Minek nevezzelek?

A név szerepe az, hogy viselőjét megkülönböztesse másoktól. Így volt ez már évszázadokkal ezelőtt is, ám míg a régmúltban akár lakóhelyváltáskor is új nevet kaphatott valaki, mára a névválasztás életre szóló döntés lett.
A magyar névadási szabályok kifejezetten szigorúnak számítanak. Nálunk nem lehet csak úgy kitalálni és felvenni egy nevet. Ha mégis különcködni akarunk, hosszadalmas procedúrának nézünk elébe. Vajon mi lehet ennek az oka? Dr. Raátz Judit főiskolai docens a magyar nyelv védelmével indokolja a szigort.
– Másutt valóban könnyebben lehet nevet adni; Svédországban vagy az Egyesült Államokban például bevett gyakorlat, hogy két név összevonásából alkotnak újat a szülők, de nyugodtan választhatnak bármilyen idegen nevet is csemetéjüknek. Nálunk erre nincs mód, viszont a legújabb, Ladó János–Bíró Ágnes-féle bővített Magyar utónévkönyv mintegy 2700 nevet tartalmaz. Ezek között igazán mindenki találhat hangzásban, jelentésben megfelelő nevet gyermekének – véli a nyelvész.

Ompoly és Dzsesszika
Az anyakönyvezési gyakorlat mellett a névadási szokások között is számos tovább élő hagyomány található. Sok családban az elsőszülött fiú máig az apja nevét kapja, kislányoknak viszont ritkábban adják anyjuk nevét, csakúgy, mint régen. A „tiszteleti névadás” hagyománya azonban alaposan átformálódott: míg elődeink egy-egy történelmi, irodalmi, bibliai hős, netán földbirtokos után nevezték el gyerekeiket, a mai példaképek inkább a szórakoztatóiparban születnek. Meg is szaporodtak az utóbbi évtizedben az idegen nevek az anyakönyvekben. Raátz Judit szerint a sok külföldi név megjelenésének másik oka, hogy a szülők tudatosan igyekeznek olyan neveket választani gyerekeiknek, melyek Magyarországon kívül is jól csengenek. Ennek ellenére évtizedek óta szinte ugyanazok a legkedveltebb nevek, miközben jó néhány régi-új, különleges és idegen név is felkerült a hivatalos névlistákra.
A rendszerváltás környékén kezdtek megszaporodni a Nyelvtudományi Intézethez érkező kérvények. Az „újítóknak” bizony nem volt könnyű dolguk. Ha már túlestek a család rosszalló megjegyzésein, át kellett verekedni magukat a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetén is. Aki azonban ismeri a régi (1971-es) Ladó-féle utónévkönyvet, az nem lepődik meg ezeken a nyelvújítási törekvéseken. A számos, máig népszerű név mellett akad egy-két fura szócikk is a könyvben; Ompolynak például már akkoriban sem kereszteltek senkit, időszerű volt hát kibővíteni az elavult névanyagot. Amióta nem kell harcba szállni azért, hogy Kevinnek, Patriknak, Krisztofernek, Dzsennifernek vagy Dzsesszikának hívhassák a gyereket, valóban kevesebb dolguk van a nevekkel az akadémia nyelvészeinek.
– Ma leginkább az idegen nevek helyesírása adhat okot vitára – mondja Raátz Judit. Sokan szeretnék a külföldi neveket eredeti alakjukban anyakönyveztetni, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a szülőknek legalább egyike nemzetiséginek vallja magát, egyébként a kiválasztott nevet a magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni a hivatalos iratokba. A névkutató úgy véli, a megkötések nem titkolt célja, hogy némiképp gátat vessenek az idegen nevek túlburjánzásának.

Becézhető, jól hangzó
Régen, az egyelemű nevek korában még szoros kapcsolat volt a név és viselője között; a kereszténység felvételével, majd a kételemű nevek elterjedésével azonban ez a kapcsolat fokozatosan elhomályosult. A szülők választását manapság a jelentés befolyásolja legkevésbé – mondja Raátz Judit. Az internetes csevegőfórumokat is böngésző kutató szerint egyértelmű, hogy leginkább a hangzás és a becézhetőség befolyásolja a döntést. További szempont, hogy a családban, sőt lehetőleg az ismeretségi körben se viselje senki az adott nevet. A naptár ugyanakkor mindig is hatással volt a névválasztásra, de a névadó szent helyett a leendő szülők ma jobbára arra figyelnek, hogy a névnap lehetőleg ne essen egybe a születésnappal vagy a karácsonnyal.

