osztrák udvartartásba, majd onnan Magyarországra.  Manapság a rövidebb formája a “kezicsókolom” vagy a bizalmaskodóbb “kézcsók” is elfogadott változat. A “Kezeit csókolom!” viszont nem, mert az nyelvtanilag nem helyes, magyartalan.


Tegeződünk

Munkahelyeken általában a tegeződés az elfogadott, így a leghasználatosabb köszönési módok a latin eredetű “szervusz”, a belőle képződött “szevasz”, és a lerövidült “szia”. Nyelvünkben már teljes létjogosultságot kapott angol nyelvterületről a helló, és olasz nyelvterületről a ciao. Az ezután következő valamennyi változat már a szlengnyelvbe tartozik, vagyis illemtan szempontjából nem elfogadható.
A tegeződő köszönés nemzeti sajátosság. Az angolban – a nyelv tulajdonsága szerint – a tegezéshez a keresztnéven szólítást használják, Svédországban egyszerűen megunták a cirkalmas magázódós nyelvhasználatot, úgyhogy ott általános a tegeződés. Manapság nálunk is egyre többször tegeződünk, így nyelvünkben visszaszorulnak a magázódó köszönésformák is.






Szervusz: latin eredetű köszöntés. A servus a latinban szolgát jelent. Az általános latin köszönés: Servus Humillimus=szerény szolgálód (Alázatos szolgája, Alá’s szolgája) A szervusz 1815-ben jelent meg először magyar szótárban, német nyelvterületekről (“Servus”) terjedt el. Az olasz “ciao”, vagy Spanyol “servidor”, és “servus”valamint a “szervusz” közös latin eredetű szavak.




 



 






A köszönés formalitásai

Nagyon fontosak a köszöntést kísérő formalitások, amelyek legtöbbször a testbeszéd műfajába tartoznak. Néhány illemszabályt érdemes pontosan követni. 

Előre köszön:
•  férfi a nőnek
•  fiatalabb az idősebbnek
•  beosztott a főnöknek
•  belépő a bentlévőnek

A köszönés régi ceremóniája ma már jelentősen leegyszerűsödött, ám elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.







• A fejbiccentés és a kalapemelés


A fejbiccentés az utcai találkozások formája. Férfiak esetében télen hozzá kapcsolódhat a kalapemelés is. 

• Könnyű meghajlás

Férfiaktól hölgyeknek jár ki, általában bemutatkozáskor, azaz kézfogással együtt, vagy társasági összejövetelen.

• Felállás

Szabályai hasonlatosak az előre köszönés szabályaihoz, azaz férfiak mindig felállnak, ha nőt köszöntenek, a fiatalabbak, ha idősebbet, a beosztott, ha főnökét.
Társaságban új vendég érkezésekor a nők ülve maradhatnak, csak akkor állnak fel, ha náluk idősebb nőt köszöntenek.

• A kézfogás

Az üdvözlés egyik legrégibb formája, aki előre köszön, annak meg kell várnia, míg a másik kezet nyújt. A kézfogás nem kötelező, elmaradása nem udvariatlanság. A kézfogás nem fogadása viszont kifejezett sértés.





A kézfogás egyszerű, rövid, határozott mozdulat. Nem a másik tenyerének hosszas szorongatása, vagy hangsúlyozott rázogatása a lényeg. De nem is petyhüdt, lógó kézfejú, erőtlen kézemelgetés. A kézfogásnál a felek – mint minden köszönésnél – egymás szemébe nézzenek! 


• Ölelés és csók

A nagyon bizalmas kapcsolat kifejezője, régi hagyományai vannak. Általában rokonok között elfogadott üdvözlési mód. Az arcra csók – ha illendő – úgy csattan, hogy a száj nem érinti az arcbőrt!

• A kézcsók



Ha egy társaságban egy férfi kezet csókol egy nőnek, a többi férfit ez nem kötelezi kézcsókra. Viszont a kezet csókoló férfit kötelezi arra, hogy a társaság összes jelenlévő nőtagjának kezet csókoljon.


A legkedvesebb, megkülönböztetően udvarias, ünnepélyes formája a nő köszöntésének. Láthatatlan megállapodás a két fél között, ha a férfi kezdeményezi, a nő kézfogási helyzetben érezhetően visszatartott kezével jelezheti; nem kívánja elfogadni, ehhez semmiféle magyarázatot nem kell fűznie.

















Nem is olyan egyszerű eligazodni az illemszabályok között! Az udvariasság ahhoz is szükséges, hogy jó benyomást keltsünk társaságban, új munkahelyen, vagy egyszerűen csak egy utcai találkozásnál.

Kérdezd Rácz István etikett és protokoll szakértőnket! »



 



Szólj hozzá a Szólj hozzá Szólj hozzá a fórumokhoz!
• Mi illik, mi nem illik? »
• Illik? Nem illik! »


Könyvajánló:

Ottlik Károly: Protokoll. Viselkedéskultúra – Medicina Kiadó, 2004.
Görög Ibolya: Mindennapi maceráink – Életmód és viselkedési tanácsok Atheneum 2000. Kiadó, 2003.
dr. Sille István: Illem, etikett protokoll – KJK, 1992.

Kapcsolódó oldalak:

• Mindent az illemről »
• Mi illik »
• Mások szokásai »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top