Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Hus, drága, elégedetlennek tűnök?
Mi több, híján vagyok a bölcsességnek? 
És hát miféle hibáimat kellene a jövőben elkerülnöm? Elő a farbával, hogy javíthassak, javulhassak!
Ó, édes Hus, ez már a veszett fejsze nyele. Ami ma hiányzik, arról már jobb lemondanom. Bár kijelenthetem, hogy nekem semmi sem hiányzik. Hiányérzetem nulla. De bocsássa meg nekem az ég, nem szeretnék, nem kívánok, nem akarok százéves lenni. Semmi körülmények között. Tudom, sokan másképpen vannak ezzel, azt gondolom, úgy is jó, így is jó. Ráadásul ez az ügy szinte akaratunktól független.
Te hogyan vagy ezekkel a dolgokkal? Valahogy úgy érzem, hogy százkét évesen is családod polgármestere kívánsz lenni, és leszel is. Jól járnak veled. Úgy látom, hogy nem elsősorban kommandírozol, hanem értük dolgozol. Mint az igazi jó polgármester, Torontóé. Bár az is biztos, hogy a családok valóságos belső ügyei itt a fórumon titokban maradnak. Amit meg lehet érteni. Csak én vagyok az, aki időnként kitálal, panaszkodik. Mert hát nem minden rózsaszínű.
Ezek a csodálatos képeid! Most találtam egyet én is! Nem fogod elhinni, a "nyele" címszó alatt. Mert a kép címe: After Nyele La. Így, hogy nem értem, nagyon mókás!
Megnyugtatasul kozlom veled,
hogy errol a tipusrol valaki nem mondott nekem jo velemenyt. Az is elkepzelheto, hogy rossz gyartmany volt, de mindig javittatni kellett es ahhoz draga volt.
Akkor meg eszembe sem jutott az, hogy egyszer nekem is a lepcsokre kell gondolnom, de megjegyeztem, hogy nem fogom azt a tipust valasztani, ha rakerul a sor.
De vegul is annak az esetnek a tortenete alapjan dontottem ugy, hogy lemondok a lepcsozesrol a lakasban.
Klaram dragam, gondolkozz el azon, amit a fiatalok ajanlanak, mert ok a te erdekedet nezik a jovore nezve. Idoben torodj bele, hogy eljohet az, amikor nehezen fogsz tudni lepcsozni valami miatt.
Meg szerencse, hogy a lepcsozes sok mindenben segiti a szervezetet, addig, amig az egeszseges.
Ugy ertettem irasaidbol, hogy az egyik szobat ugy sem hasznalod. Szeretetbol ajanljak neked a gyerekek, hiszen tudod te is.
Mennyi nehezsegen kell meg neki keresztul jutni, igazan sajnalom. Remelem a kislany ad neki annyi erot, hogy fog sietni vele. A kicsi lany vesztessege is nagy, mert azt az igazi szeretetet, amit a nagyszulo tud adni, azt vette el tole az elet.
Milyen jo, hogy ilyen szereto rokonai vannak, mint ti is, akik gondolnak ra mindig, amikor kell. Legalabb a gond egy reszet le tudjatok venni a vallarol.
Legyel magaddal elegedett.
Az esetleges hibaidat, amik voltak, ne ismeteld meg, ugy is a kor hozza a bolcsesseged meg.
Vejem nagymamija kozel szaz eves. Egyetlen problemaja az, ha bele nez a tukorbe, hogy rancos lett.
A tobbiek problemaja az, amit ŐΚ(barkik) latnak benne. Imadom a vele toltott idot, a rancaival, a koraval es a szemelyisegevel egyutt.
Klaram, nem tudtal volna szebb meglepetest adni, mint ezt az unnepek utani fejtegeteseidet. Varatlan volt, kellemes es nyugtato.
Elmentek a vendegek, pihentek, jokat beszelgettunk, foztem meg nekik tegnap finomat es haza vittem oket. A megmaradt csokitortat is oda adtam nekik, talan az volt az igaz reszukre.
Zsuzsókám, de hát a kutya sem hív a kifutóra! És bizonyos ideje örülök, ha felbaktatok ide, a padlásra. Késő lenne amúgy is a pályamódosítás, nem baj, hogy nem hívnak.
Valami jó kis illusztrációt kerestem a témához, hát a fenék szóra, ez a kis kedves állat jött elő. És magyarra sem tudom a nevét lefordítani, hiába írom be az angol-magyarba, és fordítva is. Még azt sem tudom megfejteni, ki lehet ez a kis rókaforma állat. Valamiféle sivatagi kutya?