Ne tegyük nevetségessé!
Nem mindegy, milyen keresztnevet választunk a vezetéknév mellé; Fekete Mercédeszről vagy Földi Eperről például nem biztos, hogy mindenkinek egy személy jut eszébe. Furcsán hangzik a Vasi Tas vagy a Falus Örs név is, de Baka Kata sem valószínű, hogy szeretni fogja a nevét. A ma már anyakönyvezhető becenevekkel egyébként is óvatosan kell bánni. Ami jól áll egy kisgyereknek, az nem biztos, hogy illik egy felnőtthöz – nehéz elképzelni például egy Borka, Katica vagy Gergő nevű vállalatigazgatót. A hosszabb vezetéknévhez rövidebb keresztnév illik, és kellemesebben csengenek a vegyes hangrendű nevek – Strasszer Ede, Fábián Éva. A csupa azonos magánhangzó akár komikus is lehet – Görög Ödön, Veres Emese –, ha pedig mássalhangzó-torlódás van az elemekben, nehéz a kiejtés – Vass Sára, Stollmann Nóra.

Miből választhatunk?
1998-ban jelent meg Ladó János—Bíró Ágnes Magyar utónévkönyve, amely az 1971-es Ladó-féle utónévkönyv bővített és átdolgozott változata. Összesen 2606 nevet: 1163 férfi- és 1443 női nevet tartalmaz. A Bíró Ágnes szerkesztette Új magyar utónévkönyv 2710 nevet sorol fel. Aki ebben a két könyvben nem talál megfelelőt, annak arra is van lehetősége, hogy az általa kiszemelt névről szakvéleményt kérjen a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől. (Címük: 1068 Budapest, Benczúr u. 21. Tel.: 06-1-321-48-30) Az itt dolgozó nyelvészek szakértői állásfoglalást adnak a név bejegyezhetőségéről, ennek alapján dönt az anyakönyvvezető. A döntés ellen a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályához nyújthatnak be fellebbezést a szülők, ha itt is elutasítják kérésüket, bírósághoz fordulhatnak.
Könyvek a nevekről: Kálmán Béla: A nevek világa
Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Hogy hívnak?

További névlelőhelyek:
www.segitek.hu;
http://origo.hu/utonevtar;
www.extra.hu/pompom;
http://magic.ymmf.hu/lib/nevek

Divattrendek
A korábban gyakran kérvényezett Dzsesszika, Bonita, Leonetta, Leila, Dominik, Kevin, Martin, Krisztofer, Alexander, André, Szebasztián nevek ma már magyar helyesírással anyakönyvezhetők. A szakértők a Kimberly, Melody, Böbe, Csiri, Florida, Charlotte, Kethrin, Récsöl női neveket, valamint a Buddha, Zápor, Dodi, Bolygó, Zorg, Kisherceg, Szrecskó, Thami, Zoli, Gery, Deniel, Lauren, Romario férfineveket viszont nem javasolták anyakönyvezésre. A felújított régi magyar férfinevek közül egyre többször fordul elő a Bence, Zsolt, Levente, Csaba, Botond, Zsombor, Árpád, Bendegúz, Csongor, Csanád, Hunor, Koppány, Álmos, Kende, Vajk, Előd, Huba, Bátor. Érdekes, hogy lányok ritkábban kapnak régi szép nevet, bár újabban virágkorát éli az Enikő, Csenge, Kincső, Emőke, illetve a Hanga női név.
Németországban az anyakönyvvezetők döntik el, hogy a szülők által választott név bejegyezhető-e vagy sem. Döntésüket több névkönyv segíti, melyek közül a leggyakrabban a 66 000 nevet tartalmazó Keresztnevek nemzetközi kézikönyvét, az IHV-t (Internationales Handbuch der Vornamen) használják. Amennyiben az anyakönyvvezető nem találja megfelelőnek a választott nevet, s elutasítja bejegyzését, a szülők rögtön bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért, ahol nyelvész és pszichológus szakértők bevonásával döntenek. Franciaországban az anyakönyvvezető azt tartja szem előtt, hogy a gyereknek olyan neve legyen, amely nem teszi őt nevetségessé.

