Kockáról kockára

Ma már nem csak játék a LEGO

A LEGO ma az egyik legismertebb és legnépszerűbb játék, amit milliók játszanak és játszottak gyerekként, és ami még felnőtt fejjel is sok örömet szerez nekünk. A játék nyolcvanéves története során több változáson és rengeteg fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan elképesztő konstrukciók építhetők belőle, amiről egykor talán csak a gyár alapítója álmodott.

A dán vállalatot, amely nyolc évtized után ma nagyobb számban készíti a színes műanyag építőkockákat, mint története során bármikor, egy egyszerű ácsmester, Ole Kirk Christiansen alapította 1932-ben. Első „üzemét” szülőfalujában, Billundban állította fel, ami akkoriban igazából csupán egy kis műhely volt, ahol fajátékok készítésével kezdett el foglalkozni. A vállalkozás csak két évvel később vette fel a dán leg godt – játssz jól – kifejezésből a LEGO nevet, és még újabb 12 év telt addig, míg az első műanyag játékok és építőelemek gyártását elkezdték.

Ez még nem a ma ismert formája volt a LEGO-kockáknak, de az alapokat megvetette: hasonló minőségű műanyagból készültek, mit a mai elemek, és megjelentek rajtuk az összekapcsolásukat segítő „bütykök” is. A vállalkozás azonban a csőd szélén táncolt, a termékeket nem vették.

Az alapító fia, Godtfred Kirk Christiansen volt az, akiben felmerült, hogy az elemek konstrukcióján változtatni kell, rendszerbe kell őket foglalni, és magasabb minőségű, egymáshoz pontosabban illeszkedő kockákat kell gyártani. Az általa felállított minőségi követelmény igen magas volt, és ennek köszönhetően az első igazi, már az ő elképzelései szerint 1958-ban legyártott elem még ma is tökéletesen illeszkedik a napjainkban készültekkel.

 

Újítások sora

A következő évtizedekben folyamatosan születtek az alap építőkockák mellett az új elemek, amikkel még változatosabb konstrukciókat lehetett építeni. Megjelentek a gumiabronccsal ellátott kerekek, a fény- és hangkeltő eszközök, az átlátszó elemek, és később, a hetvenes évek közepétől a kifejezetten tapasztaltabb „építőmestereket” megcélzó technikai elemek, amelyekből már valósághű, mechanikus funkciókkal rendelkező járműveket, robotokat lehetett készíteni.

Az ezredfordulón a számítástechnika is belépett a LEGO történetébe, amikor Mindstorms néven egy programozható számítógépes egységgel ellátott készletet dobott piacra a cég. Ennek azóta számos továbbfejlesztett változata készült, amelyekhez különféle érzékelőket és elektromos meghajtású motorokat lehet csatlakoztatni. Bár a LEGO addig is elképesztő variációs lehetőségeket rejtett magában – hat darab egyforma, 2×4-es elemet 915 millió (!) módon lehet összekapcsolni – a számítógépes egységek beépítése egészen új távlatok nyíltak meg a szenvedélyes LEGO-játékosok előtt.

 

Ma már nem csak játék a LEGO


Lakhatsz benne

Ma már a LEGO sokkal több, mint egy szórakoztató játék. A tudományok és művészetek művelői egyaránt felhasználják munkáik során, de a hobbiépítők is egészen elképesztő, bonyolult alkotásokat hoznak létre, arról nem is beszélve, hogy a hétköznapi felhasználók is képesek egy kis kreativitással a mindennapokban is alkalmazható tárgyakat építeni belőle. James May, a világhírű TOP GEAR autós műsor egyik műsorvezetője például egészen odáig ment, hogy egy lakható házat épített magának LEGO kockák felhasználásával, amiben nemcsak a falak, de a bútorok, ablakok, dísztárgyak, sőt még a zuhanyzó és a WC is LEGO-elemekből készült. A körülbelül 3 méter belmagasságú ház ezer önkéntes és 3,3 millió építőelem segítségével épült fel.

Éjjel-nappal orvosi szolgálatban

A cambridge-i egyetem tudósai is hasznosították maguknak Ole mester és fia találmányát: egy LEGO Mindstorms készletből olyan robotot készítettek, amely laboratóriumi kísérleteik során mesterséges csontokat épít. Ezt az egyébként nagyon monoton és hosszadalmas munkát a tudósok ki nem állhatták, ezért döntöttek úgy, hogy egy robotra bízzák, erre a célra pedig a LEGO alkatrészei tűntek a legalkalmasabbnak és legolcsóbbnak. A két robot éjjel-nappal dolgozik és 24 óra alatt elkészít egy mesterséges csontot, amely később betegek protéziseként szolgál majd.

 

Ma már nem csak játék a LEGO


Üvegház a kiskertbe

A fenti két felhasználás eléggé bonyolult építési műveleteket kíván. Van azonban sokkal egyszerűbb, mégis igen praktikus, sőt jövedelmező módjai is a LEGO felhasználásának: átlátszó elemekből tartós és tökéletes üvegházat építhetünk néhány négyzetméteren minden előképzettség nélkül. Ebben kora tavasztól késő őszig folyamatosan zöldséget vagy éppen virágokat nevelhetünk saját konyhánk számára. Bár az építmény nem lesz olcsó, de idővel biztosan megtérül a mai zöldségárak mellett, hiszen a játék történetét ismerve garantált, hogy a LEGO-kockák a következő hatvan évben is bírni fogják a strapát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top