Esther tízévi házasság után, búcsú nélkül hagyja ott férjét, a sikeres írót. Az író kétségek között vergődve, megszállottan keresi szerelmét, de nem bukkan a nyomára. A Zahir, vagyis rögeszme szorításában, egy titokzatos idegen segítségével járja be az utat, amely során megtanulja feladni önös érdekeit, elfelejti múltját, megszabadul személyes történetétől, mert csakis megtisztulva juthat el szerelméhez újra.

Részlet a könyvből

Szabad ember vagyok - A nő, Esther, háborús tudósító, nemrég érkezett vissza Irakból, mert az ország megszállása bármelyik pillanatban megkezdődhet, harmincéves, férjezett, gyermektelen. A férfi ismeretlen, huszonhárom-huszonöt év körüli, sötétbarna hajú, mongol vonásokkal. Mindkettőt egy kávézóban látták utoljára, a Faubourg Saint-Honoré utcában.
A rendőrség tudomást szerzett róla, hogy azelőtt is találkoztak már, bár azt senki nem tudta megmondani, hogy hányszor. Esther mindig úgy beszélt a férfiról - akit mindenki csak Mikhail néven ismert -, hogy nagyon fontos ember, de azt sosem említette, hogy milyen minőségében fontos neki: az újságírónak van rá szüksége, vagy a nőnek.

A rendőrség nyomozást indított az ügyben. Felmerült az emberrablás, a zsarolás és a gyilkosság lehetősége is - amin nincs mit csodálkozni, hiszen munkája során gyakran volt kénytelen olyan emberektől információt szerezni, akik kapcsolatban álltak terrorista csoportokkal. Felfedezték, hogy az utóbbi hetekben rendszeresen pénzt vett fel a bankszámlájáról: szerintük az információkért fizetett. Nem vitt magával ruhát, de érdekes módon nem találták meg az útlevelét.

A férfi ismeretlen, nagyon fiatal, nem szerepel semmiféle rendőrségi nyilvántartásban, semmilyen módon nem lehet kideríteni a személyazonosságát. A nő két nemzetközi újságírói kitüntetés tulajdonosa, harmincéves, férjezett. A feleségem.

Paulo Coelho hivatalos magyar honlapja »

Kiadó: Líra és Lant Rt.

Kapcsolódó fórum:
P. Coelho - 11 perc »