Névadási szertartások
Az újszülött elnevezésére, egyben befogadására koronként és területeként eltérő rítusok keretében került sor. Az egyház által babonának tartott „pogány” szertartásokat Európában a kereszténység elterjedésével a keresztelés váltotta fel. A szocializmus idején Magyarországon háttérbe szorult a vallás, ezért kevesebb gyereket keresztelt meg pap. Azonban tovább élt az igény az újszülött családtag vagy a néhány éves kisgyerek ünnepélyes névadójára. Ezt a célt hosszú ideig a tanácsi anyakönyvvezetők által levezényelt névadók szolgálták. Ez a szertartás a rendszerváltás óta kiment a divatból, pedig az önkormányzatoknál ma is van lehetőség gyermekköszöntőre – az eseményt kísérő műsorról rendezvényszervező cégek gondoskodnak. Mára ismét inkább a keresztelő mellett döntenek a szülők. Sokan vallásos meggyőződésből, mások a nagyszülők unszolásának engedve kereszteltetik meg gyermeküket. Az egyházak szívesen fogadnak minden jövendő hívőt, de míg a katolikusok szigorúbb feltételeket szabnak, a protestáns egyházak némiképp engedékenyebbek. A katolikus hitvallás szerint a keresztség és a házasság egy-egy szentség, vagyis Istennel való találkozási pont a hívek életében, ezért fontos, hogy a keresztelőt kérő szülők lehetőleg egyházi házasságban éljenek, mert ez is bizonyítja, hogy komolyan veszik a hitet – avat be a sokak által indokolatlannak tartott szigor hátterébe Vigyázó Miklós esperes. Tapasztalatai szerint ma mégis több azoknak a száma, akik csak ígérik, hogy megtartják a keresztelőn tett fogadalmat. Az evangélikusok és a reformátusok bárkit szívesen megkeresztelnek, de megkérdezik, miért szeretné a szülő a keresztelőt. A keresztelés ugyanis nem csak abból áll, hogy vízzel öntik le a gyereket. Olyan vallási szertartás, amely azt jelképezi, hogy a gyermek az egyház tagjává lett. Nagyobb gyerekeket, felnőtteket mise vagy istentisztelet keretében, kisbabákat ezek után vagy külön időpontban keresztelnek meg, reformátusoknál az istentisztelet elején kerül sor a szertartásra. Nem árt tudni, hogy a keresztség katolikus és protestáns felfogás szerint egy, azaz mindegy, milyen templomban kereszteltek meg valakit.
A keresztelőhöz keresztszülőket is szokás választani. A koma személye manapság inkább a családi szokásoktól függ, van, ahol családtagot, máshol barátot kérnek fel, gyakran nem is házaspárt. Szerencsés, ha a kapcsolat nem csupán jelképes, nemcsak a megajándékozásra szorítkozik, hanem valóban bensőséges viszony alakul ki a keresztszülők és a gyerek között.

Mit ajándékozzunk?
Klasszikus, jelképes ajándékok
– Kislányok gyakran kapnak arany ékszert, de fiúknak is szokás névvel vésett medált, karláncot adni. Ritkábban, de előfordul, hogy monogrammal vésett evőeszközt ajándékoznak, vagy a keresztszülő takarékbetétkönyvet nyit az újszülöttnek.
Ötletes, örök életű ajándékok
– A keresztszülők minden évben félretesznek néhány, a gyerek szülinapján megjelenő napilapot, hetilapot. Milyen érdekes, pótolhatatlan gyűjtemény lesz belőle húsz év múlva!
– A kis keresztgyerek minden évben kap egy olyan könyvet, ami majd leendő könyvtárát gazdagíthatja.
– A keresztszülők minden évben gondoskodnak egy-két emlékezetes, különleges programról (kirándulás, közös utazás, nyaralás). Az ehhez kapcsolódó fényképeket, rajzokat, térképeket külön albumban gyűjtik, hogy majd ezt is keresztgyermeküknek ajándékozhassák.
Praktikus ajándékok
– A legáltalánosabb, hogy ruhát, játékot adnak a keresztszülők. Az egyik internetes csevegőfórum tanulsága szerint a mai kismamák talán ezeknek a hasznos tárgyaknak örülnek a legjobban.

Dani fiam, a kor divatjához illően, a munkaadóm által szervezett ünnepségen kapta a nevét. Az 1982-es esztendő első felének termése, és a boldog rokonság egyszerre ünnepelte a jeles napot. A VII. kerület kisdobosai kék nyakkendővel, tiszteletbeli kisdobossá avatták a csöppségeket

.
Hajnal Éva

A leggyakrabban választott nevek toplistája a XX. század végén
1983—87 között            1996                     1998
 Fiúk lányok                fiúk lányok              fiúk lányok
Gábor Katalin           Dávid Alexandra    Dávid Alexandra
Tamás Anita             Dániel Vivien         Bence Vivien
Péter Andrea            Tamás Viktória      Dániel Fanni
Zoltán Tímea            Bence Dóra           Tamás Viktória
László Zsuzsanna      Péter Nikolett        Márk Dóra
István Éva               Ádám Fanni           Ádám Nikolett
Attila Ágnes             Márk Eszter           Péter Petra
Zsolt Krisztina          László Barbara      Máté Réka
János Judit              Zoltán Anna           László Eszter
József Mónika          Krisztián Klaudia    Balázs Anna

2000-ben :
Dániel Viktória
Dávid Vivien
Bence Anna
Máté Alexandra
Tamás Fanni
Péter Dóra
Balázs Réka
Ádám Petra
Márk Eszter
László Nikolett
Zoltán Laura
Patrik Boglárka
Gergő Zsófia
Gábor Krisztina
Krisztián Klaudia

