– Az örökbefogadás különleges lélektani helyzetet teremt, amelynek összesen öt szereplője van, egy gyerek és négy szülő – mondja Dr.

Kardos Ilona, a Vadaskert Kórház gyermekpszichiáter főorvosa. – Az örökbe fogadott gyerek nehezen birkózik meg a ténnyel, hogy az őt örökbe fogadó anya előtt volt már egy édesanyja. Múltja megismerésétől kezdve foglalkozik a gondolattal, hogy hova tűnt el a vér szerinti édesanyja, egyre többet kérdez róla, aki így az örökbefogadó gondolataiban is állandóan jelen van. Épp emiatt az egyik legnehezebb feladat egy jól működő örökbe fogadó szülő–gyermek kapcsolat esetén, hogyan lehet érzelmileg rávezetni a gyereket arra, hogy a valóságban kire számíthat, kihez tud biztonságosan kötődni – állítja a doktornő.
Az örökbefogadás ugyanakkor nálunk ma még bizonyos értelemben tabunak számít, nem véletlen, hogy a legutóbbi időkig a titkos örökbefogadás volt az általános, és a nyílt változat a nemrégiben elismert civil szervezetek nyomására vált elfogadottá és közismertté. A titkolózás és a titkos örökbefogadás azonban nem ugyanaz, és az egyik nem következik a másikból.

A szakemberek egybehangzóan arra figyelmeztetnek, hogy a gyerek elől nem szabad eltitkolni a múltját. A gyermekpszichiátria szabályai szerint ötéves korig javasolható a titok felfedése, ha később történik, az már sérüléseket okoz.

A véletlenül kiderülő múlt óriási, szinte feldolgozhatatlan traumához vezethet; ahogy Kardos doktornő mondja, ilyenkor tényleg világgá szoktak menni a gyerekek. Tapasztalata szerint sok örökbefogadó számára mégis komoly nehézséget jelent belefogni abba a bizonyos beszélgetésbe. Vannak, akik akár évekig is képesek halogatni, míg végül késő lesz. A pszichiáternő találkozott olyan családdal, ahol a szülők addig vártak a megfelelő pillanatra, míg a gyerek kezébe került a születési anyakönyvi kivonata, melyben az otthonától távoli, eredeti születési hely szerepelt bejegyezve. Törvényszerű volt, hogy erre a már kamaszodó gyermek rákérdezett. A szülők ekkor úgy vélték, elérkezett a várva várt alkalmas pillanat. A múlt ilyen körülmények között történő megismerése azonban megkönnyebbülés helyett a gyerek és a család összeomlásához vezetett.

Hogyan mondjuk el?
Kardos doktornő a kilencvenes évek közepén négy éven keresztül vezetett egy elkeseredett örökbefogadókból álló terápiás csoportot, ahol többek között abban próbáltak segíteni, hogy azonosulni tudjanak az örökbefogadott gyerek sorsával. Ennek fontos állomása a vér szerinti szülő elítélése helyett a vele való együttérzés kialakítása. Ezután könnyebb a múlt feltárása is, amit egy-egy befogadott, örökbefogadott kiscicáról, kiskutyáról szóló igaz mesetörténet elmondásával és átélésével lehet előkészíteni. Ugyanígy egy elhagyott állat befogadása is segíthet. A doktornő szerint ezek a történetek nemcsak azt közvetítik, hogy az elhagyottságból van kivezető út, hanem segítségükkel az örökbefogadás fogalma is érthetőbbé válik.