Aztán csak-csak jött egy fenék. Te jó ég! Mennyi lépcső lehet ebben a gyönyörűséges gömbölyűségben!
Kipihented magadat? Mit olvasol mostanában? Müller Péter iránti lelkesedésem hamar lecsökkent. Csepülnöm felesleges lenne, de annyit elmondhatok, nem kellett csalódnom korábbi meglátásomban. Átváltottam teljesen logikátlanul Nemes Nagy Ágnesre, azaz a vele foglalkozó esszékre. Nagyon szeretem, hogy amikor szóba hoznak valamit, meg tudom nézni itt, az interneten.
Klárám ! érdekes és szórakoztató kényelmi eszmefuttatásod!
Csak azt a tényt kell szemünk előtt tartanunk, hogy a lépcsőzés formálja a legjobban a feneket . A manőkenek is ezt követik. Szerencsére nekünk erre van lehetőségünk. Fiamnak is mnidig mondom , menjen fel gyalog a 8. emeletre., ne liftezzen. Mi is n kipróbáltuk, igaz egyszer le kellett lassítani 
,
Nálunk még nincs hó, csak sötét fellegek.
Persze ilyesmi volna az ideális!
Ajaj! Tél van és ez így természetes és várható volt, sőt örülhetünk, hogy ilyen későn jött a fagy, de akkor is nagyon tél a tél!
Jó volna szeretni, vagy legalább kedvelni, de nekem nemigen megy. Benikém mondta a napokban,hogy utálja az esőt, a szelet, mire válaszoltam, hogy akkor fél életed nagyon nehéz. Vannak dolgok, amikért ha nem is rajongunk, de érdemes jó szívvel fogadnunk őket. Püff neki! Kinéztem a lépcsőre, jeges és havas, hát semmi jó szívet nem éreztem! Ilyen az, amikor valaki bort iszik és vizet prédikál!
Túl sok gondom származna belőle. És hát kerekesszékem sincs!
... Bár talán működne egy stokedlivel is!
Ilyenkor, bennem csakis ilyenkor, tényleg felmerül a kérdés, hogy vajon miért is élek én itt fent? Hát azért, mert lent élni nem szerettem. Nagyon szeretek itt fent, de hát... léteznek nehézségek. Bazsikám és Zsófikám még mindig biztatnak, hogy felezzük lent is, fent is a területet, legyen belső lépcső és éljünk mindketten két szinten, de hát én erről hallani sem akarok. Nekem kell ez az elkülönülés, lehetetlen szoros kapcsolatban élnem - lépcső ide vagy oda!
Ha egyszer lesz rá pénzem - tervezem, hogy a jövő évben vásárolok egy lottószelvényt -, akkor létesíttetek kis személyfelvonót, mint filmekben látni, hogy leteszi fenekét a hölgy a székre, és az szép egyenletesen felkúszik vele az emeletre. Hirdetik ezt a csodás masinát, de áráról sehol sem beszélnek. Gondolom, annyiba kerül, mint egy villanyautó. Na és mire lehetne számítani? Hogy a kisfiúk nap hosszat fel-le szánkáznának vele, amíg ki nem nyiffan a szerkezet. Persze lehet, lenne rajta indítókulcs, mint az autón. Na, akkor azt is folyton kereshetném!
Így végiggondolva, lehetséges, mégsem reszkírozom meg azt a fránya lottót!
A kávé megvolt, egy szelet beigli is , melyet menyem hozott nemsokára jöhet a hólapátolás
Igyekszünk pótolni a kislány anyai nagyszüleit, de messze lakunk.
Karácsonyra kötöttem neki egy kardigánt és kis sapkát. A fénykép szerint jól áll neki, és úgy tűnik tetszik is. Keresztlányomnak kisebb anyagi segítséget nyújtottunk és segítünk sógorom eltemetésében . Természetesen ez is behatárolt 6 unoka mellett.
Sógornőm 50 éves korában, fiatalon halt meg , azóta sógorom a lányával élt . Persze a lakás az övé volt, de jól kijöttek.
Kipihentétek-e a karácsonyi sürgés-forgást?
