Életmód

Középpontban a Cézár-saláta

Nem, semmiképpen se rántott hús! Ki a fene akar ilyenkor nyammogni prézlis húsokkal? Rendeljünk inkább valami jó kis salátát! Mondjuk Cézárt! A legnépszerûbb zöld rágcsálnivalót kíméletlen tesztelésnek vetettük alá!

Mert mit is várunk el a Cézár-salátától? – tettük fel a kérdést azon nyomban, mihelyt az asztalon sorakozott hatféle variáció, és mindegyik más és más. Cézár és Cézár között létezhet ekkora különbség? – csodálkoztunk rá a dobozokra. És még mielőtt a kóstolásig jutottunk volna, rákerestünk az interneten.


Néhány szó az igaziról

Pillanatok alatt kiderült, hogy a Cézár-salátához, az igazihoz egyik doboz tartalma sem közelít. A fellelt forrásokban is több helyütt vitáztak arról, hogy fokhagyma vagy nem fokhagyma, létezik-e Cézár-öntet, és mi újság a grillezett csirkemellel. Úgy vagyunk a dologgal, hogy igyekszünk a történeti hűség jegyében szemlélni a gasztronómiai örömöket, így hát ragaszkodtunk az eredeti mexikói recepthez.





Amit 1924-ben a mexikói Tijuanában Cesare Cardini éttermében alkottak meg, és aminek az alapja se nem az ízek harmóniája, se nem a fantasztikus kreativitás, csupán a szükség volt az ihletője. Történt ugyanis, hogy egy forró nyári hétvégén minden alapanyagból kifogyott az étterem, ezért abból főztek, amit a raktárak mélyén találtak. Szimpatikus hozzáállás. Ennek alapján a Cézár-saláta a világ legegyszerűbb összeállítása. Kell hozzá római saláta (a mi környékünkön sokszor most már jégsalátával pótolják), aztán kellenek extra szűz olívaolajon pirított fehérkenyér-kockák, kell hozzá tojás és szardella. Nem hiányozhat a parmezán sajt, és kell bizony néhány alapvető fűszer is, úgymint Worcestershire-szósz, dijoni mustár, citromlé, fokhagyma, bors. Az öntetet, amit a mexikói séf használt, ma vinaigrette-öntetként ismeri a világ.

A pirított csirkemell már amerikai találmány, hogy a lunchre tartalmasabbá váljon a saláta. 


Na most, a fenti összetevők azok, amiket nem kérhetünk számon a helyi Cézár-salátákon. Szó nincsen római salátáról, jobb esetben talán jég, tojást sose láttak, szardellát csak ha külön kérünk hozzá. Viszont van benne sok minden más, különféle eredménnyel összehordott gezemice. Hogy melyik volt így a legfinomabb?


A teszt menete

Ismét a Netpincérhez fordultunk, és onnan online rendeltünk. Nem mindegyik étterem kínálatában találtunk Cézár-salit, viszont volt olyan, ahol kifejezetten zavarba jöttünk, mert többféle opciót kínált. Úgymint csirkemelles, szardellás és  Cézár-sali csak úgy. A másik probléma a minimális rendelési összeg volt, hiszen egy saláta ára legtöbbször nem éri el a limitet, így a rendelést többször is kénytelenek voltunk megtoldani egy-egy üdítővel, illetve egy pluszadag öntettel. 
Ha már az igazit nem kereshettük semmiben, a teszt alapja az volt, hogy a kreatív séfek által megálmodott egyéni Cézár-variációt mennyire szívesen néztük, ettük.


Jó reggelt kívánunk! Ismeri ebben az országban valaki a vinaigrette-öntetet? És a parmezán sajtot? Miért etetnek minket olyannal, amivel a pasim kitenne az utcára egy békés szombat este, merül fel bennem jogosan kérdés ennyi kulináris gyilok után.







MC Pizza pizzéria



Ára: 699,–

Furcsa, ízetlen öntet, sok paradicsom, de semminek semmi köze semmihez. Kenyérkockák helyett toast. Jobb szeretem a kenyérkockákat… Igaz, a paradicsom friss volt. Az uborka ropogóssága is jólesett, és a saláta is frissen kínálta magát. A tálalástól meghatódtunk, valahogy ezt várjuk el egy ebédszállítótól, nem összekenni mindent mindennel. Viszont a szép doboz sem srófolta felfelé az ízeket. Viszont visszafogott árképzés. Az egyetlen variáció volt, amiben felleltük a sajtot mint alkotóelemet. Igaz, nem parmezán, de sajt, reszelve, ízhatásában dobott a dolgon.