Mielőbb családban
Az „igazi anya" probléma mellett Dr. Kardos Ilona az örökbefogadás hazai gyakorlatában a legsúlyosabb gondként az esetenként akár több éves csecsemőotthoni tartózkodást jelöli meg. Közvetlenül a gyerek örökbefogadása után vagy néhány év múlva számtalan magatartási és alkalmazkodási zavarral kellett megküzdenie a családnak. – A gyerekek nem tudják kiheverni az évekig tartó csecsemőotthoni időszakot, nem véletlen, hogy velük van a legtöbb gond. A baj az, hogy az intézményes, több gondozónős ellátásból teljesen hiányzik az anya–gyermek kapcsolatra jellemző kölcsönös, folyamatos és mély érzelmi ráhangolódás. Az ebből fakadó károsodás többrétű: a gyerek beleérző képessége fejletlen, nehezen alakít ki szeretetkapcsolatot, és hiányzik belőle a bűntudat. A visszafordíthatatlan károsodás hátterében az áll, hogy az emberi csecsemő éretten, bizonyos szempontból mégis koraszülötten jön a világra. Annak érzékeltetéséhez, hogy ez mit jelent, elég az állatvilág születés után azonnal „lábra álló" újszülöttjeire gondolni. Az emberi faj sajátja, hogy kizárólag a szoros kapcsolatban megvalósuló gondozás képes az éretlen idegrendszer egészséges fejlődését biztosítani. Ha az idegsejtek nem jutnak megfelelő időben a fejlődéshez szükséges ösztönzéshez, eltűnnek. Ennek következtében gyengül a gondolkodási képesség, szegényesebb a szókincs. Kardos doktornő a sérülés harmadik összetevőjeként említi a kötődési minta kórosságát, mely egész életen át elkíséri a gyereket, aki felnőttként képtelen lesz tartós, érzelemmel telített kapcsolat kialakítására, esetleg maga is elhagyja utódját.
Mindezzel együtt nem törvényszerű, hogy az örökbe fogadott gyerekkel gondok lesznek. A sikeres beilleszkedés az előélet mellett nagymértékben függ a befogadó családtól is. A doktornő ehhez kapcsolódóan elmesél egy „sikertörténetet" style="margin: 10px;"
A gyerek érdeke az első
Sok szakember ért egyet abban, hogy a nyílt örökbefogadás egészségesebb forma, mint a Magyarországon egyelőre elterjedtebb titkos változat. A különbség az, hogy nyílt örökbefogadáskor a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők megegyeznek, míg titkos eljárás esetén nem ismerik egymást. Dr. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese arra hívja fel a figyelmet, hogy nyílt örökbefogadásra nem mindig van mód. – Egy gyermek örökbe adhatóságának alapvető feltétele, hogy a szülő lemondó nyilatkozatot tegyen. Ha például nincsenek meg a vér szerinti szülők, mert meghaltak, vagy a gyereket az utcán találták, netán valamelyik kórház inkubátorába tette az anyja, ha bíróság vonta meg a szülő felügyeleti jogát, illetve abban az esetben, ha a gyermekről lemondó szülő nem kívánja ismerni az örökbefogadókat, eleve csak a titkos örökbefogadás jöhet szóba. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy örökbefogadáskor a legfontosabb a gyermek érdeke, elsősorban neki keresnek megfelelő szülőt, nem pedig az örökbe fogadni vágyóknak gyereket. – A gyermek érzelmi és jogi biztonságát kell megteremteni, lehetőleg gyorsan és törvényesen. Az az optimális megoldás, ha egyik érdek sem sérül, de minden esetben egyedileg kell mérlegelni. – Radoszáv Miklós példaként említi a sokat vitatott inkubátor-programot, vagy az utcán talált csecsemők esetét. Szerinte amikor egy nő úgy dönt, elhagyja újszülöttjét, hiába törvényes joga a gyereknek, hogy ismerhesse származását, ha elhúzódik az anya kilétének felderítésére induló nyomozás, az gátolja a gyerek egyéb érdekeinek érvényesülését, késlelteti családba kerülését. Ezt a helyzetet a minél gyorsabb örökbefogadással lehet feloldani, még akkor is, ha ezzel háttérbe szorul a származás megismeréséhez való jog.

Miből áll az örökbefogadást megelőző hivatalos eljárás?

• Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
• A gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát írásban megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak.
• A gyámhivatal az alkalmasságról a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat szakvéleménye, a környezettanulmány és az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása alapján dönt.
• Ha a kérelmezők alkalmasnak bizonyulnak, a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi őket saját nyilvántartásába, és – hozzájáruló nyilatkozat birtokában – az országos nyilvántartásba.
• A gyámhivatal határozata a jogerőre emelkedéstől számított két évig érvényes, és egy évvel meghosszabbítható.

Magyarországon évente megközelítőleg ezer örökbefogadásra kerül sor, ezerötszáz-kétezer az örökbe adható gyermekek száma, és körülbelül ugyanennyi reménykedő szülőjelölt várakozik, esetenként akár több évig is arra, hogy sorra kerüljön. Az örökbefogadás törvény adta felbontásának lehetőségével ugyanakkor évenként tíz-tizenöt család él.

Civil kezdeményezések

Budavári Zita, aki maga két gyermeket fogadott örökbe, a kilencvenes évek közepén hozta létre a Bölcső Alapítványt a krízishelyzetben lévő terhes anyák megsegítésére. A civil szervezet az idők folyamán a nyílt örökbefogadásra is kiterjesztette tevékenységét. Aki mindenképpen ebben a formában szeretne gyermeket örökbe fogadni, az megkeresheti az Alapítványt is, azonban ekkor is szükség van a gyámhivatal által kiállított alkalmassági határozatra.
Hasonló jelleggel működik a százhalombattai Gólyahír Egyesület, „gólyahírnökei" már több megyében is elérhetők.

További információk az örökbefogadásról:
www.ekormanyzat.hu www.bolcso.hu www.golyahir.ini.hu

Címek, telefonszámok:

Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: Budapest, VIII. kerület, Alföldi u. 9-13. Tel.: 210-14-45
Bölcső Alapítvány és Egyesület: Szekszárd, Tinódi u. 9. Tel.: 06/74-312-759, 06-20-944-35-66, e-mail: zita@bolcso.hu
Gólyahír Egyesület: 2441 Százhalombatta, Pf: 54, golyahir@freemail.hu, Mórucz Lajosné elnök, Tel.: 06-30-251-71-20
A Vadaskert Kórházban örökbe fogadó szülőcsoport indul, jelentkezni a 392-14-00-as telefonszámon lehet.