Nagy zimankó következik, azt látom. Vigyáznunk kell testi épségünkre, pillanatra se feledjük, hogy akár házunk sarkánál összetörhetjük magunkat a síkos úton, a második lépésnél. Sajnos, hallottam így bekövetkezett combnyak törésről. Ne reszkírozzunk hát, ha csúszik, elő a cipőre húzható zoknival! És persze a meleg kabáttal, ha csak egy percet is töltünk a hideg udvaron.
Persze ezek az intelmek nekem is szólnak! De még mennyire! Hiszen beleborzongok, ha a havas lépcsőkre gondolok...
Jó éjszakát kívánok!
Olyan nagyon szomorú, amikor különösen fontos nagyapák távoznak el, méghozzá idő előtt, akikre nagyon nagy szükség van még a család életében. Magdiéknál hasonló történt. Nővéremmel kapcsolatban is ilyesmit éreztem, mert nagyon meleg szívű nagymama volt, hogy unokáinak nagy szükségük lett volna még rá sokáig.
Zsuzsóka, együtt érzek veletek a bánatban. Kívánom, hogy a kicsi lányt és édesanyját a továbbiakban csak szerencse érje, kerülje el őket messzire a fájdalom.
Marika, köszönöm a kedves meglepetést, a szépséges képeslapot!
Nagyon meghatódtam, igazi öröm, igazi meglepetés volt.
Viszont kívánok minden szépet és jót, amit az élet megadhat. Sok-sok boldog órát, vidám napokat!
Jó éjszakát kívánok mindenkinek!
Jo reggelt kivanok, fincsi kave illata, es sutike ebresszen benneteket fel ezek utan az unnepek utani reggelen.
Jaj Zsuzsokam, nagyon szomorut irtal.
Ahogy keresztlanyodnak ez az ev eltelt, nem kivannam senkinek. Sok erot kivanok neki es nektek is, amig minden lezajlik.
Draga kicsi lanynak felnoni sem lesz konnyu, keresztlanyodnak pedig kuzdelmes lesz, mig ki nem alakul az elete.
Sajnos eggyel több eltávozott a családban . Sógorunk halt meg dec 23-án. 71 éves volt
. Szegény keresztlányom tavasszal veszítette el férjét, most pedig édesapját .Szerencsére van egy 3 éves kislánya , aki erőt ad neki.
Nem akartam karácsonykor megírni.
A karácsonyi ebéd csendben lezajlott, mindenki jót evett, kicsi pezsgő is fogyott, utána beszélgettünk emésztettünk ....
Draga lanyok, elteltek az unnepek, vendegek meg vannak, holnap viszem oket haza.
Ha ugy erzitek, hogy sokat ettetek veletlenul, akkor atkuldom, amit en is kaptam, hogy megfeleloen korrigaljam a korrigalni valot.
https://www.youtube.com/watch?v=J077NL55p5c#t=209
Nem lesz problema.
Jaj az az egér
Tamáséknál gyorsan kell zárni az ajtót, mert különben hamar besétálnak.
Már itthon vagyok, hamar elment ez a pár nap. Nem sokára mehetek vissza.
Marika, így az elején a kasvirág cseppek segíthetnek megelőzni, azaz kibontakozni nem engedik a bajt. Persze a túl sok munka is ártalmas.
Szonjában nagyon különleges és erős tehetség lakik. Szorgalmasnak látod? Mert köztudott, hogy a siker összetevője: 5% tehetség, 95% szorgalom. Hogy van-e ereje és kitartása átrágni a kásahegyet.
Megjelenése tündéri. Olyan kis boszorkának látom, akinek varázsereje van.
A munkás, ám szép találkozás után kellemes pihenést kívánok.
Gondolom, neked is segítettek az utolsó simításoknál. Jöhet a nagyon megérdemelt kinyújtózás!
Elővette!
Iszonyomat legyőzve elkaptam Zsuzsu grabancát, szétfeszítettem száját, és kihúztam torkából a hosszúra nyúlt jószágot. Brrrr. De muszáj, mert nem tudhatom, honnét jött a kis boldogtalan, s előfordulhat, hogy mérgezték, ezért volt lassú. Persze inkább az a helyzet, hogy Zsuzsu rendkívül gyors.
Nagyon megviselt az ügy. Majdnem annyira, mint egérkét, de azért őt jobban, hisz belehalt. Én meg nem.
Magdikám, kissé szomorkás ez a karácsony, látszik a csoportképen. Hiányoznak az eltávozottak és a meg nem érkezettek.
Azért csak jól teszed, ha a meglévő körülményeket élvezed. Van mit.
