Hányan vagytok a pilótafülkében?

Ketten. A kapitány és az első tiszt. A feladatkör tulajdonképpen ugyanaz, tapasztalatban, felelősségben van különbség. Úgy kell elképzelni, hogy egy oda-vissza úton egyik irányban az egyik pilóta repül, a másik figyeli az eseményeket és kommunikál a légi irányítókkal, majd visszafelé a szerepek felcserélődnek. A modern robotpilótás repülőgépeken kevesebb az aktív teendő.

Mit csináltok, amíg a robotpilóta repül? Nem unatkoztok?

Azt talán nem, de főként passzív jelenlétre, éberségre van szükség. Figyeljük a rádiózást, a robotpilótának kiadjuk az utasításokat. Ha szükséges, akkor kézi vezetésre váltunk. A fel- és leszállást viszont ilyenkor is manuálisan végezzük.

Kerültél már veszélybe?

Nem. Olyan volt, hogy vissza kellett fordulni műszaki probléma miatt, de ennek kizárólag cégpolitikai oka volt, nem utasbiztonsági. Gazdasági szempontból jobban megérte, mint egy távolabbi pontig repülni, ahol megfelelő szakember és alkatrész híján nem is biztos, hogy a probléma orvosolható lett volna.

Hogy néz ki a fekete doboz?

Élénk narancssárga színű, így könnyebben megtalálható. Két része van, az egyik a repülési paramétereket, a műszerek pillanatnyi állását rögzíti, a másik pedig a pilóták egymás közti és a légiforgalmi irányítókkal történő beszélgetését. Általában a gép farkában helyezkedik el, itt van a legvédettebb helyen.

Létezik kimondottan női egyenruha?

Nálunk nincs, kevesen vagyunk lányok. Egyébként nem sokban különbözne a férfiakétól: nem lenne túl praktikus miniszoknyában dolgozni. Megoldjuk, hogy hordható legyen és ne okozzon gondot a méret. Én a saját férfi egyenruhámat például átalakíttattam, persze az arculatnak megfelelően.

A füldugulás nálatok is probléma? Meg lehet ezt szokni?

Nekem mindig is érzékeny volt a fülem, de már könnyen kezelem ezt a dolgot.

Mi a kedvenc úti célod?

Van pár. Nagyon szeretem azokat, amik kifejezetten szépek felülről. A montenegrói rész például ilyen. Szeretem a német repülőtereket is, mert hatalmas precizitással dolgoznak.

Ha fényképen mutatnék országokat felülnézetből, akkor felismernéd őket?

Nem mondanám, hogy biztosan, de vannak a tájaknak jellegzetességei. Portugáliát elég könnyű felismerni éjszaka, mert elképesztő mennyiségű áramot használnak, minden ki van világítva. Magyarországon pedig a parti fények szépen kirajzolják a Balaton körvonalát éjjel.

Ott is alszotok egy-egy állomáson?

Ahova én repülök, ott legfeljebb csak néhány órát töltünk. Van, ahol szállodában tudunk pihenni, máshol a repülőn. Sajnos nincs sok lehetőségünk körülnézni.

Volt, hogy azért mentél valahová, mert fentről megtetszett?

Igen, Portugáliába és Ciprusra. És vannak még terveim.

Van egy fájdalomcsillapító reklám, ahol a pilóta gyorsan, a repülés előtt akarja elmulasztani a fejfájását. Van ilyen a valóságban?

Emlékszem erre a reklámra, de a valóságban nem repülhetünk gyógyszeres befolyásoltság alatt, ezért ha nagyon fáj az ember feje, akkor nem megy repülni. Ha valaki úgy érzi, nem tudja teljes mértékben ellátni a feladatát, akkor nem vállalhatja az utat.

Ellenőrzik ezt valahogy?

Szúrópróbaszerűen vannak ellenőrzések, de felnőtt, felelősségteljes emberek vagyunk, nem fordulhat elő, hogy valaki nem százszázalékosan teljesít a repülés során.

Ha három dolgot kellene mondani, hogy miért éppen a repülés, akkor...?

Elsősorban a felszállás. Biztos, hogy ez egy szentimentális dolog, de már utasként is úgy éreztem, hogy a gondjaimat (ha voltak) a földön hagytam felemelkedéskor, és azok ott is maradtak, amíg újra le nem szálltunk. A másik az utazás. Igaz, így nem sokat látok, de sok külföldi kollégával van kapcsolatom, szeretem az új dolgokat és kultúrákat megismerni. Ezenfelül a folyamatos tanulási lehetőség és a szakmai kihívás fontos volt.

Ha valaki pilóta, akkor tud még sikítozni mondjuk egy hullámvasúton?

Én soha nem tudtam sikítozni, egyszerűen nem olyan vagyok. De persze, tudok ilyenen izgulni, szeretem is nagyon.

A gyerekek gyakran szeretnének bemenni a pilótákhoz nézelődni. Szabad?

2001. szeptember 11. óta szigorú engedélyekkel lehet csak a pilótafülkében tartózkodni. Én akkoriban kezdtem el légiutas-kísérőként dolgozni.

Milyen volt a merénylet után felszállni?

Másnap Tel Avivba mentem. Nem féltem a repüléstől, de kalandos volt, mert a repteret lezárták és máshol kellett leszállnunk. Az utasokon lehetett inkább érezni az aggodalmat, sokan meg sem jelentek. Pánik nem uralkodott el rajtunk, de persze megráztak minket a történtek.

Mit szólnak az utasok, amikor kiderül, hogy nő a pilótájuk?

Amikor átmegyek a terminálon, észrevehető, hogy meglepődnek, főleg a magyarok. Tőlünk nyugatabbra már valamivel megszokottabb a pilótanők látványa. Általában azért tetszik az embereknek.

Lehet ezzel pasizni? A férfiaknak tetszik?

Kinek hogy. Fel szokták kapni a fejüket férfiak és nők egyaránt, ha meghallják, mit csinálok. Vannak, akiket kifejezetten érdekel és biztos vannak olyanok is, akik inkább a tradicionális szerepvállalásban hisznek és nem gondolják, hogy a nőknek ilyen munkát kellene végezniük. A szakmán belül is van ilyen vélemény, de hál' istennek a Malévnál nem tapasztaltam negatív diszkriminációt.

Határozottságot és műszaki érzéket igényel a szakmád. A magánéletben tudsz törékeny nő lenni?

Attól függ, milyen mértékben. Bizonyos esetekben tudok, de kétségtelenül nem vagyok az a tradicionális szerepkörű, passzív  nő. Nem igénylem, hogy folyamatosan én irányítsak, de az egyenrangú, megoszló dominancián alapuló kapcsolat az, ami számomra ideális.