Világjáró neveket kaptak
Dávid, Olivér és Gréta Nadin, három testvér, akiknek szüleik úgy választottak nevet, hogy az külföldön is használható legyen. Dávid születésekor Béla, az édesapa Németországban dolgozott, neki sok gondja volt saját nevével; a Bélát a németek sem kiejteni, sem leírni nem tudták helyesen. Többek között ez a tapasztalat is hozzájárult, hogy a gyerekek „nemzetközi” neveket kapjanak. Dávid és Olivér itthon sem különleges nevek, a Gréta és a Nadin inkább. A Nadint főleg az apa szerette volna, de nagy volt a családi ellenállás, így jött szóba a Gréta név, ami viszont a mamának tetszett jobban. A kislányt végül Gréta Nadinként anyakönyvezték, és kissé szokatlan módon, egyelőre mindkét keresztnév használatban van.

Berci, a biztos befutó
Nem volt kérdés, ha fiúnk születik, Bertalan lesz. Ez a név apa választása volt, még mielőtt egyáltalán szóba került volna, hogy gyerekünk lesz, így csak a vezetéknévhez jól passzoló lány nevet kellett találnunk. A naptárt és a névkönyvet lapozgatva a Zsófi és az Eszter maradtak versenyben. Végül vajúdáskor a férjem rám testálta a döntést, abban a pillanatban biztos voltam benne, hogy Esztert kell mondanom. A Berci névre csak második alkalommal került sor, akkoriban lány név párja a Tamara volt. Harmadszorra kissé nehezebben döntöttünk. Mivel biztos befutónk ekkor nem volt, a névválasztás gyakorlatilag kilenc hónapig tartott, csak lassan szűkült a kör, és végül a nagyok szavazataival az András név győzött, lány névként már „hagyományosan” a Zsófi és Tamara jöttek szóba. Fiaink, bár eredetileg ezt nem terveztük, a nagyapák után, amolyan tiszteleti, második nevet is kaptak. Így Berci egyben Miklós is, míg András Tamásként is anyakönyvezve van.

Kettős név:
Aki eddig kettős vezetéknévvel szerette volna anyakönyveztetni gyermekét, annak hosszú procedúrán kellett átesnie: születéskor a gyereket az apa nevére jegyezték be, és csak ezután lehetett kérvényezni a névváltoztatást. Ezt a hónapokig elhúzódó, több ezer forintba kerülő eljárást, a kettős név használatát lehetővé tevő, 2004. januárjától hatályba lépő új anyakönyvi törvény megszünteti.

Legalább egy évszaknyi távolságra legyen a szülinapjától, hangozzék szépen, magyarul, de legyen pontos megfelelője a mi zsidó-keresztény kultúrkörünkben, kéttagú legyen, mint a családnevünk, ezek voltak a mi elsődleges szempontjaink mindháromszor. Az ősmagyar nevek ezzel rögtön ki is estek: Csaba, Botond, Ákos, Lilla, Hajna hiába tetszenek, mit fog velük kezdeni a gyerek, ha ösztöndíjas lesz valahol? Nekem az is fontos volt, hogy ha bemutatkozik, értsék a nevét, ezért kezdődjön mássalhangzóval. Ha én például telefonon bemutatkozom, hogy Bálits Éva vagyok, tízből öt Csillának fog utána szólítani. Nem mintha kifogásom lenne a Csilla ellen, de hát nem így hívnak. Azt sem akartam, hogy ha a játszótéren elkiáltom a nevét, négyen-öten odaszaladjanak. És persze azt sem, hogy az amúgy is szokatlan családnévhez egy még ritkább utónév terhét akasszuk a nyakába. Gusztus dolga, mi a ritka, szerintem a kisgyerek generációját alapul venni. Mondhatjuk, hogy az István, László, Imre, Ferenc, Mária, Margit hagyományos nevek, mégis inkább a nagyszülei nemzedékében fordultak elő tömegével. Mihály fiam neve így kifejezetten avantgárd a hatévesek között, és Péternek sem anyakönyveztek tömegeket tavaly. Pannám meg Anna lett volna igazából, csak hát az a magánhangzó… Az is az én egészen személyes szempontom, hogy lehessen agyonbecézgetni a kis apróságot, amikor frissen-melegen kibújik, de aztán felnőttként se legyen infantilis hangzású a neve: Misi, Misu, Misóka-Manóka nyugodtan Mihállyá nőhet, Pancsamancsa is lehet komoly Panna. Petyuska még egy darabig maradjon ilyen kis becéznivaló gombócka.
Bálits Éva

Ladó János-Biró Ágnes Magyar utónévkönyve a Vincze Kiadó gondozásában jelent meg utoljára, ára: 1695 Ft.