Nagyot nevettél, amikor elmeséltem Zsuzsu természetének macska részét. Ma ismét előjött: Zsuzsu, mint a villám száguldott, nem értettem, miért, aztán nagy peckesen illegette magát körülöttem, és láttam, egér farkincája lóg szájából. Tejet hoztam, kedvencét, hogy kicsaljam szájából a zsákmányt, de elkéstem, valahová elrejtette, a másik szobában. Majd előveszi.
Nálunk ma lesz a családi ebéd . Tegnap megfőztem a levest, ma a krémet készítem a friss sütibe és a Magdika -féle göngyölt húst csinálom kicsit kevesebb májjal. A 18 literes fazék káposzta csökkent , mert átvittek sokat a szomszédba . A sütiket még nem is tettem tálra , csak ketten voltunk.
Nyugodt pihenős napot kívánok !
No , tükörbe nézni én sem szeretek.
A fényképekkel azért más a helyzet, mert az emlék is . Mikor látom őket a családnak örülök. Amikor és kerülök sorra azt gondolom, : Jé nem is voltam olyan csúnya fiatal koromban , mint amilyennek magamat éreztem . A fényképek felidéznek emlékeket, szépeket, vagy rosszakat , de mindkettőt mi éltük meg.
Klárám ! Bensőnket nem mutatja a fénykép, legfeljebb a mimika . De bensőnk is változik, lehet hogy 20 éves büszke énünknek nem tetszene az fáradt , sokszor csalódott idős ember , akivé válunk.
További szép ünneplést kívánok, a meghitt családi körben. Mi is túl vagyunk az ebéden, pihengetünk. Igaz Gyuri is Ádám elmentek a foci pályára egy kicsit leszaladgálni az ebédet.
Egy kicsit szomorú a hangulat, már kevesebben vagyunk megint az asztalnál. Nagyon elhúzódik a temetés, már biztos csak jövőre lesz.
Szervusztok, jó érzéssel töltendő napot kívánok.
Itt ragyogó napsütés fogadott ébredéskor, bár kósza vírus kísér napok óta.
Klára, soraid mindent feledtetnek, gyönyörűek. Köszönöm.
Látod, ilyenkor érzem a feszítő szeretetet. Nem csak irántad, bárki iránt, aki ilyen szépen ír. Ha csak rokon az érzés és nem lehet szeretet, akkor mindegy mi, de ahhoz hasonlít. Nem vagyok olyan okos, hogy más nevet adjak neki. Nem is akarok. Lehet a szeretetnek 77 bugyra, egyikbe belefér. Minden fajtája ott érezteti a hatását fizikailag.
Jó reggelt, szép napot!
Ezt mindig is így gondoltam:
"Mindegy, hogy szerelmed "hogy nézett ki". "Milyen volt szőkesége nem tudom már", mondja a költő Anna örök című versében. Egyáltalán, szőke volt? És szeme milyen volt? Arcunk csak egy élő maszk, mely mögött úgysem látjuk egymást igazán - hiszen, ha az lenne ő, akit arca mutat, hogyan tudnád később elfogadni ráncait, őszülését, fogatlan száját, vénülését? Akit szeretsz, ott rejlik a múló arc mögött, az a Valaki, aki csecsemőből a vénségig szüntelen változtatja külsejét. Az érzés a lényeg, amely lelkedben él, amelyet, ha felidézel, egy másik ember lényegére is rávetítesz."
Ha figyelünk magunkra - márpedig miért is ne tennénk - ilyesmit érezhetünk saját magunkkal kapcsolatban is. Ha tükörbe nézek, nem is annyira arcomat látom, hanem magamat. Igyekeznem kell, hogy a tükörképet lássam. Gondolom, így vagytok ezzel ti is. Ezért nemigen szeretem a fényképeket. Mert rajtuk nem én vagyok, hanem az, akinek látszom.
Másik váratlan és hirtelen kibékülésem, inkább megbékülésem, önmagammal történt. Mert mindig kissé neheztelően nézek magamra, hogy miért is kell nekem mindent annyira mélyen megélnem, annyira átélnem, miért vagyok képtelen közömbösen elsiklani lényegtelen dolgok mellett. Persze, azért már rájöttem, hogy sokat köszönhetek e tulajdonságomnak. Bármely pillanatban visszaemlékezve a nefelejcs kékjére, a békatutaj törékenységére, a japánbirs izzó színére, ugyanaz az öröm jár át, mint amikor a valóságban találkoztam vele.
