Kis növényhatározó túrázóknak

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Eljött végre a jó idő és kiszabadulhatunk a természetbe egy kicsit túrázni. Ne feledkezzünk meg közben arról sem, hogy nézzünk a lábunk elé, mert ritka és értékes növények nyílnak ilyenkor az országban, amikért nem csak kár, ha letapossuk, de még büntetés is jár. Némely védett virág eszmei értéke a százezres nagyságrendet is elérheti. Íme a leggyakoribbakból és legértékesebbekből néhány. Vigyázzunk rájuk!
2017. 03. 15. |

Kövess minket!

f Ajánlom

Apró nőszirom
(Iris pumila)
Természetvédelmi értéke: 5000 Ft

Kis növényhatározó túrázóknak

Napsütötte hegy- és domboldalaink egyik legszebb tavaszi vadvirága. Sötétibolya, bíborlila, kék, rózsaszínű, halványsárga, fehér virágai a szivárvány csaknem minden színében pompáznak, így nem csoda, hogy nevét Íriszről, a szivárvány görög istennőjéről, az istenek hírnökétől kapta, aki a mitológia szerint az eget a földdel összekapcsolta. Hazánk legapróbb nősziromfajtája, virágai alig arasznyival emelkednek a föld fölé. A kirándulók szívesen ássák ki, és ültetik díszkertekbe, emiatt rohamosan csökken az eredeti élőhelyeken az állományuk. Leszedni is kár, hiszen a virágok gyorsan hervadnak, még a hazautat sem bírják ki, amíg vízbe tehetnénk őket.

Hegyi árvalányhaj
(Stipa pennata)
Természetvédelmi értéke: 5000 Ft

Kis növényhatározó túrázóknak

Szól a rege a telihold fényében fésülködő szomorú tündérről, kinek hosszú, ezüstszőke hajszálai beborították a rétet. Az ő könnycseppjei csillannak meg minden hajnalban a hullámzó pelyhes kócokon. Benedek Elek meséjében az irigy mostohatestvérek vágták le a gyönyörű királylány haját, és szórták szerte a szélben, hogy többé már ne csodálja senki. Másik monda szerint a török pusztítás után az egri vár parancsnoka, Dobó István vigasztalt egy árván maradt kislányt, kinek könnyei nyomán virág nyílott, ezt tűzte a lányka szőke hajába a vár parancsnoka.
A magyar puszta jelképeként vonult be népköltészetünkbe és a köztudatba, de nem minden árvalányhaj homok-pusztai faj. A hegyi árvalányhaj középhegységünk napos lejtőin, a meleg, száraz sziklagyepeken április–májusban bontja szőke toklászait.

Agárkosbor
(Orchis morio)
Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft

Kis növényhatározó túrázóknak

Az orchideák arisztokratikus szépségű képviselőiről általában az ablakpárkányokat díszítő szobanövény vagy a trópusi esőerdők fáinak ágaiba kapaszkodó színpompás virágfüzérek jutnak az eszünkbe, de számos fajuk a mérsékelt égövön is megtelepedett. Az agárkosbor Magyarország leggyakoribb szabadföldi orchideái közé tartozik. A Magyar-középhegység és a Dunántúl homoki rétjein, legelőin gyakran találkozhatunk bíborvörös, rózsaszínű vagy lila fürtös virágaival, ritkábban fehér változata is előfordul. Ne is próbálkozzunk a kiásásával, mivel gyökerei szoros szimbiózisban élnek a termőhely talajában előforduló gombákkal, ezek nélkül a növény nem képes táplálkozni, így új helyén nem tud életben maradni. Föld alatti gyökérgumóit régebben gyógyhatásai miatt gyűjtötték, mára már természetvédelmi oltalom alatt áll.

Bánáti bazsarózsa vagy pünkösdi rózsa
(Paeonia officinalis)
Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft

Kis növényhatározó túrázóknak

Magyarország egyik jégkorszak előtti időkből fennmaradt reliktumnövénye. Az erdőművelés, a vegyszeres gyomszabályozás, a kirándulók által kitépkedett tövek miatt élőhelyei beszűkültek, több helyen is a teljes kipusztulás szélére jutott. A Keleti-Mecsekben él a világ állományának 90 százaléka, így hazánknak kell gondoskodnia a faj fennmaradásáról. Leggyakrabban cseres-tölgyesek déli kitettségű, ritkuló lombkoronájú lejtőin, erdőszéleken, erdei tisztásokon fordul elő.
Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, a gyökerében és zsíros-olajos magjaiban található hatóanyagot az epilepszia ellenszereként és görcsoldóként használták. Nevét is Paiontól, az istenek orvosának tanoncától kapta, aki a legenda szerint a trójai háborúban megsebesült Plútót ennek a növénynek a gyógyerejével mentette meg. Hálából az alvilág ura bazsarózsává változtatta Paiont, így óvta meg az irigy Aszklépiosz haragjától. Növényföldrajzi jelentősége, veszélyeztetettsége és hazánk flórájában játszott fejlődéstörténeti szerepe indokolja, hogy mára már felkerült a fokozottan védett növények listájára.

Lumnitzer-szegfű
(Dianthus plumarius subsp. Lumnitzer)
Természetvédelmi értéke: 100 000 Ft

Kis növényhatározó túrázóknak

A Pilisben, a Vértesben, a Bakonyban, a Keszthelyi-hegységben és a Szent György-hegyen barangolók a napsütötte dolomit-mészkő sziklagyepeken május környékén találkozhatnak a fehér, rojtos szirmú Lumnitzer-szegfűvel. Nevét Lumnitzer István, jeles flórakutatóról kapta. Külső megjelenésében nagyon hasonlít az István király-szegfűhöz, mindkettő illatos virágú, körülbelül 15-25 cm magasra növő, fokozottan védett endemikus faj.
Hazánkban idén az év vadvirága szavazást a fehér szegfüvek fajcsoportja nyerte, melybe összesen öt faj tartozik. Elkülönítésük nemcsak az amatőr kirándulók, de még szakemberek számára is nehéz feladat, közeli rokonságuk révén akár egymással is kereszteződhetnek.

Olvass tovább