 






50 Minutes pizzéria 



Ára: 790,–
(A rendelési limithez pluszadag szósz: 120,–) 

Nagyon sápatag-fáratag, maszatos izé. De inkább csak izészerű, a legkevésbé sem saláta. Ezt még viccből sem engedném meg otthon magamnak egy hullafáradt csütörtök este.
A másodiknak befutó versenyző erényei között megemlíthetjük a vicces szórólapot, amiből kiderül, hogy a legnagyobbaknak is – jelen esetben magának Pablo Picassónak – ezt a pizzériát ajánlja ez a pizzéria. A Cézár-salátáról annyit tudunk elmondani, hogy meglepő volt. A fejes saláta enyhén keserű, nem friss, barnás színű a levelek sziluettje, a lila káposztában és a jégsalátában nem csalódtam, reccsenős, ropogós, olyan friss, mintha mai harmatos hajnalon tépték volna. Az öntet állaga homogén, íze rendkívül mű, flakonos, akár egy McDonald’sban. Erőszakosan dominálja az ízorgánumot. A pirított kenyérkocka nem ázott el a szószban, nem tocsog az olajtól, finom, ropogós. Összességében nem okozott gasztronómiai orgazmust, egy pillanatra sem éreztem magam a mexikói tengerparton, sőt még inkább beledöngölt a hétköznapi realitás talajába. Csalódtam benne.






 






Mosquito pizzéria 
 


Ára: 1190,–


Nagyon fűszeres a husi, nagyon édes az öntet. És mit keres egy Cézár-saláta öntetében a kakukkfű??? Kulináris gyilok!!!!
Az első fecske volt, mégsem csinált nyarat! A leggyorsabb futárral érkezett Cézár-saláta nem kápráztatott a maga egyszerűségében. Jó fűszeres csirkemellel turbózott, édes öntetes salátalevelek. Borsos árat kértek a jó borsos husi alatt rejtőző valamiért.












Mystic Pizza
 


Ára: 850,–
(A rendelési limithez plusz egy üveg üdítő 320,–)


Na jó, feladom… Cézár-saláta Ezer sziget öntettel? Szerintem ez baklövés. Illetve egyes variánsok megemlítik ezt a lehetőséget, de ha már igen, akkor se legyen ennyire gejl.
Ránézésre, bevalljuk, kicsit megijedtünk a dologtól. A nagy mindent beborító öntet alatt ki tudja, mi rejtőzhet… Ráadásul az öntet annyi minden asszociációra késztette zabolátlan fantáziánkat. Sajnos hiába Ezer sziget, nekünk egy sem ízlett belőle, talán a kenyérkockák rendben voltak, már amit az öntet alól ügyesen kihalásztunk… Annyi javított a dolgon, hogy a futár nagyon helyes volt, viszont az áfás számla ügyében vagy két telefont kellett megeresztenünk. Misztikus…






 






Double étterem és pizzéria 




Ára: 930,–

Doboznyitáskor meglepődtünk. Az apró pirított kenyérkockákhoz, illetve a nagyvonalú félbevágott toastszeletkékhez képest eléggé vaskos megoldásnak éreztük a vekni kenyérből kanyarított szelettel borított salátahalmot. Ráadásul erőteljes hagymás behatással kellett számolnunk, így rögtön ajtó-ablak kilincs után nyúltunk. És turkáltunk, megmondjuk őszintén, turkáltunk. Kiszedegettünk salátalevélkéket, ami nyomokban tartalmazott valamilyen szószt. De igazából a hagymát nem tudtuk megbocsátani, egy hivatali ebédnél a hagymát messzire mellőzni illik. A kenyérrel nem tudtunk mit kezdeni, talán a terv az volt hozzá, hogy harapjuk, miként a mezőn az aratómunkások tették egy kolbásszal és egy karéjjal anno.









 






Pizza Piazza 




Ára: 670,–
(A rendelési limithez plusz egy üveg ásványvíz: 170,–)


A saláta ismét elég fáradtkás, a széle a levélkéknek barnába hajlik, és sok benne az uborka. Amit alapból nem szeretek saliban, amikor ezzel próbálják tuningolni a mennyiséget, s miután az alaprecept sem tesz említést erről a hozzávalóról, nem értem a létjogosultságát a tálamon. Noch dacu a paradicsomról sem szól semmiféle fáma, mégis előszeretettel használták az általunk tesztelt termékekben. Ebben is.
A husi amúgy finom, puha, és a citrom is jó ötlet, lehet vele pikánssá tenni. Ezt szeretem. A salátát amúgy borító maszat sajnos viszont leginkább ízetlen. Azt hiszem, most sem találtam meg az igazit.







 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top