Aki szenvedélyesnek született, az is marad. És most Müller Péternek köszönhetően ráébredtem, hogy nem kell szégyellni ezt. Mert vannak, amiket nem rabolhat el az idő.
E pillanatban két nagy kibékülésen vagyok túl. Az első, a talán kevésbé fontos: Müller Péterrel való kibékülésemen. Több évvel ezelőtt azt láttam, hogy túlságosan cukros, túlságosan gejl, és hiába kaptam meg évről évre új könyvét, olvasatlanul feltettem a polcra, igaz, szépen egymásra rendezve, hogy elhaladva közelében, gyönyörködhessek a látványban. Mert szépen megformált, nagy könyvek ezek, egymásra rakva igazi gyűjtemény.
Tegnap meghozta a Jézuska Zsófikám anyukája közreműködésével Müller Péter legújabb könyvét: Halhatatlan szerelem. Most nem masírozott azonnal a többihez, hanem olvasni kezdtem. És levett lábamról, kibékültem az íróval, azt nem keresem, hogy ő megbocsátott-e nekem, mert ugye én nagyon kis pont vagyok egy óriási olvasótáborban, aligha foglalkozik velem.
"Tégy engem pecsétként szívedre,
és pecsétként karodra,
mert erős a szerelem, mint a halál,
és a szenvedély legyőzhetetlen, akár a sír.
Tűzében Isten lángol,"
Hogy ez nem is Müller Péter verse? Hát persze, ez az Énekek Éneke, de ő hozta ide, a könyv elejére. "Halhatatlan" élményt adva, mint minden találkozás ezekkel a sorokkal.
Aztán lassanként elolvadt kritikusságom, ahogy az oldalakat szemezgettem. Mert az ilyen most már nagyon tetsző írásokat sohasem "falom", mindig szemezgetem a szavakat, hogy kiélvezzem a pillanat szépségét, amit nyújtanak.
A másik nagy kibékülésem új oldalt kíván... Talán elmondom azt is...
Boldog napot, kellemes pihenést kívánok a sok készülődés után. Kis karácsonyt, nagy karácsonyt!
Kedveseim!
Békés, örömteli Karácsonyi ünnepeket kívánok sok szeretettel.
Mi túl vagyunk a családi ebéden, délutánon.
Jó kis műsort szerkesztett Szonja. Ének, zene, jelenet. Nem írtam mesét, de találtam egyet az interneten és felolvastam.Tombola is volt és mindenki nyert.
Kellemes estét kívánok.
Sziasztok Kedves Szeretteim!
Kívánok Mindannyiótoknak és családjaitoknak is Békés, Boldog, Áldott Ünnepeket!!!!!
Ezt a verset mondtam az idei ünnepséget, ide hoztam Nektek karácsonyra:
https://www.youtube.com/watch?v=EGxxSQ8qsXs
Nálunk már érzik a karácsonyfa illata :-) Én sütök, készítem majd az ünnepi vacsorát! Nagy a sürgés- forgás.
Holnap férjem édesanyjáéknál gyűlik össze a család, utána nap az én anyukáméknál gyűlik össze a család. Utána jönnek még barátok vendégségbe, úgyhogy lesz készülődés.
Mégegyszer Mindenkinek Szeretetteljes Ünnepeket!!!
Békés, boldog karácsonyt kívánok!
Szeretettel kívánok csendes nyugodt ünnepeket , békés ellazulást , az ajándék adás örömét!
Mindnyajatoknak, akikkel itt toltottem ezt a csodalatos evet , az olvasoknak, akik szerettek ide jarni olvasni bennunket, kivanok egy Boldog, szeretetben teljes es Kellemes Karacsonyi Unnepeket csaladotok es szeretteitek koreben, a keszulodest , az unnepi vacsorat , a feltakaritast minden keppen pihenjetek ki, nagyon nagy szeretettel fogok ratok gondolni az unnepek alatt.
Szép estét kívánok!
Már itt vagyok Tamáséknál!
Zsumikám, hiányozni fogsz! Mert mindig hiányzol.
Vak tyúk is talál szemet! Azt gondoltam ki, valami lezáródott, keresgéltem, és fent a ki szemetes mellett kinyitottam a nyílnál, és kiirtottam a coociest, miközben fogalmam sincs, hogy az mi, és ezzel megoldódott a gondom! Lám, itt vagyok.
Látom, megy a készülődés. Azért pihenjetek is.
Kertemben virít a fehér szalmavirág, nyit a viola. Kell ennél több karácsonykor? És ha mégis kevés: virágzik a forzícia bokor.
Jó éjszakát!
Sorstársak lettünk, Klára?
Az én gépemet már megjavította a vejem, de nem vittük még haza, mert újra Szegeden vagyok, s itt is maradok egy- két hetet. Új otthonomban viszont még nem fizettem elő az internetre. Így igazán csendesen töltöm az ünnepet. Minimális csatorna fogható a közel 30 éves Videoton Tv készülékemen, de enélkül se lenne hiányérzetem.
Mindőtöknek kívánok meghitt Karácsonyt! Ünnepeljen mindenki igénye szerint, örüljünk a legszebb ajándéknak, hogy szeretteinket ölelhetjük.- Ha nem épp Karácsonykor, akkor is eljön előbb-utóbb majd az örömteli nap!
Ahhhh!
Most látom, Anita nem kapta meg üzenetemet, amellyel nektek üzentem. Gépemmel nem tudok topikba belépni, és most látom Benikém gépén, hogy valószínűleg a komputer a hibás, nem a rendszer. Hiszen itt Benikémén vidáman tudok topikolni!
Hazamegyek, ha nem jelentkeznék ismét, akkor a gépemben van a hiba. Valahogyan csak lesz.
Boldog, csendes karácsonyt kívánok!
Szép napot!
Benikém gépéről írok. Most kiderül, gépem rossz-e vagy a rendszer?
gratulálok Hus !
Nemcsak a káposzta ízét , de a magyaros vendégszeretetet is megismerték .
Klaram, ha elfaradtal a keszulodesben es leulsz ide, akkor elmeselem, hogy jartam.
Ma raktak be az ablakokat a dolgozok.
Cukorbabam idaig velem volt es sutottunk, foztunk. Piskotat es kolozsvari rakott kaposzta es szekelykaposzta kevereket. Nagyon jo illat keringett a lakasban. Szokasomhoz hiven kimentem es fenykepeztem, hogy nez ki a haz eppen ma, es amikor jottem be, az egyik fiatalember megkerdezte, hogy mit fozok, mert az illata az etelkek fantasztikus. Harminc koruli fiatalember, ahogy raneztem, rogton meghivtam egy ennivalora. 
Kozben mindenki ram nezett, (mert itt nem naggyon szokas) es szerintem mindenki erezte amit a fiu es mindenkit meghivtam. 
Ferjem epp megjott a vasarlasbol es ondtam, hogy mindenkinek fozem. 
Azt kerdezte, mi marad karacsonyra? 
Idaig birtak, epp most fejeztek be az evest, megkoszontek, megdicsertek, szemuk ragyogott es mondtak, hogy ilyet meg nem ettek. Nem a finomsaga miatt, hanem a savanyu kaposztat ilyen formaban meg nem ismertek.
Orultunk mindnyajan.
JaraMara, gyonyoru a beiglid, leiwnek volt ilyen szep, az ovet sem felejtem el soha, o tudot olyan beiglit sutni, ami nem repedt be. En meg nem sutottem, anyosom szokta. Soha nem volt szivem azt mondani neki, hogy en szeretnem egyszer megsutni a karacsonyui biglit, ugy szereti csinalni. Arra meg nem volt alkalmam soha, hogy probabol sussek magamnak, mert ha volt idom, vagy mast kertek, vagy mast akartam. Inkabb tortat es pogacsat kernek tolem.
Ja es meg aranygaluskat is.
Köszönöm szépen Zsuzsám! Én már alig várom, hogy ennek a herce hurcának vége legyen! Komolyan mondom, már elegem van az állandó utána rohangálásból. Egyébként is annyi a tennivaló, ez meg még rátett egy lapáttal. Jó lenne mostmár megállni, megpihenni! Erre jó lesz majd a karácsony, remélem!
Köszönök szépen mindent!
Klárám!
Úgy kell lennie, akkor biztosan sikerül! Olyan szép terveim vannak az idősekkel, programokat gondoltam ki, olyan jól tudnánk együtt dolgozni velük. Na majd lesz valahogyan, de köszönöm, hogy gondoltok rám mindannyian! És hogy drukkoltok nekem!
Az elmúlt napok úgy elrohantak, a napjaink annak ellenére hogy szabadságon vagyunk, munkával teltek. Meg sok sok rohanással, amit nem szeretek. Jó lenne már egy kicsit megnyugodni és megállni!